E-mail











Címlap

Vissza


Photoshop 7

Seybold a Photoshopról

26 és ½ CD

Az Adobe új "űrlapképe"

Adobe hírek

Civilizáció III.

A HP és a Macintosh

Klikktrükkök

Az OS X, az Apple jövôje

Színmenedzsment és PDF

Prágában is kreatív ...

QuarkXpress vs. InDesign

Távfigyelő Mac OS X-hez

Biztonság és szolgáltatás




 


Civilizáció III.


Élet-halál urának lenni, az jó! Nincs is jobb dolog! Látni, ahogy a halászó-vadászó népek letelepednek, és a földet megművelve gazdagodnak. Megfigyelni, miként használnak egyre bonyolultabb szerszámokat, alkotnak meg gépeket, fedezik fel a tudomány és a technika vívmányait. Persze senki sem élhet örökké, különösen akkor nem, ha a haditechnikai fejlesztések szomszéd népeken való tesztelésében az élen jár. Vállalod a kihívást?

Hála a MacSoftos fejlesztôknek, élére állhatunk fejlôdô civilizációnknak a Sid Meier nevével fémjelzett Civilization III (Civilizáció) stratégiai játékprogramban. Igen, arra a Sid Meierre kell gondolni, aki élô legenda a fordulóról fordulóra épülô stratégiai programok játszói között, akinek nevéhez kötôdik az Alpha Centauri, az elôzô Civilizationök és még sok más elhíresült játék. Fordulóról fordulóra alatt az olyan játék értendô, amely nem valós idôben játszódik, hanem minden játékos megteszi lépéseit egységével, meghozza döntéseit, majd elindul az óra/idô, és a megadott feladatokat elvégzik a kijelölt egységek. Ekkor "Megáll az idô", és el lehet gondolkodni a követendô stratégia helyességén. Az ilyen játéknak az a hátránya, hogy kezdetekben "nem történik semmi", azaz a lassan fejlôdô településsel, a hosszan utazó három civilizációbelivel nincs mit tenni hosszú körökön át. Elônye, hogy amikor már száznál is több nemzetségedbelit kell feladattal ellátni, akkor méltó ellenfele lehetsz a számítógépnek, erre valós idejű játék esetén nem lenne módod.

Jogos kérdés, hogy annyi idô után mi újat tud nyújtani a Civilizáció? Pár újítás és elegánsabb megjelenés elégséges az érdeklôdés fenntartásához? Nos, egy jelentôs és számos apróbb újítás ismeretében a válasz igen, a Civilizáció III ugyanúgy képes napokra a gép elé szögezni, mint elôdei. (Mint ismert, Sandwich grófságának negyedik címbirtokosa az angol középkor hírhedt kártyajátékosa volt, aki néha ájultan zuhant a kártyaasztal mellé, mert a nagy izgalomban elfelejtett enni - elvileg inni is, de a rossz nyelvek szerint azt nem lehet elfelejteni, viszont elôsegítette a zuhanást. Szolgálói, hogy uruk kedvére legyenek, a keze alá kenyerek közé rakott húst, tojást és zöldséget adtak. Így jött létre a szendvics. Ha tehát életed értelme kiszáradt szemekkel mered a képernyôre, vigyél neki enni, adjál neki inni!) Ez a program annyira jó, amennyire az ilyen típusú stratégiai program jó lehet. A könnyen kezelhetô játéktér és a megjátszható forgatókönyvek nagy száma biztosítja, hogy minden érdeklôdô megtalálja a számára szimpatikus játékmódot.

A Civilizáció III-ban a múlt és jelen 16 nemzetének egyikét vezetheted, te lehetsz a görög Nagy Sándor, Jeanne d'Arc, Mahatma Gandhi, Erzsébet királynô vagy Julius Cézár. Minden vezetô személyiségjegyekkel bír, és képes a fejlôdésre. Erzsébet például jó a kereskedelemben és a hódításban, tehát bónusz pontokat kap kereskedelmi utak létrehozásáért vagy új városok alapításakor. Cézár magától értetôdôen otthon van a hadtudományban és a kereskedelemben, nem meglepô, hogy Róma rövid idô alatt ütôképes hadsereget tud kiállítani. Ha viszont Gandhit alakítod, akkor igyekezd elkerülni, hogy hadba kelljen lépned. A vezetôk tulajdonságai hasonlóak eredeti énjükhöz.

Eddig ha eszembe jutott a Civilizáció, akkor csuklópróbáló egérmozgatások, összetett és néha áttekinthetetlen statisztikai táblázatok, adatok bogarászása rémlett fel. A kezelôszervek bonyolultsága miatt inkább a korábbi verzióval játszottam. Szerencsére a Civ III felhasználóbarátabbá vált. Az irányító eszközök letisztultak és célravezetôbbek. A képernyô alján lévô ikonokkal csapatokat mozgósíthatunk például épület felépítésére, illetve elôhívható a minitérkép és az egység/terület információs ablak. A Tanácsadók ablaka, ahol civilizációnk városairól kaphatunk átfogó képet, illetve katonai, kulturális és diplomáciai feladatokat intézhetünk, elsôre kaotikusnak tűnik, de ez az érzés hamar elmúlik, és gyorsan hozhatunk döntéseket. A játékhasználat elsajátítása sem kíván 60 órás tanfolyamot, kiválóra sikerült a demojáték és igen hasznos a játék folyamán bármikor elôhívható Civilopedia névre hallgató segítség. A Civilopedia korrekt leírást ad a Civ III minden részletérôl, szereplôjérôl a világ hét csodájától Erzsébet királynô képességeiig. A Civilopedia egyetlen játékost sem hagy fogódzó nélkül.

Ennyi legyen is elég a vezetôkrôl, felületekrôl és Erzsébet képességeirôl. Beszéljük meg, miként vezethetjük sikerre a ránk bízott népet! A játék i.e. 4000-ben kezdôdik, amikor egyetlen, korlátozott telepes (Settler) alkotja nemzetségemet. Szerény kezdet, vö. innen minden út felfelé vezet. Némi hezitálás után kiválasztom azt a helyet, ahol birodalmam leendô fôvárosa fog felépülni. A megfelelô helyszín megválasztása fontos, mert a környezet határozza meg, milyen gyorsan fejlôdhet a település, és milyen nyersanyagokkal tud majd kereskedni. Ajánlatos olyan természetes nyersanyagforrások mellé települni, mint az arany, az ásványok vagy a tenger. Talán rémlik, hogy Athén és Róma nem kietlen sivatag közepén áll(t). A város környéki terület ellenôrzése és kiaknázása a kulcsa a város fejlôdésének, ezért készen kell állni az esetleges támadások elhárításának. A város alapítását követôen munkásokra (Worker) van szükség, hogy legyen aki bányászkodik, aki utat épít, és aki fát vág. A munkásokat kézi irányítás alá is helyezhetem, de automatikusan is megtalálják a munkát. például kézi vezérléssel utat építtetni kimondottan unalmas. Értelemszerűen minél több munkás dolgozik, annál gyorsabban épülnek meg az épületek, utak. A város környéki munkások munkavégzô képességét pajzsok (Shield) jelzik. Minél nagyobb a pajzsok száma, annál gyorsabb a munkavégzés, például az 50 játékkör alatt elvégezhetô munkát 5 játékkör alatt végzik el. A fôvárostól távol fekvô, civilizáció széli városok hajlamosak a korrupcióra és a pazarlásra, amely pajzsvesztéssel jár, ami lassítja fejlôdésüket. Ez ellen az adott településen rendôrség és bíróság építésével érdemes védekezni. Ezek az épületek csak akkor építhetôk fel, ha a civilizáció már rendelkezik a szükséges technikai ismerettel. A játék folyamán végig tudósok dolgoznak az élet és a tudomány titkainak feltárásán, jelentôs találmányok felfedezésén. Eleinte mindenhez rettentôen sok idô kell, a kerék és a fazekasság felfedezése évszázadokig is eltarthat, majd felgyorsul a világ, és rohanvást alkotják meg tudósaim az elektromosság elméletét, és fektetik le az űrutazás alapjait. Ez a Civ III igazi szépsége! Elkezded egy kietlen földdarabbal, és az idô elôrehaladtával tiéd lehet a leggazdagabb, leghatalmasabb és legerôsebb birodalom minden technikai ismerettel és olyan fegyverarzenállal, amelyrôl még a Quake III: Team Arena szerzôi sem álmodtak.

A Civ III megnyeréséhez különbözô stratégiák kínálkoznak. Működik a klasszikus "Építs fel egy hadsereget, és söpörj végig a világon, mint a fekete himlô!" Nekem ez nagyon fekszik. Seregemben a kôkorszaki bunkós ember és a taktikai nukleáris rakéta is megtalálható, a Civ III csatái változatosak és elbűvölôek. Azok, akik a virágokban hisznek (I want you to make love not war, I know you have heared it before - énekli John Lennon a Mind Games lekeverésében), kulturális fölényükkel nyerhetik meg a Földért folytatott vetélkedést. A kulturális dominancia eléréséhez minél több olyan alkotást kell létrehozni, amely lenűygözi a Civilizáció másik tizenöt népét, építs piramist, függôkertet és Hoover-gátat. Minden csoda pontot ér, és akinek a legtöbb van... A politika iránt elfogódottak diplomáciai cselszövésekkel nyerhetik meg a küzdelmet. Diplomáciával gyôzni csak a játék vége felé lehet, addig érdemes a túlélésre koncentrálni, de ha rendesen összehaverkodtál a többi néppel, akkor még az ENSZ fôtitkárává is megválaszthatnak. Egy jó tanács, addig ne menj bele a szavazásba, amíg nem vagy teljesen biztos gyôzelmedben! Hatvan játékéven át alkudoztam a szavazatokért és Jeanne d'Arc egyetlen szavazattal megvert. Hozzám képest Al Gore szerencsés fickó volt. Ha megszállottja vagy a technikának, akkor nyerd meg az űrversenyt. Nyerést jelent, ha űrhajód elsôként landol az Alpha Centaurin - miért pont ott? Ezek a különbözô stratégiák is mutatják a játék mesterséges intelligenciájának erejét - ahány stratégia, annyi játék.

Ami a program legnagyobb hátránya, hogy csak a gép ellen lehet játszani, nincs LAN/TCP támogatás, nincs IP megoldás és nincs e-mailes változat, pedig ezt a fordulóról fordulóra való játszás lehetôvé tenné. A Macen és PC-n történô csatározás vágyálom marad. Pedig ez a játék kívánja a multimódot. A Civilizáció III grafikája megfelelô, nem kell duál procis G4-es a futtatásához. A területeken mozog a vegetáció, a puskák füstölögnek, ha a lövészek tüzeltek, a tankok rázkódnak és zörögnek. Külön élvezetet jelent megfigyelni az egységek "upgrade"-elését. Az egyszerű íjászok a puskapor felfedezésének hatására lövészekké válnak. A Civ III határozottan tudja, mire való a GeForce 3, számtalan szemet gyönyörködtetô minianimációt kínál. A program futtatható bármely új G3-as vagy G4-es gépen, Mac OS 8.6, 9 vagy X operációs rendszer alatt.

"Emeld a tetôt!" - kiabálja a 18 pixeles figura a monitoron. "Emeld, ne ordibálj!" - szólom el magam. Noha a program elsô kibocsátásakor egy apró hiba miatt a hanghatások élvezhetetlenek voltak, a MacSoft teljes erôvel azon dolgozik, hogy a hibát megpatcelje. Mindenesetre a tesztverzió hanghatásai - gépfegyverropogás, tankdübörgés - meggyôzôek.

Eltekintve a gyalázatos több játékos hiánytól, a Civilizáció III-nak ott a helye munkahelyi gépeden. Gazdag játéklehetôség, összetettség ellenére könnűy kezelhetôség, látványos grafika és valós hanghatás jellemzi. Nem csoda, hogy a program szerelmesei napokra odaragadnak a monitor elé (szendvics!), én is megyek vissza kedvenc rómaijaimhoz, most végzek a franciákkal.


Andy Largent


A lap tetejére