E-mail











Címlap

Vissza


PowerBook G4 napló

Toast 5.0 / HDT 4.5

Kis közgazdaságtan 1.

Orákulum az almáról

A Photoshop története

Kis közgazdaságtan 2.

KPT 6

Logitech

MacOS X - Első ...

Matrox RTMac

OKIrat

Villámgyors renderelés

Nuendo

AppleNews


Előfizetés

Hirdetés

Impresszum

Kótya-Vetye feladás

 


PowerBook G4 napló: Alapos elemzés


Rövid szerkesztôi közbeszúrás, ami ahhoz hasonlóan funkcionál, mint az antik idôben, a mozikban a film elôtti Híradó, az azt követô reklámok és filmelôzetes. A pontosan kezdésre érkezôk számára hordoz némi hasznos infót, de a nagy többség a bambi-perec-hol-a-barátnôm Bermuda-háromszögben töltve idejét edzett a pontos idôzítés megfelelô eltalálására: úgy érjen a film kezdete elôtt a helyére, hogy az elôzetesbôl egyetlen másodpercet se lásson, a filmbôl egyetlen másodpercet se veszítsen. Híradó helyett a kedves olvasó – aki ekkorra nem ugrotta át ezt a bekezdést – megtudhatja, hogy a további szövegtextúra szerzôje nem tévesztendô össze a magyar származású Inteles vezetô Andy Grove-val, illetve nem rokona a floridai szavazatszámlálás hôsének, Al Gore-nak, aki – mint ezt a választási kampánya során elmondta egy interjúban – feltalálta az Internetet, hanem a MacWorld megbecsült szemleírója. Némi irigykedéssel olvasta az Almalap Titaniumos írását, amely arról szólt, hogy miként tesztelt több G4-est is. Ó, ha mi is köztetek lehetnénk… Javaslom mindenkinek, aki kedvet érzett eddig is – vagy a cikk hatására kedvet kap – egy Titanium birtoklására, de momentán anyagi helyzete ezt nem engedi meg (hiszen most vett egy új BMW-t), hogy érdeklôdjön (és innentôl reklám) kedvenc viszonteladójánál, hogy megtekinthetné-e az Apple legújabb alkotását. De legyen óvatos! Az autókereskedôk kedvenc fortélya a leendô vevô kormány mögé ültetése – onnan már alig van más kiút, mint a kassza. Ha a kezedbe adják a Titaniumot és érzed a hideg fém hűvös érintését, a gép érzékelhetetlen remegését, a szuper széles színes képernyô látványa meg fog babonázni – vagy üres zsebbel vagy hitelkártyával készülj a randevúra.

Formaterv

A Titanium PowerBook G4 nem csupán másként fest, mint az elôdei, egészen más a fílingje is. Akinek már van Titanium PowerBookja, az pontosan tudja, mirôl beszélek. Akik még csak nem is látták, támaszkodjanak a képzelôerejükre.

A gép karcsú, könnyű, tenyerünkön érezzük a fémház hűvös érintését, s amikor kiemeljük a Styrofoam hordozótáskából, az olyan érzés, mintha egy tükörsima pengéjű, mestermívű szamurájkardot húznánk elô a hüvelyébôl. Nem elôször mondom: amikor hordozható eszközökrôl beszélünk, a felhasználói felület messze túlmegy a kijelzô keretein. A táskagépek tapintása legalább annyira fontos, mint az, hogy a képernyôn minden magától értetôdô legyen.

E tekintetben a Titanium PowerBook G4 nem csupán veri a legmagasabb pontszámot, hanem magasabbra emeli a mércét, mint azt bármely hordozható számítógép tette, lett légyen az akár PC, akár Mac. A szép szürke szín, a tiszta vonalvezetés, a hatalmas képernyô, az alig három centi vastagságú doboz már látványával is örömet nyújt. Vannak bigott PC-s barátaim, akik olyan kitartóak és makacsok, hogy eddig egyetlen Mac sem tudta megrendíteni ôket. Ugyanezek féktelen bírvággyal méregették a hordozható Titaniumot, s az a néhány, aki megszerezte, végleg búcsút intett a PC-nek.

A legújabb hordozható Apple gép nagykövetnek öltözött misszionárius, aki ékes bizonyítékát nyújtja, hogy ha az Apple a PC-sek széles tömegeit akarja áttéríteni, olyan lenyűgözô és elegáns formákat kell alkotnia, hogy a Windows-hívôk a Mac OS iránti velük született bizalmatlanságukat legyôzve meg akarják szerezni a formatervezés e remekműveit. E szempontból a Titanium PowerBook G4 a valaha elôállított legjobb formatervezésű Mac Apple.

A PowerBook-felhasználók számára a PowerBook G4 formatervezése sok egyéb apróságban is kecsegtetô: a szélesvásznú képernyô megnöveli a hasznos felületet a mindennél fontosabb vízszintes tengely mentén, méghozzá anélkül, hogy jobban fárasztaná a szemünket. A gép kisebb mérete feltehetôen csökkenti a turistaosztályon való utazás kényelmetlenségeit, amelynek igaz voltáról hamarosan személyesen is meggyôzôdhetek, mivel hosszabb útra indulok. A nagyobb keménység könynyebb kezelhetôséget tesz lehetôvé, a kisebb súly csökkenti a PowerBookjával gyakran utazó ember terheit, a perifériák csatlakoztatásához szükséges hagyományos portok megtartása pedig ígéretesen hangzik minden öreg motorosnak. Apropó, ígéretes hangzás: bár a Titanium PowerBook G4 belsejében szinte minden lehetséges helyet kihasználtak, a hordozható gépbe épített hangszórók meglepôen jó teljesítményt nyújtanak. És mit ad Isten, a fülhallgató jackdugója is visszakerült a bal oldalra, ahová való!

Egyeseknek hiányozhatnak a bôvítôhelyek, s ez visszatarthatja ôket az új formatervezésű darab megvételétôl. De én nem tartozom közéjük. Még ha az Apple a méret és a súly megnövelése nélkül is kiépíthette volna a bôvítôhelyeket, én akkor is örülnék, hogy nem tette. A bôvítmények természetüknél fogva bonyolultabbá teszik a hordozható gépeket, s amellett hogy még több holmi sérülhet, a bôvítôhelyek megsértik a gép kompaktság-élményét. Miután az akkumulátorblokkot a gép aljára költöztették, csökken az elemek véletlenszerű lekapcsolódásának esélye, amely a korábbi G3-as modelleknél elég gyakori volt. Titanium PowerBook G4-esem tömör alumíniumtömb benyomását kelti, minthogy voltaképpen az is.

Kaptam néhány hordozható FireWire merevlemezt és CD-RW meghajtót, s tapasztalatom szerint jól működnek. Nem is zavarnak ezek a kicsi és könnyű meghajtók, jól jönnek, ha szükség van rájuk, és többek között ezért sem hiányolom annyira a bôvítôhelyeket. És ezzel eljutottunk a gép házának legfôbb alkotóeleméhez, a titánhoz. El kell ismernem, hogy érzelmeim e téren eléggé felemásak. Egyrészt tisztában vagyok vele, hogy a titán kulcsszerepet játszott a termék súlyának és méretének jelentôs csökkenésében, másrészt viszont sokkal könnyebben deformálódhat, mint az Apple korábbi modelljeinél használatos műanyag tokok. Ez a probléma akkor ütközik ki igazán, ha egy AirPort kártya vagy egy új merevlemez installálása végett levesszük a doboz alsó borítólapját. A lap úgy hajlik, mint a merevítôkeretrôl leszedett muszlin. A borítás könnyen karcolódik és horpad. Az én szegény masinám, bár továbbra is hibátlanul működik, jó néhány háborús sérülést szenvedett már a tesztelés során – nagyon úgy fest, mintha nem éppen hurcolásra tervezték volna.

Szerencsére nem sikerült megtapasztalnom, hogy valóban fenyeget-e a fémburkolat vezetôképessége miatt az elektromos áramütés veszélye, a DVD-meghajtóba sem szorult be soha lemezem, és egyik tesztkészüléken sem mutatkozott a képernyôn pixelkiesés, azt viszont tanúsíthatom, hogy a Titanium PowerBook G4 túl könnyen karcolódik.

Kezelhetôség

Ha már a formatervezésnél tartunk, mulasztás lenne részemrôl, ha nem ejtenék szót a gép upgrade-elési hozzáférhetôségérôl. A Titanium PowerBook G4 e téren egyszerre büszkélkedhet és szégyenkezhet.

Lássuk elôbb a jó hírt: a RAM-bôvítés a Titanium PowerBook G4-ben olyan egyszerű, hogy az ember nem érti, miért képesek egyesek pénzt kiadni azért, hogy egy szerelô installálja a RAM-ot. Vegyünk egy PowerBook G4-et, szerezzük be a lehetô legolcsóbb RAM-ot – a RAM-aljzathoz hozzáférni gyerekjáték, még csavarhúzó sem kell hozzá.

És most a rossz hír: nem látom be, miért ne lehetne az AirPort kártyát felülrôl installálni, mindjárt a könnyen kivehetô billentyűzet alá… Ehelyett számtalan apró, szorosan rögzített csavart kell meglazítani, hogy levehessük a sérülékeny, könnyen deformálódó alsó borítólapot. S ha már a témánál vagyunk, egy üzenet az Apple-nek: a Mac- felhasználók szeretik nagyobbra cserélni a merevlemezüket. Tessék ezt tudomásul venni, és ne nehezítsék a hard disk cseréjét holmi csillagcsavarokkal!

A Titanium PowerBook G4 minden más szempontból kiválóan használható. A kemény, normál méretű billentyűzettôl a csukló betámasztására hagyott kényelmes helyig mindennel elégedett voltam. De azért volna három apró kifogásom: nehéz az Ethernet csatlakozó kihúzása és bedugása az aljzatba; elölrôl nézve nehezen olvashatók a portok műfaját jelölô ikonok; és a gép elülsô szélénél található ajakszerű illesztôelem könnyen összetéveszthetô az egérgombbal.

Ami az akkumulátor teljesítményét illeti, másfél havi rendszeres használat után úgy tűnik, hogy az 500 MHz-es Titanium PowerBook G4-esem nagyjából ugyanannyi ideig húzza egy töltéssel, mint az elôzô 500 MHz (Pismo) G3-asom. Bár tudom, hogy ez kicsivel magasabb teljesítményszintet jelent, de ez a különbség aligha érzékelhetô a mindennapi használat során.

Funkcionalitás/Üzembiztosság

Bár az összes G3 PowerBookomat nagyon szerettem, mindegyiknek megvolt a maga hibája. Ha a Mac-ek általában bonyolultak, a PowerBookok még inkább azok, s így még több minden mehet tönkre bennük.

Az akkumulátorok, a hálózati elérés, a változó tápfeszültség-viszonyok, utazás közben az idegen hálózatokba való bekapcsolódás, a processzor mechanikus igénybevétele – mind a hordozhatóság velejárói, amelyek tovább bonyolítják az ilyen gépek komplexitását, s ezzel növelik a meghibásodás valószínűségét. Örömmel jelentem, hogy kb. 1 hónapi folyamatos használat során a Titanium PowerBook G4 az általam eddig ismert legüzembiztosabb PowerBook!

Nem mintha a Titanium PowerBook G4 sohasem omlana össze, de lényegesen kevesebbszer teszi ezt, és sokkal ritkábban viselkedik kiszámíthatatlanul. Úgy vettem észre, egy idô után a legtöbb PowerBook oprendszere igen lassan áll fel, el-eltünedezik a Control Strip, a hálózati alkalmazások megmagyarázhatatlan okokból lefagynak – egyszóval egy csomó olyan probléma jön elô, amely méltán idegesíti az embert. Már alig várom, hogy kipróbálhassam a gépen a Mac OS X-et, de nem vagyok biztos benne, hogy vállalkozom a kalandra, amíg az Apple az új operációs rendszerben is teljesen működôképessé nem teszi a bemenet/kimenet-vezérlôket (amire az OS X elsô kereskedelmi kiadásában még nem számíthatunk).

Az ok, amiért ez a PowerBook annyira stabil, az hogy a radikálisan új design ellenére a fényes metálborítás alatt nem sok változás történt. A processzor más lett, de az ATI Rage Pro Mobility grafikus chip és a memóriabusz gyorsasága majdnem teljesen ugyanolyan, mint a PowerBookok utóbbi generációiban. Vagyis az Apple-nek volt rá ideje, hogy kijavítsa a korábbi modellek hibáit. Viszont ez azt is jelenti, hogy az új PowerBook teljesítménye nem lett nagyobb, annak ellenére, hogy G4 kategóriába lépett.

Nem tehetek róla, de csalódtam a Titanium PowerBook G4 teljesítményében. Tudom, hogy az Apple-nek nem volt más választása, mint az ATI Rage Pro Mobility chip set, és hogy ha a közeljövôben Radeon Mobility chip set-tel szerelik is a gépeket, az sem hoz majd lényeges javulást a 3D-megjelenítésben. Most, amikor az asztali Mac-ek a legfejlettebb Nvidia GeForce3 grafikus kártyákkal kerülnek forgalomba, kicsit becsapva érzem magam, hogy egy lusta, elavult ATI Rage Pro Mobility grafikus vezérlôvel szúrják ki a szemem. Rá kellett döbbennem, hogy néhány, erre a gépre optimalizált, programot leszámítva, az új Apple G4 semmivel sem gyorsabb az azonos üzemi frekvenciájú G3-asoknál. Ha éppen olyasmit csinálunk, amely kihasználja az AltiVec elônyeit, igen nagy sebességet érhetünk el, ám ha a szoftver nem AltiVec-kompatibilis, visszazuhanunk a G3 sebességére.

A logikai áramkör lassúságáért azonban már egyértelműen az Apple hibáztatható. A PC-s piacon a hordozható gépeket manapság már sokkal nagyobb rendszersebességgel és gyorsabb belsô meghajtókkal szállítják – és jól tudjuk, hogy a meghajtók és a busz sebessége éppúgy gátolhatja a gép sebességét, ahogy a processzor sebessége. Nem látom be, miért ne szerelhették volna ezt az új táskagépet lényegesen gyorsabb rendszerelemekkel.

Szóval a gép megbízhatóan üzemel, de teljesítmény tekintetében vajmi kevés újdonságot mutat az Apple csillogó, új gépecskéje, hacsak nem irányítjuk figyelmünket az olyan AltiVec-kompatibilis programokra, mint az Adobe Photoshop, a Final Cut Pro vagy a SoundJam MP.

Elôfordulhat azonban, hogy az operációs rendszer lecserélésével megváltozik majd a véleményem, hisz az OS X eleve teljes egészében AltiVec-kompatibilis.

Érték

Most jön a neheze. Az összehasonlító teljesítményadatokat tekintve igaz, hogy az 500 MHz-es gép – az AltiVec alkalmazásokon kívül is – veri a 400 MHz-es típusokat, de nem túl fölényesen. Mivel 128 MB RAM (vagy ha már úgyis benne vagyunk, lehet 256 MB) már elég olcsón beszerezhetô, jobban megéri 400 MHz-es gépet venni és azt upgrade-elni. Még ha beleszámítjuk az árba, hogy a RAM upgrade-et nem személyesen hajtjuk végre, hanem szakemberre bízzuk egy Apple üzletben, a Titanium PowerBook G4/400 még ezzel együtt is több száz dollárral kevesebbe kerül.

Ezt azonban a Mac OS 9 teljesítményére alapozva mondom – és mint tudjuk, a Mac OS 9 egyre kevésbé játszik szerepet eme masina életében. Amikor elérkezik az idô, hogy ezt a PowerBook-ot is újra cseréljük, már számíthat az a plusz 100 MHz, sôt késleltetheti a gépcserét.

Én személy szerint az 500 MHz-es verzió mellett vagyok, mert elég sokat dolgozom Photoshoppal és DV-editáló programokkal, amelyhez jól jön egy kis extra sebesség. De ha a gépet fôleg e-mailezésre, internetezésre és feljegyzések írogatására használjuk (na meg a hatalmas népszerűségnek örvendô DVD filmek megtekintésére), válasszuk inkább a 400 MHz-es változatot; az jobban megéri az árát.

Itt a farka…

Íme, eljött a várva várt perc: az egértékelés.

Az értékeléskor sok mindent kell figyelembe vennünk, mit kapunk a pénzünkért: a gép teljesítményét, a formatervet, mennyire felel meg a feladatának, milyen a konkurens termékekhez képest, na és az újításokat. Bár egy ötegeres terméknek szinte hibátlannak kell lennie, azért belátjuk, hogy teljesen hibátlan termék nem létezik. Egy olyan professzionális szôrszálhasogató társaság, mint mi, mindig mindenben talál valami kivetnivalót.

Éppen ezért az ítélet meghozatala elôtt az egyes területeken elért pontszámokon kívül figyelembe vesszük a termék általános összbenyomását is. És igen, tisztában vagyunk vele, hogy bármilyen értékelést mondunk is egy termékrôl, mindig lesz valaki, aki teljesen más véleményen van.

A Titanium PowerBook G4 esetében, mivel a gép nagy elôrelépést jelent mind a Mac-es, mind a PC-s szabványokban a hordozható komputereknél leginkább számító területeken – méret, súly, kezelhetôség, üzembiztosság és formaterv – úgy döntöttünk, öt egeret ítélünk meg neki. Bizony, hosszas tanakodás után odaítéltük a Titanium PowerBook G4-nek a Macworld legmagasabb szintű elismerését, mert mindent összevetve ez a PowerBook oly mértékben lendítette elôre a Mac-felhasználók közösségének öntudatát, mint kategóriájában hosszú idô óta egyetlen más termék sem.

Ráadásul, ha a Titanium PowerBook G4 megjelenése elôtt megkérdezték volna tôlünk, vajon képes-e az Apple egy ilyen tulajdonságokkal rendelkezô hordozható számítógép megalkotására, azt válaszoltuk volna, hogy az ki van zárva. De megalkotta. És mondhatnánk-e ennél többet egy ***** (ötcsillagos) termékrôl?

Andrew Gore


A lap tetejére