E-mail











Címlap

Vissza


FigyelNet érdemel ...

2400 mérföld ...

Digitális fényképező...

Kreatív Apple

6 website grafikusoknak

A színkezelés ...

Almalap vacsora

Fireworks 4

Melissa visszatért

Új iMac modellek

Váltás folyamatban

DynaMO

Kütyü

AppleNews

 


Váltás folyamatban

A McCann-Ericson reklámügynökség átállása az InDesignra

Ugye veled is megesett már, hogy fôzés közben derült ki, hiányzik valamelyik fontos hozzávaló vagy nincs megfelelô edényed? Abban a pillanatban a csodálatosnak ígérkezô vacsora elkészítése kemény megpróbáltatássá válik. Éppen ezért szokás elôre megnézni a receptet – a potenciális leégést elkerülendô.

Ha egy új oldalszerkesztô programot kezdünk használni, hasonló problémákkal találhatjuk szembe magunkat – minden simán megy, amíg egyszer csak ki nem derül, hogy az új program híján van egy számunkra igen fontos tulajdonságnak, vagy hiányzik belôle egy az elôzô programban megszokott, jól bevált eszköz. Ez alól az InDesign sem kivétel: bármennyire is várja az ember, hogy végre az új programmal dolgozhasson, a zökkenômentes átállás lépéseit meg kell tervezni.

Hol lehet utánanézni a váltás receptjének? Warren Vegas, a McCann-Ericson reklámügynökség (amelynek ügyfele többek között a Microsoft, a Motorola és az Agilent Technologies is) alelnöke és San Francisco-i irodájának stúdióvezetôje, tapasztalt „átmenet-szakács”. Miután sikeresen átsegítette a McCann New York-i kirendeltségét a QuarkXPress-rôl InDesignra való átálláson, Vegas most a San Francisco-i irodát készíti fel ugyanerre – összeállított hát egy egyszerű receptet, amelyet mindenki követhet.

Elôkészítés

Az elsô és legfontosabb lépés az átállási procedúra megtervezése. Elôször az adott cég munkafolyamatába kell némi betekintést nyernünk. Milyen más szoftvereket használnak ott az emberek? A McCann-nél létfontosságú szoftver a Photoshop, és Vegas tudta, hogy az InDesign natív Photoshop fájlokat is képes importálni. Ez egyszerűsíti a munkát, hiszen nem kell külön elmentenünk a Photoshop fájlt és a TIFF-et (az importáláshoz) – a tervezôk magát a natív Photoshop fájlt hívhatják be az oldalba, idôt és tárhelyet takarítva meg ezzel.

Azután ott vannak a plug-inek: melyeket használják a jelenlegi kiadványszerkesztô szoftverrel? Ha egy fontos részfeladatot a régi program valamelyik plug-injével szoktak megoldani, van-e annak megfelelôje az InDesignban? A Quark XTensionök (a QuarkXPress funkcióit kibôvítô, más cég által gyártott kiegészítô programok) fontos szerepet töltenek be a reklámügynökségnél végzett munkában. Vegas beszélt a szoftvercégekkel, hogy megtudja, mikor készül el ezek InDesignos megfelelôje, és a szállítási idejüket beépítette az átállási tervbe.

Ugyancsak az egész dolog kezdetén Vegas ellenôrizte az InDesign hardver- és rendszerkövetelményeit, hogy bôven legyen ideje feltenni a legújabb rendszert a régebbi gépekre is. Annak is utánanézett, hogy az év mely szakában okozná a legkevesebb kalamajkát a váltás, hiszen nem akarta pont akkor bevezetni az InDesignt, amikor a kreatívok ki sem látszanak a munkából.

Végül, de nem utolsó sorban, Vegas elérhetô célokat tűzött ki az átállást illetôen. Úgy döntött, hogy a New York-i kirendeltségnél a produkciós stúdióban dolgozók áttérítésére fog koncentrálni – azokra az emberekre, akik a művészeti vezetôk vázlatos terveibôl kész oldalakat varázsolnak. Mivel ôk profi felhasználók, akik stíluslapokat, billentyűkombinációkat valamint különleges betű- és szóközbeállításokat használnak, az ügynökség más részlegei mind felnéznek a produkciós stúdióra. Ha nekik tetszik egy program, akkor az biztosan jó.

Hírverés

Lássuk be, senki sem szereti a változást. A művészeti vezetôk, tervezôk és a stúdió egyéb munkatársai nem akarnak változtatni a munkamódszereiken, és sajnálják az idôt egy új szoftver kezelésének elsajátítására. Ha rá akarjuk venni az embereket, hogy megszokott munkaeszközüket újra cseréljék, meg kell próbálnunk felkelteni az érdeklôdésüket, hogy ôk maguk akarják kipróbálni az új szoftvert – szánjunk tehát elegendô idôt arra, hogy amint lehet, híveket toborozzunk az új programnak.

Mielôtt még egyetlen gépre is feltették volna az InDesignt, Vegas minden ezzel kapcsolatos cikket és kritikát összegyűjtött, és e-mailben mindenkinek továbbította ôket. Nem csak azoknak küldte el, akik használni fogják az InDesignt (a művészeti vezetôknek és a produkciós stúdió munkatársainak), hanem a felsôbb vezetésnek, az IT háttérszemélyzet fônökeinek is. Az ô bevonásuk elengedhetetlen volt, ha a program iránt az egész ügynökség érdeklôdését fel akarta kelteni. Ám miközben Vegas nagy hírverést csapott az InDesignnak, igyekezett elkerülni azt a látszatot, mintha az Adobe-nak dolgozna. Ha problémák merültek fel a programmal kapcsolatban, azokra is azonnal felhívta az emberek figyelmét, és a hibák kiküszöbölésének módjairól is tájékoztatta ôket.

Játékidô és oktatás

Amikor az InDesignt felinstallálták a gépekre, még nem végeztek vele rögtön érdemi munkát. Vegas mindenkinek hosszú „játékidôt” biztosított, hogy megismerkedhessenek és kísérletezhessenek a programmal. Például, ha valakit az fogott meg, hogy a pipetta eszközzel a beszkennelt képekbôl is vehetett színmintát, az kitalálhatott valamilyen feladatot ennek kipróbálására. Egyes tervezôk már létezô hirdetéseket készítettek el újra InDesignban. Az alkalmazottak akár személyes dolgokat – könyvborítókat, születésnapi kártyákat – is készíthettek. A játékidô alatt az emberek fenyegetô határidôk nélkül sajátíthatták el a szoftver működését.

Vegas néhány tanórát is szervezett mindenkinek, amelyek egyik legfôbb szempontja a kényelem volt. Vegas a rövid – maximum 2–3 órás (reggel tartott) – ülések híve. A rövid tanórák nem zúdítanak feldolgozhatatlan mennyiségű információt az emberekre, sôt, sajnálják, hogy ilyen hamar vége szakad az oktatásnak. Külön oktatóterem helyett pedig Vegas a produkciós stúdióban tartotta a foglalkozásokat, ahol mindenki a saját gépén dolgozhatott. Így a tervezôk a megszokott környezetükben, a saját fájljaikkal és képeikkel gyakorolhattak. (Vegas ezen kívül több InDesign tankönyvet és oktatási segédletet is beszerzett azok számára, akik szívesebben tanulnak önállóan.)

Hogy az emberek elôre megfogalmazott kérdésekkel érkezzenek az órákra, Vegas csak akkor kezdte el a „kiképzést”, amikor már mindenkinek volt elegendô ideje eljátszadozni a programmal. Meggyôzôdése, hogy nem az oktatás elsô napján kell elôször találkozniuk a szoftverrel.

A tanórák váratlan tanulsággal is szolgáltak. Sean Sloan, a McCann kreatív műszaki igazgatója elmondta, a kreatív osztály néhány munkatársa egyáltalán nem örült neki, hogy meg kell tanulnia egy új programot. – Az órák megnyugtatták ôket. Választ kaptak a kérdéseikre, és bepillantást nyertek az InDesign működésébe.

Nyomdák és ügyfélszolgálati irodák

Mialatt Vegas az ügynökségen munkálkodott, megkezdte a külsôs cégek – például nyomdák és ügyfélszolgálati irodák – felkészítését is az átállásra. Ismerik az InDesignt? Mi a tapasztalatuk? Megígérte nekik, hogy küld egy fájlt, amivel tesztelhetik a rendszerüket. Bár a legtöbb cég alig várta, hogy kipróbálhassa az InDesignt, mégsem számítottak arra a „pokoli fájlra”, amit Vegas küldött nekik. Nem egy sima, pár sor szöveget és néhány képet tartalmazó oldalt kaptak, hanem egy olyan InDesign fájlt, amelyben a szomszéd macskáján kívül minden benne volt: direkt színek, duplex bontású képek, Photoshopban és Illustratorban készült grafikák, EPS fájlok, behelyezett PDF fájlok beágyazott és hiányzó betűtípusokkal, kivágógörbék, elforgatott szöveg, képernyôfontok és többrétegű szöveg.

Vegas ezután megkérte a cégeket, hogy többféle nyomat is készüljön a fájlból: próbanyomat, digitális proof, film és kontaktmásolat. A visszaküldött jelentések rengeteget segítettek. A legtöbb arról számolt be, hogy az InDesign ugyanolyan eredménnyel szerepelt, mint a QuarkXPress, de ha éppenséggel hibát jelentettek, az is fontos információ volt. Egy cég számolt be arról, hogy régi Level 1-es RIP-jük (raszteres képfeldolgozójuk) nem tudta kezelni a fájlt, de ugyanakkor elmondták, néhány hónapon belül tervezik a Level 3-as RIP-re való átállást. A „pokoli fájl” segítségével Vegas fontos információkat szerzett még mielôtt az érdemi munka megkezdôdött volna, és néhány nyomtatáskor felmerülô kellemetlen meglepetést is sikerült ily módon kiküszöbölnie.

Lassú áttérés

Vegas nem ragaszkodott hozzá, hogy mindenki térjen át az InDesignra, amint az minden gépre felkerült. Elôször a New York-i irodában készítettek vele egy-két munkát, majd értékelték az eredményt, javításokat eszközöltek, és újabb munkákat végeztek el. San Franciscóban már gyorsabban ment a dolog, mivel Vegas tudta, mire számítson – itt már egy olyan idôpontot is megjelölt, amely után minden munkát InDesinban kell elkezdeni. De a konkrét átállási idôpont megjelölése azért nem zárja ki más kiadványszerkesztô programok használatát. Ha egy korábbi hirdetésen csak egy szót vagy dátumot kell megváltoztatni, semmi szükség az egészet InDesinba áttenni. Jobb, ha a tördelô egyszerűen Quarkban nyitja meg és igazítja ki a fájlt – bár az InDesign is képes megnyitni a QuarkXPress vagy PageMaker fájlokat, azonban elôfordulhat, hogy ennek ellenére a szöveg áttördelôdik.

Teljes átállás

Természetesen nem mindenki dolgozik olyan nagy cégnél, mint a McCann-Ericson. De egy önálló tervezô vagy kis stúdió is követheti ezt az eljárást. Ha nem sikerül egy hivatalos Adobe képviselôt megnyerni, hogy tartson bemutatót, menjünk el egy számítástechnikai kiállításra, mint amilyen a MacWorld, a PC Expo vagy a Seybold. Esetleg keressünk egy helyi oktatási központot vagy komputer-grafikai iskolát, amely InDesign órákat is kínál. Az iskola valószínűleg örömmel tart egy rövid termékbemutatót – különösen ha a munkatársak okításával is ôket bízzuk meg.

Elôfordulhat, hogy nincs keretünk minden egyes gépre megvenni az InDesignt. Ilyenkor egy példánnyal kezdjünk neki, és azzal teszteljük munkafolyamatunkat és a partnercégeket. Ha több kópiára lenne szükség, hogy az emberek játszhassanak kicsit a programmal, akkor az Adobe honlapjáról letölthetjük az ingyenes InDesign demót. Igaz, ebben nem tudjuk elmenteni vagy kinyomtatni a munkákat, de ettôl eltekintve a demóban a program teljes eszközkészletét kipróbálhatjuk.

Mi az átállás legfontosabb alapelve? Csak nyugodtan, nem kell erôltetni! Tervezzünk jó elôre, és nyerjük meg munkatársainkat az ügynek (azonkívül rengeteg kaját szolgáljunk fel).




Sandee Cohen

Sandee Cohen több „Visual Quickstart Guide” (Peachpit Press) szerzôje, így az InDesign 1.0/1.5 vizuális gyorstalpaló tankönyvét is ô írta, valamint társszerzôje a „Real World Illustrator 9” (Peachpit) című műnek. Gyakorta tart elôadást különbözô kiadással foglalkozó eseményeken.


A lap tetejére