E-mail











Címlap

Vissza


FigyelNet érdemel ...

2400 mérföld ...

Digitális fényképező...

Kreatív Apple

6 website grafikusoknak

A színkezelés ...

Almalap vacsora

Fireworks 4

Melissa visszatért

Új iMac modellek

Váltás folyamatban

DynaMO

Kütyü

AppleNews

 


Kreatív Apple


A két napos, Budapesten rendezett Apple rendezvényen okulhattak a viszonteladók, ámulhattak az újságírók, és csodálkozhattak a kedves végfelhasználók – az esemény határozottan deklarálta, hogy az Apple tevékenységének fókuszában a hang (iTunes) és kép (iMovie) feldolgozás áll. Steve Jobs véleménye, mely szerint otthon többen készítenek videofelvételt, mint hírlevelet és többen hallgatnak CD-t, mint zongoráznak, igaz. Jó-e, ha ez a felismerés határozza meg az Apple stratégiáját? (Vannai – BME, digit tanszék – mondása szerint: Joe vagy nem Joe?)

Az idén az Apple látókörébe került kelet-Európa, ezért Budapest nagytérségi szerepének növelése érdekében a környezô országok Macintosh-sal foglalkozó újságírói részére sajtótájékoztatót tartottak a valaha Intercontinental névre keresztelt dunaparti szállodában, minek elôtt a viszonteladók részére történt meg a prezentáció. A sajtó hazai képviselôi hosszan találgatták a tájékoztató elôtt, hogy minek köszönhetô, hogy György úr felejthetô regnálása óta ismét ilyen rendezvényre gyűlhettek össze. Az ilyenkor szokásos ajándék tenger kiszorította a sajtó anyagot – amely ugyan nem a hazai vezérképviselet mulasztásából nem készült el, de ennek hiánya erôsen visszavetette az eseményrôl való tudósítási vágyat. Mivel a jelenlevôk többsége egy másik szakmai rendezvényrôl érkezett, az ott kapott nyomtatott szöveg, fotók és mindennek CD-re rögzített változatát nevezte meg minimumnak. Ez azért szomorú, mert – noha több napilap is képpel illusztrált tudósításban számolt be a rendezvényrôl – remek alkalom lett volna a sajtó képviselôit megismertetni az Apple gondolkodásával túl az aktuálisan bemutatott „újdonságokkal”.

Az igazi probléma az volt, hogy igazi újdonságok a szakmai újságírónak nem voltak – bárki, aki csavarog az interneten hallhatott az elôadás három tárgyáról: az új G4-es PowerBookról, az új G4-es Power Mac-rôl és a március 24-án debütáló MacOS X-rôl (amit tessék tíznek nevezni és nem xnek, legalábbis akkor, ha külföldiekkel beszélünk). Persze igaz, hogy újdonságot egyetlen világcég sem Magyarországon fog bejelenteni (azért bízzunk a Graphiban!), de szakmai közönség számára azokrôl a dolgokról vadi novij dologként beszélni, amelyekrôl már a neten, a MacWorldben vagy az Almalapban olvasott (az X esetében hónapokkal ezelôtt), azért húzós. A nem szakmai újságírók számára a Unix alapú Mach kernel nem sokat mondhatott. Kicsit szegény vidéki rokonnak érezhette magát ugyanez az újságíró, amikor elhangzott, hogy több százezer béta változat van már közkézen, majd szóban – állókép illusztráció mellett – ódák hangzottak el az Aqua felület grafikai animáltságáról ahelyett, hogy egy működô változattal kápráztatta volna el az elôadó a hírvivôket, hírírókat.

Az elôadás része volt két Titán körbeadása is, amelyet kézbevéve egybôl a mibe kerül kérdés jelent meg a levegôben. Az elôadó nem gyôzte hangsúlyozni, hogy az amerikai gyári árak alacsonyabbak, mint az európaiak, mert a különbözô adók barátságosan megnövelik, ennek ellenére a – ha jól tippelem – cseh sajtó képviselôi jelentôs rést véltek felfedezni az adókkal növelt amerikai ár és az országukban tapasztalt végfelhasználói ár között. A vita alatt körözô Titánon ezalatt rutinos felhasználók hat QuickTime mozit futtattak egyidejűleg, de nem sikerült a gép lesajnálása, mert a mozik nem akadtak, nem ugrottak, a kevésbé rutinos felhasználók megismerkedtek a touchpad-del (amit símogatva mozog az kurzor) és létrehoztak jópár üres mappát, a rosszindulatúak megpróbálták a rendszert a kukába rántani. A gép gyönyörű – mondta a mellettem ülô újságíró – csak félne használni, nehogy meghajoljon és megtörjön a kijelzô.

A demo során ezirányú törésteszt nem volt, de az acél edzettségérôl maga a tervezô szólt egy videobejátszáson. Szavai szerint a 2,54 centis (a profik számára evidens, hogy ez egy inch, de a többi résztvevô máig töprenghet, mi a francért 2,54 és nem 2,53 vagy 2,56) gép a legszebb és legerôsebb fémbôl készült, több száz ötvözetet néztek és teszteltek végig. (Az Almalap e sorokat rovó tudósítója jelen volt a Grid gépek bemutatóján, amely notebookokat az Öböl háborúban használták az amcsik. A bemutató egy szép-széles lépcsôház ötödik szintjén volt. A prezentôr elindított egy jelentôs méretű fájlmásolást, majd becsukva a Gridet mintegy véletlenül elengedte a korlátok közt. A gép rendesen abszolválta az öt emelet zuhanást, egyetlen korláthoz, lépcsôhöz való verôdés sem hagzott ki, hangja volt rettenetes. Ó-ó tette hozzá a zaj elültével a gyártó cég képviselôje, majd segédjét szalajtotta a gépért. A segédet öt kétkedô is lekísérte, így hatan cipelték fel a notebookot – amely, amint várható volt, még rendesen mozgatta a fájlokat. Hogy ne higgyjünk a csodákban, elhangzott, hogy a gyártósor végén áll egy „kutya-közönséges” amerikai páncélos, amely a frissen gyártott és üzembehelyezett notebookokon végig dübörög, megfordul lánctalpaival – ez a hivatalos tesztelési eljárás.) Az elôadás részét képezték azok az összehasonlító teszt eredmények bemutatásai is, amelyekben az Apple gépek verték az Inteles tárasaikat, vagy csak hajszállal gyengébb teljesítményt nyújtottak a végletekig felturbózott PC-khez képest.

A vájtszeműek a kivetített képek alján jól olvashatták a kezelô orvosra és gyógyszerészre emlékeztetô szöveget, hogy a tesztet az Apple végezte el. Nem kétségbevonva a tesztek hitelességét, azért meggyôzôbb, ha az árú dícséretét nem saját mérések bizonyítják. Közismert, hogy bármit ki lehet mutatni, csupán jó kérdést kell feltenni – például melyik Mo. legnépszerűbb Maces nyomtatott magazinja? Erre fix befutó van. PC-s vetélytársaihoz képest a Titán pihe könnyű, számos olyan beépített funkcióval bír, amely más gépeknél csak upgraddel megy – errôl vicces rajzsorozatot mutatott be az angol nyelven elôadó úr (tolmácsolás nem volt), a sorozat képein a Titánnál könnyebb notebook hízott, amint tartósabb tápot, DVD-t, DVD tápot és ilyen aranyos kiegészítôket adott hozzá, amely – természetesen – a Titán született sajátja. (A Titán név kapcsán nem hangzott el kérdés a Titanic-ról és nem lett megemlítve a rendszerváltás hôskorában készült Titáni, Titánia ... filmparódia – ha jól emlékszem a címére)

A következô nap a leánykori nevén Intercontinentálban kiállítással egybekötött rendezvény volt, amin jelentôs számban vettek részt érdeklôdôk. Az Apple részérôl az elôadó változatlan volt, és kivetített diái is ismerôsnek tűntek. A szünetben – kávé, tea, sütemény és gyümölcs: azaz habzsi-dôzsi – többen azon gondolkoztak, hogy a bevezetôben megfogalmazott Steve Jobs-i elgondolásoknak mekkora a létjogosultsága Magyarországon. Tételezzük fel, hogy Kovács úr eladja élete második népautóját és a pénzt egy közepes teljesítményű Apple gépbe, egy digitális kamerába és jogtiszta szoftverekbe fekteti – ez ugye nem két fillér (és nem is két forint ez a dal). Feltételezve, hogy Kovács úr született zseni, rendezô és operatôr, de ha nem is, legalább jó izlése van (el tudja dönteni, hogy az, amit létrehoz, csak szűk családi körbe vetíthetô le és ott is csak egyszer, vagy megmutathatja munkahelyén is) felveszi mondjuk Dorka lánya farsangját az iskolában – azaz készít másfél óra nyersanyagot. Ezt vissza kell nézni (minimum másfél óra), feljegyezni a bedigitalizálandó részeket, majd FireWireizálni a kamerát a Macbe (legyen másfél óra, mert – mint állítottuk – Kovács úr egy zseni). Itt iMovie-val jövök-megyek, holnapra már rendezô leszek, tehát profin alávágjuk zenének a Pet Shop Boy George Michael Jackson Five megfelelô rigmusait, ahol a kamerára szerelt mikrofon értelmezhetô beszédet rögzített, ott megôrizve azt, újabb másfél óra alatt elkészül a negyedórás Dorka Farsangja hollywoodi remek, amit még kazettára is rögzít a kedves papa, hogy dicsekedhessen (ekkor már nem a lányával, hanem profi videós tudásával). Ez potom öt óra volt.

A beszélgetô társaság szkeptikusnak mutatkozott az egyének otthoni video- stúdiója ügyében, de iskolák (SuliNet) vagy edzettebb közösségek esetében minden lehet. Olyan vállalkozás ötlet is felmerült, hogy a vadonat új kis cégbe be lehet adni a nyaralás 13 órás felvételét és árfüggôen megadható, hogy a végeredmény 10 perc, negyedóra vagy 22 perc legyen. Az egyik beszélgetôtárs elmondása szerint több reklámfilm, videóklipp forgatásával foglalkozó cég használ számítógépet rögzítésre, alap vágások, átmenetek létrehozására. Az Apple által bemutatott rendszer, mivel deklaráltan nem profiknak készült, ezért nem valósidejű, noha jelentôsen csökkent a végrehajtási idô. Már a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a jelenlévô szakújságírók nagyobb teljesítményű videokártyákat építettek volna be a G4-esekbe, erre a jelenlévô Apple szakemberek érdemben – lévén nem hardver tervezéssel, hanem értékesítéssel foglalkoznak – nem tudtak válaszolni.

Kielégítô választ kapott viszont az a tudósító, aki a G4-esbe épített CD és DVDírók képességeit feszegette. Az elsô kérdés sor, mely szerint a gyárilag ajánlott iTunes lecserélhetô-e más CD író szoftverrel, a helyes válasz igen. A kérdés hátterében az állt, hogy az iTunes felhasználóbarát, tehát a használó „nem látja” azt a bit sorozatot, amelyet a CD-re ír, tehát a program nem támogatja a közvetlen CDírást. A második kérdés, hogy ha van egy 25 GB-os bélyeg képem, akkor van-e szoftver támogatás arra, hogy a kép tömörítve vagy anélkül több CD-re kiíródjon és arról helyreállítódjon. Erre a – logikus kérdésre – nem született egyértelmű felelet, a jelenlévôk egyrésze ismert ilyen alkalmazást, de nem tudta a pontos nevét. A DVD írást támogató iDVD program milyen régió kódú DVD-t ír, a válasz az, hogy amilyet a kedves felhasználó beállít. Mielôtt felcsillanó szemekkel rohanna kedvenc Apple viszonteladójához, az iDVD progival nem lehet gyári amerikai DVD-t lokalizálni.

A folyosón beszélgetôk említett csoportja szót váltott arról is, hogy amíg a DVD ilyen erôsen törvénytisztelô, addig a beépített CD író és az iTunes valószínűleg nem kimondottan a Szerzô és Jogvédô kérésére került az Apple gépekbe. Amíg a szoftverek esetében megengedett egy biztonsági másolat készítése és páncélban tartása – sôt, egyes licenc szerzôdések a céges szoftvernek egy példányban az otthoni gépre történô telepítését sem tiltják –, addig ilyen feliratot a kezünkbe került audió CD-k esetében nem találtunk. Egy vadabb példával élve ez olyan, mintha az Apple pénzjegynyomda gépet árusítana, kapható lenne pénzjegy papír is, a pénzjegy hamisítást a törvény viszont bünteti. Egy magát megnevezni nem kívánó Z+ üdvöske viszont elárulta, hogy népszerűségükhöz jelentôsen hozzájárul a kalóz CD-k száma, sôt, ezek nélkül talán nem lennének ott, ahol (csúcsformában a csúcs közelében). Másfelôl, azért mert van pisztoly bolt, még nem kell senkit lelôni. Itt persze belefuthatnánk a mit nevezünk üzemi méretű hamisításnak és mit a lemásoltam a barátnômnek a CD-t polémiába, de nem tesszük.

Kicsit elrugaszkodva az elôadások témáitól, a jelenlevôk szép száma mutatja, hogy sokan beszélnek angolul – ebben a teremben mód lett volna szinkron tolmácsok alkalmazására –, és jelentôs az érdeklôdés az Apple szakmai rendezvényei iránt. Többen kérdezték a jelenlévô viszonteladóktól illetve az Almalap képviselôitôl, hogy lesz-e az idén Apple-Expo, vagy Apple-Nap vagy kiállít-e az Apple a Compfairen (vagy minek is nevezzelek kiállításon).

Noha az elôadásoknak nem volt célja, de nem adott választ arra a kérdésre, hogy merre tart az Apple. A múlt év végén hatalmasat bukó dotkom szektor magával rántotta a szoftver és hardvergyártó cégeket is, az IT ipar képviselôi folyamatosan adják ki bevétel visszaesésrôl, leépítésrôl szóló jelentéseiket. A jó hír, hogy nem csak az IT szektor vagy a rokon telekommunikációs szektor szekere áll rútul, hanem úgy tűnik, véget ért a hét bô esztendô és itt a recesszió – elsôsorban az USA-ban, de ne aggódjunk, ez be fog gyűrűzni. Az Apple picit sem dacol ezzel az irányzattal – nem is bírna. Az, hogy a választott célcsoport – video és audio alkotók – megcélzását szolgáló stratégia sikeres lesz-e, eldönti az idô. Ha sikeres lesz, akkor az javít a piaci részesedésen is. Ugyanakkor a G4-es processzorra épülô termékcsaládok lassan elérik, – egyesek szerint már elérték – a felsô határukat, itt lenne az ideje a következô – G5? – processzorcsalád megjelenésének. Persze lehet négy processzoros G4/733-assal nyomulni, de a mennyiségi mutatók javításával nem lehet a minôségi fejlesztéseket sokáig halogatni. A Jobs által leredukált termékskála – iMac, iBook, G4, Titan és Kocka – színeinek mutálása, csereberélése jópofa dolog, de – hangozzék bármely perverzen is – a számítógépet teljesítménye és nem dizájn élménye vagy esztétikája miatt vásárolja az emberek nagy többsége.


Ferenczy Gábor
almalap@mail.datanet.hu


A lap tetejére