E-mail











Címlap

Vissza


ADSL

Könyvajánló - ...

FreeHand 10, a telitalálat

Honlap-tervrajz gyorsan...

Virtuális hangszerek

OKI 7400

Szépítsünk táblázatot ...

3D a multimédiában

Melyiket válasszam?

OSX akták I.

ArchiCAD-alapú DB CAD

AppleNews

 


ADSL


Kedvenc telefontársaságunk szíve idônként megesik rajtunk, és csepegtet egy keveset ama égi mannából, amitôl majdnem úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is Európában élnénk. Persze, valamilyen oknál fogva arra nagyon ügyelnek, hogy még véletlenül se a legmodernebb technikát tegyék elérhetôvé (úgysem tudnánk megfizetni). Elég csak az ISDN-t említeni, melyet már rég leírtak tôlünk nyugatabbra, amikor itt teljes gôzzel beindult a telepítése. Azt értem, hogy egy lefutott technológia sokkal olcsóbb a beruházás szempontjából, meg hogy máshol már nem lehetne eladni, de hát a magyar ember már csak ilyen: reménykedik. Szóval itt az ADSL, tessék örülni!

A DSL, leánykori nevén Digital Subscriber Line, egy olyan technológia gyűjtôneve, mely lehetôséget nyújt az eddig megszokottnál nagyobb sávszélességű adatátvitelre a már meglévô hagyományos telefonhálózatok kábelein keresztül. Mi több, egy idôben használhatjuk ugyanazt a telefonvonalat normál beszélgetésre és nagysebességű internetkapcsolatra is. Mint említettem, a DSL-nek több változata létezik, ezek közül az egyik az ADSL, Asymetric Digital Subscriber Line, ahol az asszimetrikus jelzô a különbözô fel- illetve letöltési sebességekre utal.

Manapság, az otthonokat összekötô telefonhálózat az egyszerű kéteres rézkábelen alapul, amely természetesen csak analóg átvitelre képes. A modemek sebességét minden elképzelhetô módon megpróbálták növelni, például új tömörítési eljárásokat fejlesztettek ki, de úgy tűnik, ez a fajta kommunikáció a jelenlegi leggyorsabb, 56 Kbit/s sebességű modemekkel elérte a technológia fizikai határát. A DSL technológia segítségével ezzel szemben akár 2 Megabit/sec átviteli sebességet is elérhetünk (Ja, de nem Magyarországon!) az internetszolgáltató és saját gépünk között, ami ugye barátok között is uszkve 30-szoros növekedést eredményez(hetne) a mai leggyorsabb modemekhez képest.

A internetezésnél általában használt soros kommunikáció protokollja a PPP. Lehet, hogy valaki eddig még nem tudta, de ezt használja, amikor modemen keresztül bejelentkezik a szolgáltatójához. Az újabb Mac OS-ekben az Apple a saját fejlesztésű Remote Access-t használja PPP szoftverként, a régebbi rendszereknél pedig egyéb gyártók szoftverei (pl. FreePPP) használhatók.

Nos, a DSL-szolgáltatók többsége más protokollt használ. A neve PPPoE (Point to Point Protocol over Ethernet), ami a hagyományos PPP protokoll egyfajta kiterjesztése. Nem kell megijedni, errôl a protokollról is éppen elég annyit tudni, mint a PPP-rôl: hogy van! Az ugyanis nem a felhasználók dolga, hogy egy protokoll belsô működését ismerje, elég ha beszerezzük a hozzá szükséges programot, amely képes azt kezelni. Sajnos a Mac OS X-szel ellentétben a „klasszikus” Mac OS 9 változatú operációs rendszerrel nem szállítanak ilyen programocskát, de más gyártóktól könnyen beszerezhetô. Ilyen például a VicomSoft SurfDoubler nevű programja, mely sok egyéb kitűnô tulajdonsága mellett, szinte mellékesen, a PPPoE protokollt is tudja.


Az analóg modemeken kívül szerencsére több más lehetôség is az internetezni vágyók rendelkezésére áll. Az egyik, bár csak szűk körben elérhetô megoldás, a kábeltévék hálózatán keresztül működô, úgynevezett kábel modem. A struktúrált hálózatnak és az optikai üvegszálas kábelezésnek köszönhetôen ebben az esetben az elérhetô sávszélesség igen nagy, de ez csak az optikai kábelek végpontjain lévô alállomásoknál igaz. Az itt rendelkezésre álló kapacitást osztják el aztán a felhasználók között. Tehát egy nagyobb ház vállalkozó szellemű lakóit tekintve, akár több tíz elôfizetô osztozik az adott sávszélességen. Érdemes utánanézni, hogy a valóságban mekkora szelet is jut nekünk a tortából! Természetesen az is igaz, hogy a legjobb esetben az egész kapacitást mi birtokolhatjuk, és ha nem, az akkor is biztosan gyorsabb lesz egy 56 Kb-es modemnél.

A másik ismert lehetôség az ISDN. A digitális kommunikáció itt is a már meglévô réz telefonkábeleken keresztül történik. Az ISDN problémái szinte teljesen azonosak az analóg modemeknél leírtakkal. Egy ISDN csatorna 64Kbit/sec sebességgel tud kommunikálni. A helyzet az, hogy az internetalkalmazások egyszerűen túlléptek ezeken a teljesítményeken. Az ISDN is ostromolja saját fizikai határait. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a telefontársaságok túl sokat invesztáltak ebbe a technológiába ahhoz, hogy most hirtelen valami újabbra váltsanak. Fôleg a megtérülési idô elôtt! Az újabb rendszerek bevezetése pedig újabb beruházásokat igényel, és azt persze senki nem tudhatja, hogy ez az új meddig tartja majd a frissességét.

Az ADSL esetében a vonal mindkét végén, tehát a telefonközpontban és az elôfizetônél is egy-egy speciális digitális berendezés csücsül. A központban egy kártya, az otthonunkban pedig egy úgynevezett splitter (elosztó). A szolgáltató felôl érkezô telefonkábel elôször ebbe az elosztóba fut. Ez szétválasztja az adatjeleket és a normál analóg jeleket, majd mindegyiket a megfelelô kimeneten keresztül továbbítja a telefon illetve a számítógép felé. A különbözô jelek megkülönböztetése azért lehetséges, mert a digitális adatátvitel jóval magasabb frekvencián történik. Így az ADSL nagysebességű forgalma egyáltalán nem zavarja a kis frekvencián történô analóg telefonbeszélgetést vagy faxolást, amely ugyan szintén digitális jelátvitel, de sokkal alacsonyabb sebességen, frekvencián történik.

Minél magasabb frekvencián megy a kommunikáció, annál több adatot tudunk adott idôn belül továbbítani. Ez gyönyörűen hangzik, de a buktató ott van a dologban, hogy ahogy növeljük a frekvenciát, úgy csökken az áthidalható távolság. Szóval a DSL-technológia jelenlegi legnagyobb problémája, hogy csak a központok, illetve alközpontok bizonyos körzetében, kb. 5 km sugarú körben érhetô el. Tulajdonképpen ezért van több fajtája a DSL-nek. Amikor egy felhasználó internetes hozzáférést választ, fel kell mérnie, hogy a gyorsaság, tehát nagy sávszélesség, vagy a távolság a fontosabb paraméter az adott helyzetben. A szolgáltatás ára természetesen a sebességgel egyenesen arányos.

VALÓS TELJESÍTMÉNYEK
Kapcsolat fajtája Átviteli sebesség Karakter/sec 1/33,6 modem Leírás
33,6 modem 33,6 4 200 1 33,6 kbps
33,6 modem, 4x tömörítés   16 800 4 134 kbps
56k modem 56,6 775 1,7 56 kbps
ISDN
(csatornánként)
64 8 000 2 64 kbps
ISDN
(két csatorna)
128 16 000 4 128 kbps
Műhold 10 1 250 0 10 kbps
T1 1 550 250 000 60 1,55 Mbps
Kábel modem 4 000 500 000 119 4 Mbps
ADSL 144 – 1 500 18 000
– 187 500
4 – 45 1,5 Mbps


Mivel a távolság eléggé behatárolja a DSL kiépítésének lehetôségeit, sajnos jelenleg az egész világon inkább csak a nagyvárosok környékén érhetô el a szolgáltatás. A gond természetesen nem a már meglévô rézkábellel vagy a szükséges splitterrel van. Ahhoz, hogy a dolog működjön, itt is szükség van a nagy sávszélességű gerinchálózatokra, azaz optikai kábelekre a ma létezô leggyorsabb ATM technológiával. Ezek kiépítése igen költséges feladat és napjainkban az úton-útfélen kerülgetett árkok egy jó része éppen ez okból képzôdött. Tehát fel a fejjel (de csak két árok között), folyamatosan javulnak kommunikációs lehetôségeink!

Ha már itt tartunk, érdemes egy kicsit átgondolni, hogyan is történik az adatok áramlása az interneten, mi befolyásolja valójában az éppen aktuális sebességet. Az, hogy milyen a mi kapcsolatunk, tehát, hogy analóg, ISDN, kábel vagy ADSL, az csak annyiban számít, hogy ne nálunk legyen az adott kapcsolat legszűkebb keresztmetszete. Amikor felépítünk egy kapcsolatot, magyarul beírunk egy internetcímet a böngészô címsorába, akkor az adott útvonal mindig az éppen szabad csatornákon keresztül jön létre, és az adatok sok sok szerveren keresztül jutnak el hozzánk. Szinte biztos, hogy kétszer ugyanaz az útvonal nem épül fel, hacsak nem egy közeli szerver a célállomás. Természetesen a szerverek között gyors összeköttetés van, de ez a sávszélesség is megoszlik az éppen ezen a csatornán kommunikáló felhasználók között. Azt még ma is meg lehet érezni, amikor szép lassan felébred Amerika, és rátelepszik az internetre. Szóval lehet, hogy két szerver között iszonyatosan jó az adatátvitel, de az útvonal egy másik szakaszán valamiért csak tizedakkora sebességgel jutnak át az adatok. Az adott böngészés vagy letöltés sebességét tehát a teljes útvonal leglassúbb sebessége, a legszűkebb keresztmetszet határozza meg. Ezért nem elég, ha a mi internetes kapcsolatunk a lehetô leggyorsabb, sok esetben semmilyen sebességnövekedést nem veszünk észre, mert valahol a messzeségben van egy lassú szakasz ami teljesen lelassítja a kommunikációt.

Ezt azért tartottam fontosnak leírni, mert néha hajlamosak vagyunk a megabitek bűvöletében elfelejteni, hogy az internet pénzbe kerül, és a még gyorsabb elérés még több pénzbe. Gondoljuk végig egy elôfizetôi szerzôdés megkötése elôtt, hogy tulajdonképpen mire is van szükségünk. Pláne akkor, amikor a különbözô jobbnál jobb akciók keretében többéves szerzôdést íratnak velünk alá! Hol állt a kommunikációs technika két-három évvel ezelôtt, és hol fog állni két-három év múlva, amikor nekünk még mindig fizetnünk kell a havidíjakat?

No de ne rugaszkodjunk el a valóságtól! Az ADSL kis hazánkban jelen pillanatban talán a legjobb, legtöbb helyen elérhetô és nem is túl drága megoldás mindazoknak, akik már megunták a percekig tartó várakozást egy bejelentkezésnél, az órákig tartó letöltéseket, ami persze mindig a végén szakad meg, és azt, hogy nem nézhetnek meg egy Flash-es oldalt, mert akkor aznap másra már nem jut idô. A legszörnyűbb tehát az, amikor az ember már belekóstolhatott a jóba. Ha a munkahelyen lévô kábel vagy bérelt vonalas elérés után otthon le kell ülni a modem mellé… nem is mondom tovább, mert még túlságosan elkeserítem magam! Szóval itt az ADSL, tessék örülni!

MAXIMÁLIS ÁTVITELI SEBESSÉG
Kapcsolat fajtája Max. sebesség Távolság határok
56 K analóg modem 56 Kbit/sec nincs
ISDN 128 Kbit/sec (multilink PPP) 5,4 km
Kábel modem 10-30 Mbit/sec letöltés
128 Kbit/sec – 10 Mbit/sec feltöltés
(megosztott sávszélesség)
48 km
koaxiális kábelen
ADSL 1,5-8 Mbit/sec letöltés
1,544 Mbit/sec feltöltés
5,4 km
HDSL T1-1,544 Mbit/sec (2 érpár)
E1-2,048 Mbit/sec (3 éprár)
3,6 km
5,4 km
SDSL T1-1,544 Mbit/sec
E1-2,048 Mbit/sec
3 km
VDSL 13-52 Mbit/sec letöltés
1,5-2,3 Mbit/sec feltöltés
34 Mbit/sec ha szimmetrikus
304 m
1371 m
a sebesség függvénye
R-ADSL 1,5-8 Mbit/sec letöltés
1,544 Mbit/sec feltöltés
5,4 km

Abonyi Péter

Info@mrmac.hu

A lap tetejére