E-mail











Címlap

Vissza


A legfrissebb almák ::
Steve Jobs a TIME-ban


Duál G4 kreatív profiknak

QT6, DNS, cookie, ki ki?

InDesign 2.0

QuarkXPress 5.0

PageMaker 7.0

2500 natív OS X alkalmazás

A CanoScan család

Színmenedzsment és a PDF

Xerox Phaser 7700

Az ArchiCAD 7.0 az UCLA-n

FairPrint 2002



 


A "régi bútor" ismét fénylik -
váltsunk-e át Page Maker 7-re?


Elhangzott a VII. FairPrinten, a számítástechnikát használó nyomdászok konferenciáján, Budapesten a 2002. február 2-án tartott elôadáson

Ha a címben szereplô költôi kérdésre rögtön e cikk elején akarok válaszolni - ezzel is biztatván a kedves olvasót e program használatára - akkor azt mondom, hogy igen. Az amerikai illetôségű, Adobe nevű multiszoftvercég általában a színvonalasan, gondosan megírt programjairól lett megérdemelten híres és elismert, hiszen amint az köztudomású, a PhotoShop-pal például világszabványt teremtett. Azt gondolom tehát, hogy az egykor dicsô Aldus MacIntosh gépre írt PageMaker-jét sikeresen továbbfejlesztve, szintén a jó hírnevét bizonyította - megérdemelten. Megjegyzem, hogy ugyanez a cég megirigyelvén a Quark és a PM tartós sikerét, önálló fejlesztésű, új nyomdászprogramot is létrehozott, találóan InDesign néven.

Professzionális nyomdászprogramok vagy másképpen fogalmazva nyomdai oldalkészítô (tördelô) programok feladatait azt hiszem, hogy nem nehéz összefoglalni.

Véleményem szerint - nem fontossági sorrendben - ezek a következôk:

  • lehessen pontosan méretezni az oldal és a margó méreteit,
  • kezeljen több száz, szükség szerint képpel, szöveggel együtt mozgatható oldalt,
  • hibátlanul konvertáljon bármilyen fájltípusú szöveget,
  • egy betűre vagy bekezdésre tetszés szerinti stílus- és méretparamétereket lehessen meghatározni, és azokat önálló névvel szabadjon ellátni, melyeket késôbb máshol is tudjunk alkalmazni,
  • alkalmas legyen a nyomdai szövegszedés szigorú és nagy hagyományokon alapuló szabályainak betartására (persze az alkalmazásához illik ismerni azokat, pl. a betűegalizálást),
  • kezeljen soknyelvű elválasztást (kivételszótárral), "szabadon" korlátozhatóan és hibátlanul, legyen benne többnyelvű helyesírást ellenôrzô modul (kivétel- és szinonimaszótárral),
  • konvertálja az ismertebb képfájltípusokat, tudja azokat szabad méretezéssel pozícionálni, arányosan vagy bárhogyan kicsinyíteni-nagyítani,
  • lehetôség legyen sokféle keret, vonal használatára,
  • ismerje és alkalmazza a világon elterjedt, kalibrált színkatalógusokat,
  • tartsa nyilván a dokumentumban használt betűtípusokat, és szükség szerint kínáljon hasonlót, s ha nem talál, akkor tegyen javaslatot az odaillô cseréjére,
  • tartsa nyilván, sôt ôrizze meg a dokumentumban használt képeket és grafikákat,
  • készíthetô legyen a programon belül, nyomdai típusú, tipográfiai igényességű táblázat (a merkantilszedés szabályainak alkalmazhatóságával),
  • legyen kezelhetô a "kenyérszöveg" folyamatossága, legyen könnyen szöveghasábba rendezhetô a fattyú- és árvasorok kritériumainak betartatásával együtt,
  • lehessen jól paraméterezhetôen és ellenôrizhetôen hibátlanul nyomtatásra küldeni a dokumentumot,
  • lehessen direkt módon internetre alkalmas dokumentummá is formálni a kész kiadványt,
  • könnyen megjegyezhetô billentűykombinációkkal, ún. gyorsbillentűykkel (shortcut) gyors, hatékony munkavégzést tegyen lehetôvé!
Azt hiszem, hogy a fentiek közül nem hagytam ki semmi fontosat. Persze nem szóltam a profi nyomdászprogramok grafikai eszközeirôl, lehetôségeirôl, melyek jók ugyan, de úgy vélem, hogy szükségtelenek, mert kényelmes kínálatukkal könnyen hasonló-unalmasassá tehetô számos kiadvány. A legtöbb ilyen eszköz torzítja, túlhangsúlyozza, ormótlanul vastagítja, sztenderd módon árnyékolja, erôszakosan, stílustalanul dönti a betűt… Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a PM is tudja a betű képét nyújtani, összenyomni. A nyomdászat sok évszázadának eszköztárában ez az eljárás csak alig másfél évtizede alkalmazható, és bizony a szakmai kontár, laikus "layoutszerkesztô" kezében bármire szabadon ad olykor gátlástalan lehetôséget.

Ha erre van igény, akkor tessék használni a Corelt vagy a Freehandet avagy más profi grafikus csodaszert, ha már a tartalom vagy a szerkesztô kényszeríti, igényli a bombasztikus címet! E sorok írója szerint egy különlegesen, grafikusan kimódolt cím általában valamit elfed vagy meghamisít, esetleg az amúgy szegényes tartalmat próbálja feldobni, pótolni...

A PageMaker a fent felsoroltakat természetesen mind tudja, munkamódszere az, ami kényelmes és vonzó, mivel a szöveget - a szövegkeret-kezelésen kívül - ún. szövegcsíkragasztás módszerével is lehet mozgatni, beállítani, s ez az elv az egykori filmmontírozás kényelmes és látványos módszerével megegyezôen egyszerű. Más szóval a PM nemcsak keretorientált program, hanem ennél több is, más is… A szövegfolyam soha nem vész el, nem töltôdik kéretlenül oda, ahová éppen nem kellene, és nem keveredik el sehová!

A PageMaker megbízhatóan stabil program, "saját jogán" szinte soha nem fagy le, az 5-tôl felfelé fejlesztett verziói nem lettek egyre erôforrás-igényesebbek, a 7-es verzióba pedig beépítették a 6.5 verzióhoz az Extensis nevű külsô cég által kifejlesztett PageTools "funkcióikonjainak" legjavát. Ezt pedig megfejelték az Adobe Acrobat legújabb változatának integrálásával, amivel egy dokumentumot tetszés szerinti felbontásba lehet konvertálni, azaz pici fájlba összenyomni, amely az internetes alkalmazhatóságot is szolgálja.

Ha hátrányokat, hiányosságokat is említek, akkor nem mulaszthatom el leírni a táblázatkészítôvel elszenvedett viszontagságaimat, melynek oka e segédprogram "betűtípus-érzékenységére" vezethetô vissza. Egyszerűen nem szeret egyes ttf kiterjesztésű, magyar ékezetű betűkkel együttműködni, illetve látszólag minden rendben van nála, csak az epsbe konvertálást követôen nem nyomtatódik helyesen. Mi ebbôl a tanulság? A profi programok legtöbbször nem elégednek meg a készen kapott rendszerek beépített betűivel (fontjaival) - többre vágynak.

Végül - már a pozitív végkicsengés miatt is - meg kell említenem egy - szerintem - felesleges, de igen udvarias konvertálási lehetôséget is, mégpedig azt, hogy a PM-hez adnak egy segédprogramot, amely a QuarkXpress fájlokat szinte hibátlanul képes PM formátummá alakítani, amivel azután továbbdolgozhatunk. Feleslegesnek e lehetôséget azért tartom, mert ugyan jómagam is készítek évek óta bizonyos munkákat Quarkban, de még sosem jutott eszembe bármelyiket is a PM-ben folytatni. Ez az udvarias gesztus mutatja viszont az amerikai Adobe üzleti nagyvonalúságát és csábítóan baráti gesztusát a Quarkot használók felé.

Mert ugye a mondás szerint is: "Kinek a pap, kinek a papné!"


Radó István nyomdászmester




A lap tetejére