E-mail











Címlap

Vissza


A legfrissebb almák ::
Steve Jobs a TIME-ban


Duál G4 kreatív profiknak

QT6, DNS, cookie, ki ki?

InDesign 2.0

QuarkXPress 5.0

PageMaker 7.0

2500 natív OS X alkalmazás

A CanoScan család

Színmenedzsment és a PDF

Xerox Phaser 7700

Az ArchiCAD 7.0 az UCLA-n

FairPrint 2002



Amerikában egymás után jelennek meg az iparágak imázsának javítását célzó kampányok - az itthoni elsô fecske a csodatevô tejivó tehén (állatzavar - írná E. P.) -, az Amerikai Nyomdaipari Cégek (Printing Industries of America - PIA: ez ám a rövidnév!) vezetésével létrejött alapítvány szlogenje: "Nyomtatás: az alapvetô információs technológia!". A PIA elnöke, Ray Roper tisztában van azzal, hogy kampányuk nem lesz olyan sikeres, mint a mindenki érdeklôdésére számot tartó "Kérsz tejet?" tejipari kampány volt. Ám abban bízik, hogy sikerül felkelteni a figyelmet a nyomtatott munkák iránt.



















 


FairPrint 2002


Február elsô hétvégéjén rendezte meg a VII. FairPrint kiállítást - amely a hangzatos Országos DTP konferencia és kiállítás a számítástechnika nyomdai alkalmazásáról címet viselte - az egri Radó Nyomda Kft. és a partners Hungary Kft. Körülbelül 120 résztvevô tisztelte meg jelenlétével a teljes szombati napot és a vasárnap délelôttöt.

A szombati nap elsô harmadát a Magyar Nyomdászszakmai Szövetség uralta. Elsôként az új fôtitkár, dr. Peller Katalin tartott elôadást a szövetség terveirôl, majd Kelényi Ákos és Nagy Lajos urak beszéltek a továbbképzés fontosságáról, a szakmai megújhodás szükségességérôl. A beszédek alapján klasszikus kép rajzolódott ki, a vezetôség érzi a megújulás szükségességét, de a kivezetô út erôs homályban maradt.

Két jellemzô példa. Ez egyik felszólaló szükségesnek tartja, hogy a nyomdák minôsítessenek, azaz a felhasználó tudja, hogy ô most egy szakma által minôsített nyomdával lép kapcsolatba. Csakhogy - szól az ellenvetés - a felhasználó megnézi az árakat, és esetleg figyelmen kívül hagyja a minôsítést. Megoldás, javaslat, ötlet nincs. A másik felszólaló arra kérte a hallgatóságot és a szakmát, hogy jelezze, milyen oktatásra, képzésre van szükség, és akkor majd olyat tartanak. Mi az Almalapnál úgy gondoljuk, hogy egy szakmai szövetségnek kellene lenni az irányadónak, amely mutatja a szakma számára az utat (műszaki-technikai fejlôdés), leveri a jelzôkarókat (oktatás).

A nyomdák és nyomdászok helyzetéhez kapcsolódott még Tolnai László (Print&Publishing) nyomdásziparági körképe. Az elôadó számszerűsítette az ismert tényeket, a rendszerváltás elôtt hány nyomda volt (kétszámjegűy), mennyi van most (rengeteg), akkor le volt osztva a megrendelés, most meg nincs, akkor tízezer példány nem volt mennyiség, most ugyanez kirobbanó siker a könyvpiacon. A fôszerkesztô a kibontakozás esélyét a hangsúlyosabb marketingben látta, kiemelve a webes jelenlétet, és hangsúlyozta a technológiai fejlôdés - nem csak a gépek cseréje, hanem az emberek tanítása - szükségességét. (Elôadás közben más elôadók megküzdöttek olyan - számítástechnika felôl érkezô - kifejezésekkel, amelynek ebben a körben naponta használtnak, ismertnek kellene lennie. Például a jpeg szót vagy "jépeg"-nek ejtik vagy "dzsipeg"-nek ejtik, és nem "jé-pé-e-gé"-nek.)

Az ebéd elôtt Tóth Gábor az OCÉ képviseletében bemutatta, miként alakul át a Föld egyetlen újságos kioszkká. A Föld bármelyik pontján elkészülô újságot elektronikusan a nyomdába juttatják, amely az értékesítés helyéhez minél közelebb van, ott kinyomtatják. Esetleg print-on-demand megoldást alkalmaznak, azaz csak annyi példányt nyomnak, vagy csak akkor, amennyire vagy amikor szükség van. Azért jelenleg senki se gondoljon arra, hogy Pisti, a sarki újságárus bódéja helyén csak gépeket talál, hogy pénzbedobás ellenében kinyomja a Fórumot és a Narancsot vagy a Szabadságot. Az elôadó körbeadott egy általa elmondott módon nyomtatott lapot. A szöveg rendben volt, de a képek erôsen raszteresek voltak, látszott a jpeg tömörítés, amely a hirdetôk fizetési hajlandóságát nem növeli. A rossz képminôség oka az adatátviteli sávszélesség.

Végh Balázs az OSG Hungary Kft. nevében az óriási plakátot meghaladó méretű nyomtatási feladatokról beszélt. A házak beborítására alkalmas nyomtatási feladat speciális gépparkot igényel. A nyomtatás nem mindig papírra történik - hangzott el a kiadványszerkesztés feladatainak említésekor.

Dr. Shultz Péter elôadása, amely "A digitális színkezelés elmélete és gyakorlata" címet viselte, olyan színelméleti információkról szólt, amelyekkel a jelenlévôknek - az Almalap szerény véleménye szerint - alapvetôen illett tisztába lenni, ám a szünetben folytatott beszélgetések alapján merjük állítani, hogy volt olyan, aki itt hallott errôl elôször. Mivel a rendezvény DTP konferencia címmel lett meghirdetve, így az ezen az elôadáson elhangzottak alapismeretként való megléte esetében lehetett volna az elvi munkafolyamat-eljárások ismertetését és azok részeinek gyakorlati megvalósításainak bemutatását kerek egésznek tekinteni. Véleményünk szerint - és az Almalap feltett szándéka ebben aktívan közreműködni - az informatika felôl a prepressbe érkezôknek tisztában kell lenni azokkal az elméletekkel, alapfogalmakkal, amelyek saját munkájukhoz szükségesek, illetve amely az általuk készített produktum további feldolgozásához szükségesek.

A délelôttöt színesítette még Mata János "grafikus, totumfaktum" a Kner családról és a magyar tipográfiáról szóló lelkes elôadása.

A délutáni programot Ratkovics Péter DTP/CtP átmenetet taglaló elôadása nyitotta meg. Jelenleg a beírástól a kiadvány értékesítéséig tartó folyamat több részre bontható, az egyes részek közti kapcsolat jól meghatározható. Ilyen a DTP stúdiók által a nyomdának átadott film és proof. A jövôben a folyamat nem lesz ilyen szépen részekre szabható, például az CtP eljövetele a prepress folyamatot eggyé teszi. A CtP pedig itt van a kapuk elôtt - kicsit nyugatabbra pedig már a kapun belül.

Erre mindjárt példát mutatott Iváncsics Péter a Press Service Center elôadásában, aki egy angliai lap elektronikus workflow-sításáról beszélt. Kis színes elôadás hangzott el a Pytheas Kft. részérôl Mátyás király Corvináinak Xerox eszközökkel történô digitalizálásáról. Ez elôadás alatt gazdagodott a hallgatóság - és most az Almalap olvasója - azzal a kedves beszólással, mely szerint "összetéveszti János vitézt Vitéz Jánossal".

A következô elôadó a Gidata Kft. képviseletében Kravjánszki Róbert volt, aki a Windows fontproblémáiról beszélt - ehhez a témához számos kérdés érkezett. A jelenlevôk véleményét talán legjobban az a gondolat jellemezte, mely szerint a Microsoft betűkezelése a "programozott igénytelenség művészete". Ennek ellenére tudomásul kellene venni, hogy a Microsoft a magyar piacot könyvelésében csak nagyítóval látja, a kelet-európai sem több kerekítési hibánál, tehát a közeljövôben azzal a kódkiosztással kell boldogulni, amit kínál. E beszélgetés alatt a jelenlévô csekély számú Mac-user somolyogva figyelte a többieket.

Az utolsó három elôadás az Adobe jegyében esett meg - helyesen. Elôször a Trans-Europe Kft. részérôl Könyves Andrea beszélt az Acrobatról - véleményünk szerint jóval kevesebbet, mint amennyit az Acrobat megkíván. A zajló prepress technikai átalakulás egyik legfontosabb eleme alapvetôen a PDF szerepének folyamatos növekedése, ehhez képest csak a fél elôadás szólt róla. Az elôadás második fele az Adobe InProduction szoftverrôl szólt. Csak halkan jegyzem meg, hogy az Adobe ezt a szoftvert deklaráltan nem fejleszti tavaly év vége óta, és supportot is csak idén nyár közepéig ad. Az InProduction bemutató is azon elôadások közé tartozott, mint amilyenre elôzetesen gondolt az Almalap - bemutatja a nyomda-DTP közeledésének egyik módját, az elektronikus munkafolyamat menedzsmentjét. Ezt követôen Lénárt Lambert az új InDesign 2.0-t mutatta be - az Almalap-olvasó e számunkban az InDesignt Lénárt írásából ismerheti meg. Hogy a Quark miért nem tartott bemutatót? - noha képviseletének vezetôje megjelent a rendezvény nyitónapján. A Quark-elôadás hiánya azért is volt szembetűnô, mert az InDesignt házon belüli konkurensének, az Adobe PageMaker 7-nek ismertetése követte. A programot régi rajongója, Radó István mutatta be - így tesz a mostani Almalapban is.

Az elôadások közti szünetben az elôtérben kiállító cégek - kizárólag az IT szektor felôl érkezôk - mutatták be egyes termékeiket. Az egyik kiállító markáns értékelése szerint ez a rendezvény hűen tükrözi a DTP-prepress nyomda világát. Ebben sem a DTP-sek, sem a nyomdászok nem látnak túl szakmájukon, pedig a kettô lassan összenô. Aki e változás nyertese kíván lenni, annak meg kell ismernie mind a két területet, és nemcsak befogadni, de képviselni az új technológiát is. Az elsô biztató fény megjelent, hét taggal megalakult a Nyomdászszakmai Szövetség Prepress Szekciója. A vasárnap délelôttöt Mata János Wacom tablet, de még inkább rajztudásának bemutatásával kezdôdött, tôle tanultuk el a "rosszindulatú programviselkedés" kifejezést. Miközben tanítványa meseerdôt varázsolt a kivetítôre, Mata János elmesélte, milyen nehézségekbe ütközik a tudás és technika összeismertetése - a jó rajzkészségűek nehezen szoknak rá a számítógép használatára, de még inkább nem alakul ki a számítógép-használók vizuális kultúrája, és nem nô a rajzkészségük. Szavait szándékai ellenére jól illusztrálta, hogy a nem megszokott ikon elrendezésű gépen egy állomány megtalálása nem megy ripsz és ropsz.

Frigyes Tamás a Corel KnockOUT képmaszkolást segítô programját mutatta be a lassan fogyatkozó számú érdeklôdônek. A Doszpot-féle körberajzolás áldozata egy jegesmedve volt. A program működése aránylag egyszerű, meg kell adni azt a területet, amely biztos a maszkon belül van - a jegesmedve teste -, és meg kell adni azt a területet, amely biztos maszkon kívül van - a medvét ölelô égbolt. Az így kapott sávon belüli pixelek hovatartozásáról dönt a program. Amennyiben az eredmény nem kielégítô, úgy a határpótló vonalakat nem kell újra megadni, valóban könnyen lehet a kijelölt területekhez hozzáadni és elvenni belôlük.

A következô két elôadó a kimeneti eszközökrôl beszélt, a HP a DesignJet családot mutatta be, amely hat színben - CMYKcm - 2400 dpi-vel B+ méretben nyomtat. A Mac és Windows alól egyaránt használható eszköz 29 festékcseppet képes egymásra helyezni, így kb. 3500 színárnyalat nyomtatására alkalmas. A printer automatikus Pantone kalibrációt végez. A már megvásárolható 10ps, 20ps és a nem sokára piacra kerülô 50ps alkotja a termékcsaládot, amelyet a HP elsôsorban proofeszköznek ajánl. Tóth László a Folder Kft. által forgalmazott XeroxPhaser 7700 proofnyomtató és kisnyomdagépet mutatta be, errôl az eszközrôl máshol bôvebben írunk mostani számunkban.

A következô elôadást a Morphologic Kft. részérôl dr. Prószéky Gábor tartotta. Aki kiadványszerkesztéssel foglalkozik, már biztos találkozott a "Helyes-e?", "Helyette" és "MoBiDic" programokkal. A magyar nyelvet akkurátusan informatikába gűyrô vállalkozás ez évi sikertermékének ígérkezik a Fairprinten bemutatott mondatfordító alkalmazás. Az angol szöveg fölé tolt körzör alatt lévô angol mondat a kürzör mellett felbukkanó ablakban hibátlan magyar fordításban jelenik meg. A program felismeri a mondat nyelvtani szerkezetét, megtalálja az egyes szavak szövegkörnyezetnek megfelelô jelentését. Az így nyert magyar szavakat megfelelôen ragozva, toldalékolva magyar szórendnek és mondatszerkezetnek megfelelô sorrendbe helyezi. Aki írt már száz sorosnál hosszabb programot, az tudja igazán, hogy ez igazi bravúros szoftverfejlesztés. A jelenlévôk gyerekes örömmel próbálták a még fejlesztési szakaszban lévô programot "megfogni", de nem sikerült. Arra a lényegbevágóbb kérdésre, hogy az új ötös Quark alá lesz-e helyesírás-ellenôrzô és elválasztó XT, szomorú választ kapott az Almalap, jelenleg a MorphoLogic nem dolgozik ezen, nem is rendelkeznek ötös Quarkkal.

A vezetô hazai Quark-forgalmazók éves szinten alig ezer darab Quarkot értékesítenek, tapasztalat alapján minden jogtiszta Quarkra két-három szürke jut. Osztunk-szorzunk, és eredményképpen megkapjuk, hogy kis hazánkban - saját becslés - a használt Quarkok száma 8-10 ezer körül lehet. Ha ennyien vennének helyesírás és elválasztás XT-t, akkor ennek fejlesztése nem lenne veszteséges. Ha ez a jogtiszta Quarkok száma lenne, akkor talán a forgalmazók fejlesztetnék az XT-t - a felhasználók nyomására.

És ezzel véget is ért a VII. FairPrint.



A lap tetejére