A Tartalom és a Feldolgozás forradalma

Szolgáltatási felületek és megosztott erõforrású rendszerek

Vajon milyen technikai infrastruktúrára van szükség, hogy ezek a folyamatátalakulások sikeresek legyenek? A publikálás következõ generációját egy olyan muszaki megoldás támogatja, amelyet az 1. részben, egy "megosztott erõforrású rendszer"-ként vázoltunk. Ezt az eszközt a tartalomközpontú, szolgáltatásorientált üzleti folyamatokra és azok résztvevõinek találták ki. Használhatóságának színvonala maximális.

Az 1. részben bemutattuk az összetevõit: a szabványokat, a szolgáltatások hálózatát és a folyamatokat. Most nézzünk meg néhány konkrét esetet.

Szabványok
Az általunk felépített modellben a szabványokra, mint alapokra épülnek a szolgáltatások szerkezetei. Nem túl elbuvölõ, de a szabványok kialakításának politikai munkája hasznot hozhat a kiadónak.

Time Inc.
Több mint 60 újság kiadója, több mint 250 millió olvasóval világszerte. Kiadásaikhoz az információt és a reklámokat rengeteg forrásból szerzik be, beleértve a vállalatokat, a reklámügynökségeket, a kreatív szolgáltatókat és a szerzõket. A szerkesztõi, a tervezõi és a gyártási munkafolyamatok nagyon sok helyszínen történnek. A kiadványok gyártási és elosztási láncolata magába foglal rengeteg szerkesztõi és nyomdaipari szolgáltatót, valamint az elosztókat. A piacra jutás idejének és a költségek csökkentésének, valamint az összes érdekelt nyereségének növelése érdekében a kiadói láncolat résztvevõit be kell vonni egy teljesen digitális, együttmuködõ munkafolyamatba.

A Time megközelítésének elsõ eleme a teljes elkötelezettség a szabványokhoz és az ágazati elõírásokhoz. A vállalat aktívan részt vett az újságipar színeket, digitális munkafolyamatokat és üzleti adatokat érintõ változások kezdeményezéseiben.

A kiadó továbbá támogatta a színhelyes PDF dokumentumok használatát és a távoli digitális korrigálást az újságok munkafolyamataiban. Ennek a gyakorlatnak az egyre elterjedtebb elfogadása következtében kimaradnak a munkafolyamatokból az analóg eszközök. Számokban kifejezve ez sokszázmillió dolláros költségmegtakarítást jelent és körülbelül 50 százalékos idõmegtakarítást a folyamatokban.

A kiadó az elsõ hálózat-megosztott szolgáltatásait a reklámoldalak és az újságcikkek megfelelõ továbbítására -a hirdetõk, a reklámügynökségek, a nyomtatás-szolgáltatók és az elosztók között alkalmazta. Mivel idõérzékeny információkról van szó az elsõdleges mozgatórugója a biztonság, a gyorsaság és a szolgáltatások megbízható minõsége volt. A tapasztalatszerzés és néhány kulturális sokk legyõzése után a kiadó fokozatosan kivette a munkafolyamataiból a fizikai média gyártását és továbbítását, ezáltal óriási költségmegtakarítást és ciklusidõ-csökkentést ért el. Ennek következtében a kiadványokat késõbb lehet lezárni, így bõvül a reklámok készítésének határideje és több hír vehetõ be lapzártáig.

Ezt követõen a kiadó bõvítette a megosztott szolgáltatásait, hogy a tartalomkezelõ szolgáltatásokat az elosztó hálózattal integrálja. Létrehozott egy szélesköru tartalomraktárat a gyártási folyamatok támogatása és a digitális alapadatok közvetítése érdekében.

A kiadó mindezekkel együtt olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a regisztrált felhasználók számára hozzáférést biztosítanak különbözõ digitális eszközökhöz, bizalmas információkhoz és a tartalmi szolgáltatásokhoz. Ezek a szolgáltatások széles körben elérhetõek és kellõen biztonságosak.

Szolgáltatáshálózat és Web-szolgáltatások

A nagy vállalatok digitális szolgáltatás-hálózatot építenek ki, hogy az üzletágakat integrálják. Ezek ugyanúgy muködnek, mint az áramellátást szolgáló elektromos hálózat. A vállalati digitális szolgáltatáshálózatba bármikor csatlakozni tudnak a belsõ üzletágak és a külsõ partnerek, a szállítók, és az ügyfelek is.

Sony Broadband
A Sony's Broadband Services Company (a Sony Corporation of America és a Sony Corporation's Network Application and Content Services Sector egy egysége) felügyeli a szélessávú ügyleteket és közös elektronikus kereskedelmi eszközöket fejleszt az amerikai piac számára. Továbbá a Sony tartalmi és technológiai eszközeit felhasználva új szolgáltatásokat fejleszt ki és további üzleti lehetõségek után kutat a vezeték nélküli, az internetes és a digitális szolgáltatások terén. Egy egyéves projekt keretén belül, mely elsõ szolgáltatásával 2003. februárjában lépett életbe, a Sony Broadband Services létrehozott egy olyan Web-alapú szolgáltatásra épülõ szerkezetet, amely ügyesen alkalmazza szolgáltatáshálózat koncepcióját.

A Broadband Services vállalati funkciókat lát el, az USA-ban három társvállalatot támogat: a Sony Electronics-t, a Sony Music-ot és a Sony Pictures-t. Mindegyik üzletágnak jelentõs saját és közös fejlesztési kerete is van.

A szolgáltatáshálózatok alkalmazása lehetõvé teszi olyan nagy vállalatok számára, mint amilyen a Sony is, hogy a technológiai felelõsséget az egyes üzletágakra hárítsák, ugyanakkor csökken az átfedõ és felesleges rendszerek száma. Minden üzletágnak lehetõsége van az örökölt rendszerek megtartására és az üzletág-specifikus legjobb rendszerek bevezetésére. A vállalati szinten megosztott infrastruktúra habár költségeket generál, arra ösztönzi az üzletágfejlesztõket, hogy ahol lehet a vállalaton belül, fejlesszék a szoftvereket.

A Sony esetében a szolgáltatáshálózat nagyobb következetességet eredményezett az elektronikus kereskedelmet illetõen, amelyet elõzõleg külön fejlesztettek minden üzletágban.

Számítógéphálózat
A számítógéphálózat - ahogyan a nevében is benne van- egy olyan fontos technológia, amely számítógépek hálózatán keresztül szétosztja a feladatok feldolgozását. Számítógéphálózatok alkalmazásával csökkenthetõek a számítógépek beruházási költségei. A számítógéphálózat elõsegítheti a kisebb vállalatokat, hogy nagy média vállalatokkal együttmuködjenek. Például egy torontói székhelyu néhány tucat dolgozóval muködõ animációs stúdió, az AXYZ Animation (www.axyzfx.com), 2000 óta használ számítógéphálózatot mûvészek rajzainak renderelésére.

Az AXYZ speciális effekteket készít olyan nagy nevu vállalatok televíziós reklámjaihoz, mint például a Disney, a GMC és a Kellog's. A munka sürgõsségétõl és a határidõktõl függõen a napi renderelési igény nagyon változó lehet. A munkafolyamatok pontos megtervezését tovább nehezíti, hogy sokszor a hirdetõ és az ügynöksége váratlan változtatásokra tart igényt. A renderelés folyamatának számítási teljesítményigényébõl adódóan ezek a munkák feltarthatják az animációs munkákat, így a renderelés rendszeresen éjszaka tud futni.

Az AXYZ létrehozott egy Sun Grid Engine-t, amelynek segítségével minden egyes kétprocesszoros animációs munkahely egyik processzorát renderelésre használja. Így a renderelés egész nap folyhat a háttérben, párhuzamosan az animációs munkálatokkal. Ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni, olyan munkákat is elvállalva, amelyek egyébként a versenytársakhoz kerülnének.

Szolgáltatáshálózat

A Sony Web Service felületét, a Web-X-t, a Blue Titan és a BEA WebLogic Server-t használva fejlesztették ki. A Blue Titan Network Director a hálózati szint és az alkalmazási szint között helyezkedik el. A WebX központosított szolgáltatásokkal kezeli a forrásokat és a továbbítást, továbbá a szolgáltatások - beleértve a megfigyelés és a fordítás- irányítását. A WebX elvégzi az információk irányának kijelölését és azok továbbítását is.

Személyes Web szolgáltatások
A modellünkben az alap vállalati szolgáltatáshálózaton kívül léteznek Web-alapú szolgáltatások, amelyek speciális üzleti folyamatokat tesznek lehetõvé. Ezek lehetnek személyesek, nyilvánosak, vagy valahol a kettõ között. A webes szolgáltatások alkalmazása további lehetõségeket jelent azok számára, akik a szolgáltató vállalatokkal - például reklámügynökségek, nyomdaipari cégek vagy szállítók - szeretnének kapcsolatba lépni. A helyközi integrációkat a belsõ és a külsõ rendszerek közötti "n az n-hez" integrációra alkalmas szerkezetek helyettesítik. Ez elõfeltétele az új piacok meghódításának és az új szállítói láncok kialakításának. Valójában a személyes szolgáltatások is messzebbre nyúlnak. Egy 75 nagyvállalatnál végzett és a Forrester Research által kiadott-felmérés szerint a Web-szolgáltatásokat alkalmazók majdnem háromötöde, tervezi ügyfélszolgálat és több, mint kétötödük tervezi szállítólánc-projekt létrehozását.

A Web-szolgáltatások globális hatása egyre inkább elmossa a határokat. A vállalatok már vizsgálják a modellt.

Butterworths
Ebben az évben történt egy eset, amikor a Butterworths - egy angliai székhelyû jogi kiadó - és a Letterpart - az elõzõ szintén angliai székhelyu szerkesztõje - személyes kapcsolatba kerültek egymással. Az új rendszert megelõzõen a Butterworths a könyvkiadás õsrégi technikáját alkalmazta: a kiadók megkapták a papírra írt kéziratokat, amelyeket különbözõ szerkesztõkhöz továbbítottak, akik begépelték és megformázták azokat. Két héttel késõbb a próbanyomatokat a szerkesztõk visszaküldték ellenõrzés céljából, a változtatásokat megjelölték a papírokon, majd faxon vagy postán visszaküldték azokat a szerkesztõnek. Így hetek alatt készülhetett el a munka, ebbõl sok napszállítással telt. A Butterworths digitalizálta a munkafolyamatokat a kéziratok XML-be történõ konvertálásával. Így ma már a kiadók saját számítógépükrõl a weben keresztül küldik a munkát a szerkesztõkhöz. A szerkesztõ, aki Web-alapú XyEnterprise szerkesztõi rendszert használ, a kapott munkát automatikusan a kért stílusú oldalra szerkeszti. PDF-et készít, amit visszaküld a kiadónak felülvizsgálatra. Így az elsõ tervezetek továbbítási ideje két hétrõl néhány percre csökkent és az ezt követõ módosítások ideje is drámaian csökkent. A hagyományos kiadó-szállító kapcsolat megmaradt, de a szerkesztés digitalizálásával ez a külsõ vállalatnak kiadott szolgáltatás mégis úgy muködik, mintha házon belül történne.

Corbis
Egy másik példa a Corbis, a fotóbank esete. Tavaly a vállalat elkezdett Web-szolgáltatásokat használni új Web-oldalak bevezetésének korszerusítése érdekében. Így az új oldalak fejlesztése sokkal kevesebb költséggel és sokkal rövidebb idõ alatt valósult meg. Az új szerkezet nélkül tíz-tizenkét szerkesztõ egy évig dolgozott az új oldalon, ami öt-hét millió dollárba került. Az új szerkezet bevezetése óta három fejlesztõ négy hónap alatt tud egy új oldalt elkészíteni többszázezer dolláros megtakarításokkal oldalanként. Stratégiai szempontból nagyon fontos, hogy a Corbis most már képes mikropiacokat is meghódítani, ami elõzõleg nagyon sokba került volna. A Web-oldalakat olyan megjelenésuvé (pl. keresõprogram, katalógus) készíti, hogy olyan ügyfeleket is elérjenek, akiket közvetlenül a Corbis nem ér el.

Nyilvánosan megosztott szolgáltatások

A Web-szolgáltatások felfejlesztése nyilvánosan történik, mivel az interneten keresztül használják õket. Manapság ezeknek a szolgáltatásoknak a címtára még nem teljes, de a vállalatokat ez nem hátráltatta a kipróbálásban.

Elmosódott határvonalak
A megosztott szolgáltatások egy példája, amelyben elmosódnak a határvonalak a kiadók és a szállítóik között, az újságkiadóktól származik. Az elmúlt három évben több, mint 1000 újság közszemlére tette kéziratait és a kéziratok nyomon követésének folyamatát a weben. (JAJJ!!) Az esetek nagy részében a kiadó (gyakran egy nonprofit társadalmi szerv) nem használta ezt a szolgáltatást. Ezt a szolgáltatást általában a szállító végzi el a kiadó részére (mint például a ScholarOne vagy az Aries Systems), vagy néhány esetben egy nagy kereskedelmi kiadó (mint például a Wolters Kluwer) futtatja le házon belül a szoftvert a kiadó érdekében. Ha a reklám megfelelõ, a szerzõk úgy érzik, mintha a kiadóval muködnének együtt, nem pedig a rendszert szolgáltatóval.

Ugyanezt az áttetszõséget alkalmazzák a már olyan kapcsolódó folyamatok esetében, ahol különbözõ szállítók végezhetik a folyamatokat. Jó példa erre a Digital-Expert image-preflighting eszközének - amely a Scheridan Grouptól származik - integrálása a ScholarOne kézirat-bemutató és nyomonkövetõ rendszerébe, a Manuscript Centralba. Annál is inkább a ScholarOne saját image-preflighting eszköze úgy lett kifejlesztve, hogy az újságkiadókat vonzzák a szerkesztõi és gyártási szolgáltatások is. Ennek az integrációnak a következtében a társadalmi kiadó képes egy nyomtató segítségével egy belsõ folyamatot (ebben az esetben a minõségi szabványoknak való megfelelés ellenõrzését) közszemlére tenni, ezzel egyidõben ugyanezt a folyamatot egy nagyobb folyamatba (a kézirat-bemutatás és a nyomonkövetés ellenõrzésébe) kapcsolni, amit egy független szállító végez. Kívülrõl úgy látszik, mintha az egész folyamatot a kiadó végezné. Belülrõl pedig a szoftverek és a folyamatok integrációja sokkal egyszerubb a félig-meddig publikus Web-szolgáltatások használatával.

Növekvõ gazdasági rendszerek
A nyilvános szolgáltatások harmadik példája az APIs, amelyet a Google, az Amazon és az eBay tett nyilvánossá. Belsõ rendszereik közszemlére tételével az internetes gazdaság ezen vezetõ vállalatai a kis társaságok számára hoztak létre új gazdasági rendszereket.

Például az Amazon esetében úgy vizsgálták a Web-szolgáltatásokat, hogy az ügyfelek jobb és szorosabb kapcsolatba kerülhessenek az Amazon online áruházával, ezáltal növelve a partnerek oldalait és bevételeit, amely természetesen közvetve az Amazonnak jelent több árbevételt. Független értékesítõk számára a Web-szolgáltatás az Amazon termékeirõl ad információt. Használtcikk-kereskedõk az Amazon és az eBay APIs rendszerét használják cikkeik értékbecslésére. Fejlesztõk, mint például az Anacubis speciális keresõ programokat írnak, amelyek az Amazon-t és a Google-t is megkérdezik, hogy például milyen hírek és Web-oldalak írnak arról a termékrõl, amit az Amazon-áruházban találtak.

[ I. fejezet   elsõ rész   második rész   harmadik rész   negyedik rész   ötödik rész ]
[ II. fejezet   elsõ rész   második rész   harmadik rész   negyedik rész   ötödik rész ]

Miles Davis
a Project10X ügyvezetõ igazgatója. Kutató és ágazati tanácsadó több mint két évtizede. David a folyamat-megújulással, technológiai befektetéssel és stratégiai partnerválasztással elérhetõ nyereségfejlesztésre összpontosít. Korábban õ vezette a Digital Roadmaps Projectet és a HiFi Color Projectet. Elérhetõsége e-mailben: mdavis@project10x.com.

Mark Walter
a The Seybold Report szerkesztõje és a Next-Wave Publishing Technologies projekt vezetõ Seybold elemzõje. Az mwalter@seyboldreports.com e-mail címen lehet elérni.