A Tartalom és a Feldolgozás forradalma

A Nyomdatechnológia Forradalma

Áttekintve, hogy iparágunk fejlõdésére milyen technikai újítások hatottak feltérképezzük, hogy az elkövetkezõ években, rövid- és középtávon, mely fejlesztések befolyásolhatják ezt a területet, mely újonnan kifejlesztett alapokra építhetünk. Definiáljuk a nyomdászat egyes állapotait, majd megkísérlünk modellt alkotni, amellyel magyarázhatók a jelenlegi és jövõbeni technológiai ciklusok, az életciklus-megtérülési arányok. A jövõbeni hálózatos mõködési modell ROI-ra is adunk becslést.

Lassú ciklusú innováció


Megfigyelve az utolsó két évszázadot, megállapítható, hogy nagyjából ötvenévente jelent meg alapvetõ felfedezés, újítás, amely lökést adott a gazdasági fejlõdésnek. Az osztrák Joseph Schumpter a negyvenes években fedezte fel az ipar lassú ciklusú lüktetését. Norman Poirem, a Merrill Lynch kutatója a fenit ábrán látható diagrammal illusztrálta Schumpter elméletét. Mi ezt a diagramot használtuk fel, hozzátéve jelenlegi idõbeli tartózkodási pontunkat és kiválasztva a nyomdászatra ható technológiákat Poire ábrájáról.

Schumpter a tizennyolcadik századi angol ipari forradalomtól tanulmányozta a fejlõdést és fedezett fel ötven-hatvan évig tartó fellendülõ, gyorsan elterjedõ, majd ellaposodó technológiai életciklusokat. Minden újdonság "új gazdasági modellt" kényszerített a vállalkozásokra, államokra, társadalomra. A lökésszerõ fejlõdést jellemzõen válság követte, amikor a már annyira nem új technológiai újdonság kifulladt, ám - mint azt az Economist egyik elemzésében megfogalmazta - minden esetben egy gazdagabb és erõsebb állapotot eredményezet még válságában is, mint ahonnan a kezdõ innováció elindult.

Az ábrán hat nagy hullámot látunk. Az elsõt a textil- és vasgyártás és a gõzenergia hasznosítása okozta. Az 1780-ban kezdõdött hullám 1840-re csengett le. A második hullám motorja az acélgyártáshoz és vasútépítéshez köthetõ - a majd fél évszázados hullám 1900-ra fulladt ki. Az elektromosság és a belsõégésõ motor hajtotta a harmadik, szintén félévszázad hosszú hullámot. Az 1950-es években kezdõdött negyedik hullám generálója a petrokémia, elektronika, informatika és õrkutatás. Az ötödik hullámot a megosztott intelligencia veri, a hetvenes évek közepén az ARPA hálózat volt az elsõ jel, és jött az Internet, a szerver-kliens architektúra, a vállalati-hálózat. A dotcom lufi kipukkadása utáni regenerálódásból már profitálhat a jövõbeli nyomdatechnológia, hiszen ebbõl a hullámból még jó 35 év hátra van. És végül, a hatodik hullám motorjának jelenleg a nano- és a biotechnológiát és a tiszta erõforrásokat vélik a kutatók.

A hullámok négy jellegzetes szakaszra oszthatók. Az elsõ részben a friss felfedezéseket közvetlenül, direkt hasznosító termékek, áruk, szolgáltatások jelennek meg, jellemzõen új, fiatal cégek gondozásában. A második fázis a villámgyors növekedésé - a textil, a vasút, az elektronikus kütyük vagy vegyi-termékek példájára gondolunk. Ezt a szakaszt brutális árrés, szabványosodás, a gyengébb riválisok ledarálása, iparági vezetõ cégek megjelenése jellemzi. (Az információtechnológia esetén az Intel, Microsoft és Cisco neve egyenértékõ a vezetõ céggel, ám semmi sem biztosítja számukra e pozíció megõrzését a következõ hullámban.) A harmadik fázisban a fejlõdés lelassul, az árrés csökken. És az utolsó fázis az, amikor a következõ hullám elsõ kis-tigrisei megjelennek, és a csodálkozó óriások alól kiszalad a technológiai-talaj, a profitról, befektetõkrõl nem is szólva.

Információt technológiai és kommunikációs innováció-ciklusok



A számítógépek, pontosabban szólva az információtechnológia ötven évét is ciklusokra lehet bontani. A negyedik ábra, amely Thomas Pisello könyvében (ROI of IT Providers) jelent meg, dinamikus növekedést mutat. Minél újabb ciklusról szólunk, annál több, néha nagyságrenddel több innovációról beszélünk, ráadásul a ciklusok közti idõ is egyre rövidebb. A rövidülõ ciklusok viszont a gazdaságot - és benne a nyomdászatot is - egyre mélyebben és szélesebben befolyásolják.

A Gartner, Akinean és más kutató cégek egybehangzó véleménye, hogy a következõ ciklus hajtóereje a hálózati szolgáltatás, a gazdag média, a helyfüggetlenség és tudásalapúság négyszögében keresendõ. Ha az eddigi minta változatlanul érvényesül, a mostani ciklus méretében és hatásában is jelentéktelenné válhat. A 6-15 biliárd dollár, amely a következõ tíz évben e területre esik, háromszor-ötször több mint amekkora a dotcom buborékot finanszírozta a World Wide Web megalkotása óta. Úgy véljük, hogy a tartalom, kiadás és a média kommunikáció fog a leginkább profitálni az új felfedezésekbõl.

Technológiafejlõdési görbék
Az ötödik ábrán mutattuk be, hogy a technológiát jellemzõ egyes paraméterek milyen idõintervallummal növekednek. A hálózat- kilenc, a tárolás- tizenkét és a számításteljesímény 18 havonta duplázódik meg - vagy kerül fele annyiba, ámbár ez utóbbi nem teljesen helytálló ekvivalencia. Ez teremti meg a cégek és kiszolgáló hálózatok számára a lehetõséget, hogy egyre hatékonyabban mõködjenek. Amióta nyilvánvaló, hogy a számításteljesítménynél kétszer gyorsabban fejlõdik a hálózat, érthetõ, hogy a hangsúly a hálózatos megoldások kerülnek elõtérbe, jellemzõi az elosztott erõforrás, nagy sávszélességõ kommunikáció és a magas szintõ feladatvégzés.

[ I. fejezet   elsõ rész   második rész   harmadik rész   negyedik rész   ötödik rész ]
[ II. fejezet   elsõ rész   második rész   harmadik rész   negyedik rész   ötödik rész ]

Miles Davis
a Project10X ügyvezetõ igazgatója. Kutató és ágazati tanácsadó több mint két évtizede. David a folyamat-megújulással, technológiai befektetéssel és stratégiai partnerválasztással elérhetõ nyereségfejlesztésre összpontosít. Korábban õ vezette a Digital Roadmaps Projectet és a HiFi Color Projectet. Elérhetõsége e-mailben: mdavis@project10x.com.

Mark Walter
a The Seybold Report szerkesztõje és a Next-Wave Publishing Technologies projekt vezetõ Seybold elemzõje. Az mwalter@seyboldreports.com e-mail címen lehet elérni.