A Tartalom és a Feldolgozás forradalma

A Hálózat-szolgáltatás fázisának architektúrája
Az iménti messze tekintõ és talán kissé bizonytalanul fogalmazott, néhol homályosnak tõnõ, esetleg ködbe veszõ látomás után konkrétabb elképzeléseinket vázoljuk az épp induló fázisról, a hálózat-szolgáltatásról.



Az ábrán látható miként épül fel új információs és kommunikációs keretrendszer, amely kiszolgálja a hálózat-szolgáltatás fázist. Ez a rendszer határozottan megnöveli az összetett kiadói rendszerek kiépítésének és üzemeltetésének gazdaságosságát. Négy elem adja a keretrendszert: az üzleti folyamat menedzsment, a web-szolgáltatások, a szolgáltató-háló (grid) és az Internet szabványok.

Az üzleti folyamat menedzsment (BPM) új eszköz, amely céges szinten támogatja és integrálja a tartalom, nyomdászat, kiadás és média kommunikációt. Hogyan mõködik?

Elõször is, a BPM minden lehetséges munkaelemet képes megnevezni. A BPM jellemzõje, hogy elkülöníti a munkaelemeket a megvalósító programtól. A munkaelemet leíró adatok tárolása új adattípusban, XML-formátumban történik. Másodszor, a BPM egyenlõen kezel minden típusú, fajtájú munkaelemet, legyen az
(a) tárgyi, informatikai vagy üzleti folyamat,
(b) külsõ, belsõ vagy értékesítési lánchoz kötõdõ,
(c) központosított, szétosztott, kézi vagy automatizált és
(d) bármely módon megvalósított - kész (szoftver) termék, vagy célfejlesztés. Harmadszor, a minden munkaelem modellezett a rendszerben, a modellek paraméterei egyetlen rendszerben - business process management system (BPMS) - követhetõk. Ez az egységesített elem hiányzott például a szerver-kliens rendszerbõl. A BPMS használatával egyetlen rendszerbõl bármikor, bárhányszor módosítható a vezérelt munkafolyamatsor. Így eladdig ismeretlen rugalmassággal végezhetõ az irányítás. Másfelõl a gyártósorhoz, munkafolyamathoz bármelyik beszállító, alvállalkozó rendszere illeszthetõ külön költségráfordítás nélkül. A BPMS webes megjelenése további távlatokat nyit a gazdaság elõtt.

A BPMS technológia fejlõdése jól összevethetõ az adatbázis rendszerekével. Ez utóbbiban, elvált az adat tárolás és adat kezelés, így az adatot kezelõ rendszerek hasznossága ugrásszerõen megnõtt. Jelen esetben, a mõvelet válik el az alkalmazástól, így a mõveletek kezelése egyszerõsödik, könnyebb lesz sorba rakni, összefõzni vagy szétválasztani õket.

Eggyel lejjebb találjuk a webszolgáltatásokat. Webszolgáltatásnak nevezünk mindent, ami a hálózaton történik. Az új építõkocka, a webszolgáltatás, amelyet használhatunk alkalmazáson belül és alkalmazások közt épp úgy, mint vállalatok közt. A webszolgáltatást hihetnék egy tucat, szolgáltatásnak nevezett valaminek, amelyek bármikor kiválthatók más, Internet szabványokat értõ programokkal. A webszolgáltatásokat egyedi URI (Unified resource identifier) azonosítja, a felhasználói bemenetet és egyéb információkat XML leírás tartalmazza. Ezt a leírást más alkalmazás meglelheti, értelmezheti - és használhatja, a megfelelõ adatokat a meghatározott XML-formátumban továbbítva.

A szolgáltatás lehet zártkörõ, ingyenes vagy fizetõs. A szolgáltatások négy nagy csoportba rendezhetõk. Hálózat és IT. Ezek a szolgáltatások menedzselhetõ, méretezhetõ átvitelt, tárolást és/vagy hostolást kínálnak magán vagy céges felhasználóknak.

Információ csere. Ezek a szolgáltatások védett hozzáférést kínálnak adatbázisokhoz, tartalom és információ forrásokhoz.

Tartalom-média munkafolyamat. Olyan szolgáltatás, amelyhez a hozzáférõk új tartalmat alkothatnak, meglévõt módosíthatnak, menedzselhetnek, létrehozhatnak és továbbíthatnak média-termékeket. Üzlet. Üzleti szolgáltatást tesz elérhetõvé külsõ fél részére - outsorcing -, portál szolgáltatás, támogatás, üzleti menedzsment...

Szolgáltató hálózat (grid). A szolgáltatás háló a következõ technológia. IT-s szempontból a szolgáltatás-hálózat metaadat vezérelt middleware, ahol lehetséges a megosztott erõforrások allokációja a szolgáltatás igénybevétele alatt is. A szolgálót-hálózat segédprogramok sokasága, amelyek támogatják a kínált szolgáltatások megtalálását, integrálásást, egységes kezelését.

Internet-szabványok. Ahogy az egy megosztott erõforrású architektúrától elvárható, az Internet minden IT és kommunikációs szintjén egyetemes, bárki által hozzáférhetõ szabványokat, protokollokat és menedzsment szoftvereket használ. Ezek a megoldások létezõ Internet-szabványokon és technológiákon, és XML-adatbázison alapul.



A fenti ábrán próbáltuk összefoglalni a számos burjánzó szabványos megoldást, hat réteget különítettünk el. A felsõ három feldolgozási szabványokat határoz meg. Az elsõ az ipari template-re vonatkozik - például CPFR (collaborative planning, forecasting and replenishment) vagy SCOR (supply-chain operations reference model). Ezek BPM alapegységek. A második réteg az üzleti-folyamatok jelzésrendszeréé. A harmadik réteg vállalatok, vállalati rendszerek közti szabványok rétege, ez a leírás használatos a munkafolyamatok, feldolgozó egységek vagy programon belüli adatkezeléshez is. Például az ENSZ e-üzlet szabványa az ebXML. Ez kezeli a kereskedelmi egyezményeket, modellezi a kereskedelmi kapcsolatokat, a beleértve az alapegyezményeket is (BPSS-bõl). A BPEL4WS (business-process execution language for Web services - web-szolgáltatások üzleti végrehajtási nyelve) és az XPDL a BPML alkotórészei. Úgy véljük, hogy a nyomdaipari munka-leírás szabványa, a (nyomdai) gyártási munkafolyamatok meghatározására és a grafikai programok közti üzenetküldésre fejlesztett JDF (job definition form) és JMF (job messaging format) szintén az XPDL - és így a BPML - meghatározott részévé lesz.

Életciklus elõnyök

Milyen elõnyöket kínál a megosztott erõforrású architektúra az elõdjeihez képest? Nagyobb szabadságot ad bármely területen mõködõ vállalkozásnak tartalmának menedzselésében, információs technológiájában és kommunikációs fejlesztésében. A cégek külön-külön megbecsülhetik az elõállítás, a vásárlás, a bérlés - outsource-szolás (kiszervezés) - vagy megosztás (például nyitott-forrás) súlyát szükségességéhez mérten, így optimalizálhatják az elõnyöket, költségeket és kockázatokat.



Az utolsó ábrán látható egy információ-technológiai projekt megtérülési (ROI - return on investment) görbéi. Két elképzelt ROI mutatja a két forgatókönyv eredményét. Mindkét görbe az összesített megtérülést (görgetett) ábrázolja - a koordináta rendszer vízszintes tengelyen az idõ, a függõlegesen a megtérülés mértéke. Természetesen a legjobb megtérülési mutatóval az project rendelkezik, amelyhez
(a) nincs szükség induló befektetésre,
(b) szinte azonnal nyereséges,
(c) mihamarabb bevételt termel és
(d) megléte radikálisan csökkenti más - alapvetõen nyereséges - projectek indulási és mõködtetési költségét.

A felsõ görbe nyitott hálózaton történõ tartalmi és üzleti szolgáltatások megtérülését mutatja, az erõforrások megosztottak a projectek között. A vállalkozás döntése - vásárol, gyárt, bérel … -, miként rakja össze a kívánt rendszert. A különbözõ szolgáltatások megosztottak, adott szolgáltatást több szolgáltató is kínál, a szolgáltatásokat a szolgáltatási-hálón (grid) át kezelik. A webszolgáltatások új megoldássá egyesítik a korábbi rendszereket, adatbázisokat és eszközöket, ehhez elérési lehetõséget, intefacet biztosítanak. Az eredmény mindenki számára elérhetõ, szabványokon nyugvó, architektúrától függõ tartalom és üzleti munkafolyamat, amely a magába foglalt eddigi szolgáltatások képességeit kiterjeszti, élvezi a tõzfal mögötti biztonságos futtatási környezetet.

Az alsó görbe a "majd én egyedül boldogulok!" esete. A tartalom-szerkesztõk és üzleti-munkafolyamatok egyedileg összeállíthatók dobozos termékekbõl. Az IT és kommunikációs infrastruktúra egyedi, mindentõl függetlenül kialakított.

Miként viselkedik a két ellentétes hozzáállású project az idõ függvényében?
Az innováció ideje. A görbék elsõ görbülete adja ki az innováció idejét. Minden munka a nulla megtérülésrõl indul, nincs még bevétel, sem kiadás, így nyereségrõl vagy veszteségrõl sem beszélhetünk. A fejlesztés ideje alatt a görbe lefelé halad, a költségek meghaladják a bevételt. Ez a legkockázatosabb idõ, ekkor a legvédetlenebb a vállalkozás. A kulcskérdés, hogy milyen mély a zseb, ami finanszírozza ezt az idõszakot?

A megosztott-szolgáltatásokra építõ project viszonylag kis kezdõköltséggel indítható. Nincs szükség jelentõs befektetõi tõkére eszközök, alkalmazások és szoftverek beszerzéséhez. A hálózat elégséges az alkalmazás hostolására, munkafolyamatba illesztésére és a pilot-projekt - elsõ bátor vevõ - lefuttatására. Ez jelentõs költség megtakarítást eredményez és idõben is rövidebb. A munkafolyamat legtöbb esetben már ellenõrzött, kipróbált elemekbõl épül fel. Jó hír, hogy a megosztott-tartalom menedzsment és munkafolyamat-, üzletifolyamat- és hálózati-szolgáltatások elfogadott szabványok alapján már készen állnak, így az összeillesztés és módosítás költsége rendkívül alacsony. A nyitott - szabványokra épülõ -, vertikálisan tagolt - feladatban elhatárolt -, megosztott szolgáltatások rendkívül gyorsan megalkothatók.

A "majd én magam" verzió viszont jelentõs induló tõkét igényel, mivel minden olyan eszközt és szolgáltatást meg kell vásárolni, amelyet a megosztós esetben csupán a szükséges mértékig béreltek, vagy vettek ingyen igénybe. A munkafolyamat összeállítása és a tesztelés is jóval több idõt igényel. A termék bevezetése technikai kihívásokban gazdag és jóval tovább tart, mint a másik esetben.

Bevezetés és értékesítés
Ez a második szakasz, amely szigorúan nem választható el a termék kibocsátási szakaszától - nem is lenne életszerõ. Ahogy megkezdõdik a szolgáltatás, a termék értékesítése, a görbe esõbõl lassan emelkedõvé vált - ez az inflexiós pont. És elõbb-utóbb eléri a nulla vonalát. A kérdés az, hogy ez mikor történik meg, azaz mennyi ideig kell finanszírozni a vállalkozást?

A görbe - remélhetõleg - folyamatosan emelkedik, egyre több nyereséget mutat. Ám elõbb utóbb lelassul a növekedés, és a görbe kezd ellaposodni, majd eljön az a szomorú pillanat, amikor ismét lefelé tart. Értelemszerõn a "csúcson kell kiszállni", ám hol a csúcs? - ez ennek a fázisnak a másik kulcskérdése. A megosztott-szolgáltatásra épülõ verzió esetén a negatív tartományt viszonylag hamar hagyja el a görbe. Ennek egyik oka, ismétlésképp, hogy e változat esetén csupán annyi szolgáltatást vesz igénybe a project, amennyire éppen szüksége van - ez igaz a tároló kapacitásra, a hálózati szolgáltatásra, a kommunikációs megoldásokra … -, él az outsorcing lehetõségével. Az önálló verzió számos olyan kiadását kénytelen megfinanszírozni vagy vásárlóival megfinanszíroztatni, amelyet nem tud kihasználni - ez gátolja a minõségi szolgáltatás kialakításában illetve csökkenti a versenyképességét.

A növekedés ideje. Eljött az ideje, hogy a vállalkozás új projectbe fogjon, amely támaszkodik a már piacra bevezetett és nyereségesre fordult projectjére - ez lehet értéknövelõ szolgáltatás is. A második és sokadik project indítási ideális idõpontja az, amikor az elõzõ project(ek) nyereségessége képes finanszírozni az új project innovációs szakaszát.

Az a verzió, mely szolgáltatások igénybevételével építkezik, képes dinamikusan lemondani és igény bevenni a szükséges szolgáltatást - példaként említsünk számítógépbérlést vagy tárhely növelés/csökkentést. Ez okozza - amint azt ábrázoltuk is -, hogy a második, harmadik és sokadik project indítása pénzügyi szempontból egyre kedvezõbb. Figyelembe véve, hogy nem minden project sikeres, látható, hogy a szolgáltatásokra támaszkodó verzió "könnyebben" viseli el egy project bukását is. A magányos változat ezzel szemben fokozottabb kockázatot vállal, amikor új projectet indít, erre ritkábban is képes.

Az elmondottak alapján remélem sikerült bemutatni, hogy a hálózati-szolgáltatás fázis milyen elõnyöket kínál a fejlesztõknek - és ezáltal mindannyiunknak.

[ I. fejezet   elsõ rész   második rész   harmadik rész   negyedik rész   ötödik rész ]
[ II. fejezet   elsõ rész   második rész   harmadik rész   negyedik rész   ötödik rész ]

Miles Davis
a Project10X ügyvezetõ igazgatója. Kutató és ágazati tanácsadó több mint két évtizede. David a folyamat-megújulással, technológiai befektetéssel és stratégiai partnerválasztással elérhetõ nyereségfejlesztésre összpontosít. Korábban õ vezette a Digital Roadmaps Projectet és a HiFi Color Projectet. Elérhetõsége e-mailben: mdavis@project10x.com.

Mark Walter
a The Seybold Report szerkesztõje és a Next-Wave Publishing Technologies projekt vezetõ Seybold elemzõje. Az mwalter@seyboldreports.com e-mail címen lehet elérni.