A Tartalom és a Feldolgozás forradalma

Már levonult hullámok
Természetesen, a nyomdászat sokkal régebbi múltra tekint vissza, mint azt ábrázoltuk, kis túlzással egészen az írás megjelenéséig - ki is volt az elsõ tipográfus? De még a XX. század azon hullámait is kihagytuk, melyek nem érintõdtek a számítástechnika által - ezekrõl a neten és szakkönyvekben bõséges információ található. Azért a rend kedvéért említsük meg õket!

Az elsõ hullámot az ólomból öntött betõs megoldás, a másodikat a fényszedés jellemezte. A harmadikban jelennek meg a célszámítógépek - itt egyaránt gondoljunk a nagygépes és asztalsarki megoldásokra. E három megoldással mára csak múzeumban találkozhatunk, hiszen jelenleg a negyedik hullám tetején lovaglunk.

Az asztaligép fázis (desktop)
Az asztaligép-hullám fodra a nyolcvanas évek elején jelent meg. Névadásának megfelelõen az asztali számítógép használat jellemzi - ám az igazi hullám létrejöttéhez szükséges volt a polcról levehetõ kiadványszerkesztõ programok megjelenése. Az asztaligép alkalmassá válásához szükséges volt a grafikus felület, a lokális hálózat és a lézernyomtató megjelenésére. Az asztaligép hullámot nevezhetnék az "esztétika-hullámának" is, mivel a monitoron színes és grafikus képen vált láthatóvá a nyomdai munka.

A tartalom - szöveg, táblázat, képe, hang és videó, lapleíró nyelvek (PostScript, PDF) - digitális megjelenítése volt az asztaligép hullámot alátámasztó egyik technikai találmány. Az említett adatok tárolási formája egyedi volt. Minden program saját adatformátumot használt, az adatokat tároló fájlok adatleírása a használt operációs rendszertõl függött. Digitális szoftver-eszközökkel tartalom-, layout- és kimeneti állományokat hozhattunk létre. Számtalan olyan program létezett, amellyel egyik formátumból egy másikba lehetett az adat-állományokat átalakítani. Az adatbevitelt szolgálták az analóg-digitális "alapeszközök" - szkenner, tablet és egér -, ahogy a kimeneten jellemzõen digitális-analóg átalakítást végeztek - crt-monitor, hangszórók, lézer- és tintasugaras nyomtatók. Az új eszközök - digitális kamera, videokamera, levilágító, lemezkészítõ, CTP ... - rendszerbe illesztéséhez további fájlformátumokra és eljárásokra volt szükség. A számítógépeket az egy-felhasználósság mellett a használt operációs rendszer és grafikus felület jellemezte. A hagyományos és digitális nyomdai munka elõkészítését eseti munkafolyamatok alkotják. Megjelennek az elsõ interaktív alkalmazások, amelyek jellemzõen egy-gépesek.

Gazdasági szempontból az asztali-hullám hozama a költségek tizedére csökkenése volt, a tartalom digitalizálódott - elõször fekete-fehéren, majd színesen. A költségcsökkenés jelentõs részét a számítógépes feldolgozás okozta, de az adattovábbítás egyszerõsödése is jelentõsen hozzájárult. E hullám nyitotta ki a nyomdai elõkészítés kapuját számtalan vállalkozás és magányszemély elõtt és nem mellékesen megteremtette a számítógépes játékok piacát is. A média és nyomdai technológiák demokratizálódása - mindenki által elérhetõvé válása - eredményeképp elkészültek a professzionális szoftver eszközök. Például húsz évvel ezelõtt egy Scitex színretusáló rendszer egymillió dollárba került, ma egy jóval több célra használható Power Mac G5 és Adobe Photoshop ára alig ötezer dollár.

A szerver-fázis
A szerver-fázisról a nyolcvanas évek végétõl beszélhetünk. Hardveres jellemzõje a szerver-kliens architektúra, információtechnológiai szempontból pedig az adatbázis-alapú tartalom, média és nyomdai munkafolyamatok. Gazdasági szempontból az adattovábbítás egyszerõsödését, gyorsabbodását, az információ megosztás költségének radikális csökkenését nevezhetjük meg. A megtakarítással az addigi költségek ötödére, tizedére estek. A technológiai fejlõdését a következõk fémjelezték.

A szerver-kliens architektúra ellenére a szervertõl függetlenedõ felhasználói grafikus felület jelent meg, amelyen akár lokálisan, akár a szerverrõl futtathatók az alkalmazások. Elválik az adat és az adatot megjeleníteni képes program egymástól - például az eps állományt alkalmazza a Quark, a Photoshop és az Illustrator is -, ezáltal egyszerõbb az alkalmazások közti adatmozgatás. A tartalom és dokumentum kezelés adatbázis-alapú, esetleg metaadatokra támaszkodó - az alkalmazáshoz kapcsolódó adatstruktúrát a dedikált felhasználók érik el. A számítógépek irányította munkafolyamatok lehetõvé tették a csoportmunkát, a célmunkafolyamatok pedig amellett, hogy csökkentették a hibaarányt, növelték a munkahatékonyságot. Lehetõvé vált az igény szerinti nyomtatás (print on demand). Megjelennek a vállalat szintõ alkalmazások - ERP, CRM és SCM (hogy betõszavakból éljünk).

Az asztaligépek fejlõdése az egyedi felhasználók erõit sokszorozta meg, a szerver-fázis a munkacsoportok, részlegek, vagy akár vállalatok lehetõségeit tágította ki. A kiadványszerkesztõ alkalmazások megjelenése újradefiniálta a professzionális tördelõ mibenlétét. A szerver-alkalmazások viszont a meglévõ eszközök újraszabását jelentette, a vállalat digitalizálódását - egyidejõleg a rugalmasság, interaktivitás és méretre szabhatóság megjelenésével. Az addigi nagygépes rendszerek hatékonysága ötözõdött az asztali gépes forradalommal.

WWW-fázis
A kilencvenes évek elején kibontakozott World Wide Web-fázis sokkal nagyobb hullámot vetett, mint elõdei - jelentõsen el is tért tõlük. Fõbb jellemzõje az olcsóság volt, s nevének megfelelõen az egész bolygót behálózó volta. Megjelenése mindenki számára ismert, az Internet protokolljainak és szabványainak megfelelõ web-szájtok, legyenek bárhol is fizikailag a világon, elérhetõvé, hivatkozhatóvá váltak. A w3 hihetetlenül rövid idõ alatt megfojtotta elõdjeit a hozzá tartozó alkalmazásokkal, fejlesztésekkel együtt. A könnyen kezelhetõ, mindenhonnan elérhetõ felület globális elektronikus-kiadói platformot nyitott - kész hálózatot és felhasználói oldalt kínálva. Melyek voltak a meghatározó technológiai fejlesztések?

Az Internet széles sávszélességet, pont-pont összeköttetést kínált digitális adatcseréhez. Drámaian leegyszerõsítette a tartalom közzétételt - nem csak a w3on, de a belsõ és lokális hálózatokon is, amelyek átvették az Interneten használt protokollokat, megoldásokat. A böngészõ-webszerver architektúra eltérõ operációs rendszer/böngészõ esetén is - elvileg azonos - grafikus tartalmat ad. A lokálisan vagy szerver oldalon futtatott szkriptek szerveroldali akciókat aktivizálnak és szerver-adatbázisokat érnek el. Elkészültek a w3-fázis szoftver-eszközei: a weblap létrehozó, szájt karbantartó alkalmazások, a keresõ motorok, az e-kereskedelm, e-üzlet és e-féle programok. Az Internet pont-pont összekötés képességét kiaknázó programok - jeles képviselõje a Napster - kiemelkedõ szerepet kaptak a hang és más média-továbbításban - jogi megítélésükkel nem szándékunk foglalkozni. A tartalom nem csak Internetes böngészõn, de más eszközökön is - például PDA, mobiltelefon - megjeleníthetõ.

A www-hullám a digitális tartalom továbbítással megszázszorozta a gazdasági hatékonyságot. A korábbi fejlesztések a tartalom digitalizálására, folyamat szinten a nyomtatás elõsegítésére törekedtek. A w3 a tartalom és média továbbítás addigi technológiai és üzleti modelljét is gyökeresen átalakította. A tartalom befogadó közege több nagyságrenddel megnõtt - szinte mindegyik hálózatba kötött, böngészõt futtató számítógép lett alkalmas weboldalak megtekintésére. Az Internet eljövetelével a tartalom közzététel megszûnt kiváltságosak - AOL, Lexis/Nexis - monopóliumává lenni, bárki lehet honlap tartalom alkotó.

Ahogy az Internet megjelenése mélységesen megijesztette a hagyományos nyomdaipart, úgy nem váltotta be a Guttenberg galaxis haláláról szóló próféciákat sem - ahogyan a videó sem ölte meg a rádiósztárokat. A kiadók felfedezték, hogy a hagyományos és elektronikus megjelenés ötvözése csökkenti a vásárló elérési költséget. Ahogy évtizeddel korábban is kialakult a kiadványszerkesztésben a tartalom és forma egyensúlya, úgy a weben is megtörtént ez. A webes megjelenés elõnyei között megemlítendõ a közvetlenebb kapcsolat a vásárlóval, a keresztmédia szinergia lehetõsége is. Külön kell szólni az e-kereskedelemrõl, az új, közvetlen értékesítési lehetõségrõl, amely gyártónak-vevõnek egyaránt kedvezõ.

Hálózati-szolgáltatások fázis
A következõ hullám, amelyet önkényesen hálózati-szolgáltatás fázisnak kereszteltünk el, épp napjainkban bontakozik ki. Jellemzõje a megosztott forrású architektúra, az alaptevékenységgel, beszerzési- és értékesítési lánccal összefüggõ webes jelenlét, a többcsatornás multimédiás tartalom továbbítás. Közgazdasági szempontból ez a fázis tizedére csökkenti a teljes feldolgozási költséget és fordított arányban növeli - megtízszerezi -a feldolgozási sebességet. Ez a hullám ráül az elõzõ háromra, felerõsítve azok hatását. A már jelentkezõ és várható technikai fejlesztéseket foglaljuk most össze!

A munka-folyamat önmagában elkülönül az abban résztvevõ alkalmazásoktól. Az alkalmazások - BPM és társai - megosztott erõforrás architektúrájúak, ez lehet szolgáltató grid, web-szolgáltatás vagy más Internet-alapú szabványos eszköz. Mindig minden IP alapon történik - beszéd, adat kép, játék, videó átvitel -, dinamikus sávszélesség hozzárendeléssel. A "bármikor, bármit, bárhol" - enyhén Adobe szlogenes - elve érvényesül a média-gazdag tartalom továbbításakor. Hasonlóan fontos "az egyszer alkoss, mindenhol terjeszd!" megvalósulása is. Az informatikai feldolgozást az alkalmazástól-alkalmazásig (A2Ai), ülettõl-üzletig (B2Bi) és üzlettõl vásárlóig (B2Ci) integráció jellemzi.

Pár oldallal késõbb részletesen áttekintjük, miként fogja elmosni a hagyományos nyomda és elektronikus kiadás közti válaszvonalat ez a hullám, most csak röviden összefoglaljuk ez irányú gondolatainkat.

A feladatkihelyezett - outsorce-olt - és szolgáltatás orientált architektúrák térnyerése a hagyományos és webes tevékenység - elsõsorban a szerzõi, elõkészítõi, kiadói, terjesztõi és a központi tevékenységhez szorosan kapcsolódó munkákra gondolunk - közti határvonalat egyre vékonyítja, át is töri: ez a hálózati-szolgáltatás fázisa. A nyomdák egyre inkább média elõállítóként beszélnek önmagukról. Egyre több alkotói munkát vonzanak magukhoz és szélesedik a végtermékgondozásuk csomagolással, és szétosztással, terjesztéssel. Azaz, a nyomdaiparral érintkezõ vállalkozások - internet és telekommunikációs szolgáltatók, IT platform értékesítõk, kiadók, médiakészítõk ... - szerte a világon kénytelenek újragondolni helyüket a világgazdaságban.

A másik e fázist jellemzõ trend a vén róka kiadó vezetõket sokkoló folyamatos média-továbbítási mód szaporodás. Az állami intézmények, magánvállalatok, kommunikációs cégek, de még a magánszemélyek is kényelmesebb és általában újabb megoldásokat használnak, hogy minél inkább megfeleljenek azok elvárásainak, akikkel kapcsolatot kívánnak tartani. A kereskedelmi tartalom kínálói a magasabb szint elérését nem a minél több csatornás termékértékesítéstõl remélik, hanem az egyes csatornákon adható válaszidõ és mód lerövidítésétõl és testreszabásától. Céljuk, hogy a közölni kívánt információt ott és akkor jutassák el a célzotthoz, amikor, ahol és ahogy az megkívánja.

Az Értelem-alapú világháló fázis
(A fordító e résznél némileg ingoványos talajon egyensúlyoz, a kulcskifejezések magyar megfelelõi még nem létezvén gyöngyözött homloka és szavakat alkotott. Almalap a'la Kazinczy.). Az Értelem-alapú világháló elsõ szemei már léteznek. Két alapvetõ kritériumnak felelnek meg.

Az egyik kritérium az, hogy az értelem teljesen elkülönül a tartalomtól. Ez új tartalomformát jelent. Ahogy a korábbi fázisok megmutatták, a tartalom formáinak digitalizálódása is "gyilkos alkalmazásokat" kelt életre (gyilkos alkalmazásnak nevezik azokat a programokat, megoldásokat, amelyek teljes mértékben kiszolgálják, kihasználják az újítást, amelyekkel a meglévõ programok még átalakítva sem képesek hatékonyan versenyezni, ez utóbbiak teljes feledésre ítéltek) - új terméket és új piacot teremtenek. A második kritérium az, hogy az értelem kódolása teljesen elválik a folyamatétól. Az eredmény új platform és új feldolgozási mód. Szintén láthattuk az elõzõ fázisokban, hogy platform és feldolgozás alapjainak megváltozása jelentõs elmozdulást okoz a tartalom és média gazdasági helyzetében. Erre példa a tartalom számítógépes digitalizálása - azaz betördelése -, az adat és program szétválasztása a kliens-szerver architektúrában, a w3 böngészõalapú tartalom szétosztása vagy a hálózati-szolgáltatásnál a munkafolyamat és a programok szétválasztása.

Melyek lesznek e fázis meghatározó technológiai fejlesztései?
Értelmes web. A jelenlegi HTML-alap és eseti hivatkozás helyére (linkelés) automatikus, helyzetérzékeny hivatkozás lép a web pillanatnyi állapotának megfelelõen. A cél: a teljes web kersztbe-kasul hivatkozott, értelemszerõen összekapcsolt, szétosztott forrásokon alapuljon.

Ért-elem (ontology). Az értelmes-web azon alkotó részeit nevezzük ért-elemnek, amelyek értelem mentén szervezõdnek, egymáshoz való viszonyuk alkotja a jelentést, segítik a következtetést.

Értelmes-web-szolgáltatás. Olyan megosztott tudás, amely lehetõvé teszi külsõ rendszerek számára, hogy megtaláljon adott web-szolgáltatást, megértse mõködését, és nyilvánvalóvá váljon annak használati módja.

Értelmes-háló (grid). Kívánalomnak megfelelõen dinamikusan összerendezõdõ ért-elemek alkotják, a megosztott informatikai források folyamatosan menedzselhetõek.

Tudás-technológia.

• szabadalom, amellyel az "összes tudás" értelem-formátummá kódolható;
• információ és elmélet szabályozott elemeibõl épített értelem-web, amelyet tudás-eszközöknek neveznek;
• a tudáseszközök nem azonosak az alkalmazásokkal;
• értelem-tartalom menedzsment (az RDBMS technológiára épülõ, de annál jóval összetettebb rendszer).

Miles Davis
a Project10X ügyvezetõ igazgatója. Kutató és ágazati tanácsadó több mint két évtizede. David a folyamat-megújulással, technológiai befektetéssel és stratégiai partnerválasztással elérhetõ nyereségfejlesztésre összpontosít. Korábban õ vezette a Digital Roadmaps Projectet és a HiFi Color Projectet. Elérhetõsége e-mailben: mdavis@project10x.com.

Mark Walter
a The Seybold Report szerkesztõje és a Next-Wave Publishing Technologies projekt vezetõ Seybold elemzõje. Az mwalter@seyboldreports.com e-mail címen lehet elérni.