E-mail











Címlap

Vissza


Tesztek és eredmények

Baum már a textiliparban

A Győzelem városának ...

Virtuális világok

Itt az idő, hogy ...

Apple az NAB2001-en

A színmérés és ...

Eye-One

OSX Akták II.

Add el a Newtont ...

AppleNews



A felszerelési tárgyak
Az indiai terepmunka és a New York-i utómunkálatok során az Archeos csoport a következô eszközöket használta:

Indiában:
  • 2 PowerBook
  • Psion kézi komputer Prosurv adatgyűjtô szoftverrel
  • VectorWorks objektum-orientált CAD program
  • BBEdit
  • TopconGTS-3B Total Station
  • Leica M6, M3 és R8 fényképezôgép-vázak
  • Leica M-sorozatú objektívek: 21mm, 28mm, 35mm és 75mm
  • Leica R-sorozatú objektívek: 28mm PC-Super-Angulon, 60mm makro és 100mm APO-makro
  • Sekonic L-508 Zoommaster mérô
  • 15mm Voigtlander Super-Heliar objektív
  • Nikon Coolpix 990 digitális fényképezôgép
  • Sony TRV-900 és Canon XL-1 digitális videokamerák

    New Yorkban:
  • 1 db 533 MHz Power Mac G4 Dual Processor egy Radeon grafikus kártyával kibôvítve
  • 1 db 400 MHz Power Mac G3 torony
  • Nikon Coolscan LS-2000 szkenner
  • Sony DSR-11 DV/DVCAM deck

  •  


    A Gyôzelem városának feltérképezése


    David Gimbel



    A régészek közel két évtizeden át hagyományos technikákkal próbálták rekonstruálni a dél-indiai Vidzsajanagar központjának alaprajzát – egy 20 négyzetkilométeres kiterjedésű erôdített királyi rezidenciáét, amelyet templomok köré gyűlt vallási közösségek vettek körül.

    A múlt egy darabkájának feltárása

    A PowerBookokkal és a David Nelson Gimbel vezette 1999-es, észak-szír Tell Arbidini Archeos ásatáson alkalmazotthoz hasonló technikával felszerelt régészek ezúttal még pontosabb, ráadásul háromdimenziós térképet készítenek. – „Ezzel a megközelítéssel – mondja Gimbel – egészen másfajta képet kaphatunk, mint a hagyományos térképezési módszerekkel.”

    A hinduk ma is elzarándokolnak Vidzsajanagarba, mely vallási szempontból jelentős központ maradt.

    A környékbeliek még ma is művelik a gazdag banán- és cukornádültetvényeket, melyek Vidzsajanagara, a „Gyôzelem városa” romjai körül terülnek el. Az India egyik legszebb természeti környezetében fekvô épületegyüttes, templomok és kolostorok, erôdfalak és ôrtornyok, ünnepeknek helyet adó terek és elefántistállók együtt alkották a nagy hindu fôvárost, amely mind gazdagságban, mind pompában versenyre kelhetett volna az európai városokkal.

    „Az Északi Falnál, ahol dolgoztunk, – magyarázza Gimbel – nincsenek álló épületek, csupán falrészletek és építményre utaló tartóelemek. Ám ha egy CAD program segítségével vizsgáljuk a terepet, – néhány épületrôl teljes 3D-s modellünk van – egy rendkívül fejlett város képe tárul a szemünk elé. Egészen más benyomást szerzünk így, mint a terület bejárásával. A CAD képek segítségével kezdjük megérteni, hogy ez a kopár terület hajdan a városközpont zsúfolt és nyüzsgô része lehetett.”

    Rekonstrukció PowerBookkal

    Az Archeos csoport munkája a „total stations” elnevezésű műszerparkra épül, amely nagy pontosságú távolság- és szögmérésre alkalmas elektronikus mérôeszközökbôl áll. Az elsôdleges adatokat egy a „total stations”-höz kapcsolt kis Psion kézi komputerben gyűjtik. A kis komputeren egy Prosurv nevű, Gimbel és Stephanie Tyanegco által továbbfejlesztett program fut, amely így képes vezérelni egy automatikus CAD plottert, és deskriptív információkat ad minden vizsgált pontról. A munkanapok végeztével Gimbel és csapata Compact Flash kártyák segítségével átviszi az adatokat a PowerBookra. A BBEdit és egy szimpla script segítségével átalakítják az adatokat mielôtt importálják a VectorWorksbe. A VectorWorks egy másik felhasználói script segítségével automatikusan térképet szerkeszt és 3D architektúrájú nézetet ad, amely a „végtelenségig skálázható”, mondja Gimbel, hogy minél nagyobb felbontást alkalmazhassanak. Gimbel azt tervezi, hogy a térképet majd olyan adatbázishoz kapcsolja, amely digitális fotókat, térképeket, kutatási adatokat, légi felvételeket és videókat is tartalmazhat.

    „Végre igazán hatékony eszközzel alkothattuk újra a vidzsajanagari társadalmi dinamizmus és a várostervezés kapcsolatát” – fejtegeti Gimbel. „Az ilyesfajta információk egyébként feltáratlanok maradnának. Kimehetnél a terepre és egész életedben dolgozhatnál rajta, de nem hiszem, hogy bárki ennyi idôt vesztegetne rá.”

    Összeáll a kép

    A számítógépek lehetôvé teszik, hogy összerakjuk az információkat, amelynek során digitális fotókat kapcsolhatunk épületekhez és alaprajzokhoz. Így sokkal dinamikusabban láthatjuk az információt és alapvetôen megváltozik annak felhasználási módja.

    A 16. századi hindu birodalom fővárosa, Vidzsajanagara, versenyre kelhetett volna a középkori és a reneszánsz Európa nagyvárosaival.

    „Komputerek nélkül mindez elképzelhetetlen volna” – hangsúlyozza Gimbel. – „Az én jövôképem szerint a digitális fényképezés, a total stations, az új adatgyűjtési módszerek és a CAD programok kombinációja segítségével a régészeti információk új típusú feltárása felé mozdul el a tudomány.” „A régészet az utóbbi száz évben igen keveset változott – folytatja a tudós. – A korunkat megelôzô száz évben fontos dolgok történtek az archeológiában, de a 3D modellezô komputerek felôl visszatekintve minden primitívnek tűnik.”

    „A város méretét nem tudom leírni, mert sehonnan sem fogható át egyetlen pillantással, s hegytetôrôl nézve is csak egy része látható… Ami fentrôl tárult elém, az méretében Rómához fogható, és szemet gyönyörködtetô… Megszámlálhatatlan sokaság nyüzsög itt, annyian vannak, hogy számukat megbecsülni se merem, mert azt hihetnék, lódítok, de állítom, hogy nincs olyan csapat, vagy nép, amely útjukat állhatná, annyi itt az ember és az elefánt…”

    Portugál utazó, az 1520-as évek elején


    ALMALAP


    A lap tetejére