| |
|
 |
|
Pages, az Office gyilkos
A Pages 2
Megéri az árát a kettes, de jobb lenne hármast kapni - oks, ötöst a legjobb, de ne legyünk telhetetlenek!
> > >Olvasom! < < < |
1SŐ MENET: ISMERKEDÉS Cikkünk ezt a részét azoknak szánjuk, akik szeretnék a Pagest megismerni.
> > >Olvasom! < < < |
3DIK MENET: KÖRLEVÉL
A számítógép és a nyomtató megjelenésével a nyomtatás exponenciálisan az égbe szökött.
> > >Olvasom! < < < |
2DIK MENET: KIMENET
Tervünk az volt, hogy összedobunk egy két oldalas katalógust, majd azt kimentjük annyi féle képpen, ahányat a Pages csak lehetővé tesz számunkra. Majd megvizsgáljuk a mentet fájlokat, és amit lehet, azt visszaolvastatjuk a Pages-szel. Ugye, ha minden összevág, akkor visszakapjuk az eredeti anyagunkat?
A Catalog sablont használtuk, a nyitó oldalára fel került az iPod hifi és három szoftver-doboz képe - az összes felhasznált kép az Apple honlapjáról letölthető sajtófotók közül való, így méret és felbontás problémáink nem voltak. A vakszövegeket megőriztük, mondván nem oszt, nem szoroz, most nem az árvíztűrő tükörfúrógépre utazunk - eljön majd annak is az ideje -, hanem a látványra. A három doboz jobbra kilógott kicsit. Így jobbról beljebb húztam a kilógót, majd az egyenlő térközök és rendes látvány érdekében az Arrange menü Align és Distribute parancsát használtam. Az előzővel a képek közepe került egyvonalba vízszintesen, az utóbbival a köztük levő terület vált azonossá.
Második lapnak azt választottam, amelyiken háromszor három termék képe és rövid szöveges bemutatása látható. Új oldalt a Pages ikonra kattintva adhatunk a dokumentumhoz, a legördülő menüből kell kiválasztani a nekünk tetszőt. A képek lecserélése gyorsan ment. A képek és a szövegek itt is kilógtak kicsit jobbra - ezt nem teljesen értem, miért -, ezért itt is tartottunk egy gyors vizuális rendbetételt.
PDF
Az exportálási lehetőségek közül először a PDF-et néztem meg.
Három minőségben is lehet PDF-et menteni, ezek a Good, Better, Gösser ... nem, Best elnevezésre hallgatnak. Hogy melyik mit fed, az nem derült ki a nem létező magyarázatból, sem a program Helpjéből, de még a 250 oldalas kézikönyvéből sem.
A Best változat megírása három percbe telt, és egy 32,8 MB-os fájlt nyertünk - az eredeti Pages verzió 36 megás volt. A Better és a Good verziók azonnal elkészültek, méreteik 1,4 és 1,2 megabájt nem sokban tértek el. Visszanyitva a PDF-eket azt tapasztaltuk, hogy a Good 100 százalékos nagyításig jó, azaz web minőséget jelent, a Better 200 százalékig nem raszteros, amíg a Best 800 százalékra nagyítható, tehát akár nyomdai munkára is alkalmas lehet - ne feledd, mi nagyon jó minőségű képeket használtunk fel, a Pages "csupán" nem tette ezt tönkre. De semmiből valamit még ez az Apple program sem képes felépíteni.
A szomorúság azonban akkor következett be, amikor a második oldalra néztünk. A Good és a Better esetén az Acrobat - ötös, hatos és a hetes is - azt mondta, hogy három képhez nincs elég adata, ezért azt nem jelenítette meg.
Word
A Wordbe mentés több mint fontos egy olyan alkalmazásnál, amely ugyan a Wordöt készül legyőzni, ám még egy súlycsoportban sincs vele, valóban nagyságrendi köztük a piaci részesedés különbség. A Word az üzleti élet, lét alapja, akár akarja valaki, akár nem. Nos, a Word fájl bő egy perc alatt készült el, 25,4 megás lett. Megnyitva mindent a helyén találtunk, a sorokat nem tördelte át a Microsoftba történt mentés, a képek a helyükön voltak, jó minőségűek maradtak.
Volt egy remek, több hasábos Word doksink - örök tiszteletünk azoknak, akik képesek használni a Word hasábkezelését, minket az "áttördelődik, áttördelődik, már a hatodik oszlop- breaket teszem, de még mindig áttördelődik" emlékeink sokkolnak rémálom helyett.
 Bal oldalon látható, mi lett az eredeti Pagesbôl Wordbe mentve (hibátlan
munka, taps), jobb oldalon pedig ugyanez visszaolvasva Pagesbe (kicsit hibás, hümmögés). A képfolyamatlanságért elnézést kérünk.
A tanulság az, hogy oda-vissza azért elfogadható a konverzió, bár egy kísérlet nem kísérlet, de ne számítsunk arra, hogy a Pagesben/Wordben belőtt doksink Wordben/Pagesben is ugyan olyan jól fog mutatni. Illet volna még kísérletezni táblázattal is - jegyeztük fel magunknak.
HTML
Milyen jól néz ki ez a második oldal! - dicsértük magunk, amikor elértünk a HTML export tesztjéhez, de mennyivel életszerűbb lenne, ha a képekre kattintva Almalap cikkekhez jutnánk. Gondoltuk. Végül is, ha van HTML mentés, akkor a Pages afféle webszerkesztő is lehetne. Ha egy kis irodában valaki már úgy is Pagest használ, akkor nem biztos, hogy meg akarja ismerni az iWebet - meg a Pages azért mégis egy rendes külalakú dokumentumok generálására képes alkalmazás.
Kijelöltem a két iPod nanos képet és kattintottam az Inspcetor link ikonjára, de az kitölthetetlennek mutatkozott, a mezők szürkék maradtak. Másik képpel ugyan ez a helyzet. Ekkor előrántottuk a helpet és abból kiderült, linkelni csak szöveget lehet. Pontosabban a Helpben - és a kézikönyvben - sem szerepel annak leírása, hogyan tehető egy kép hivatkozássá. Gyorsan beírtunk egy fekete pontot a Pages ellenőrzőjébe, majd rádobtunk egy szövegkeretet a középső MacBook képre, teleütöttük tabulátorral.
A 34 tabulátorból álló értelmes mondanivalót kijelöltük - ez már szöveg! - és belinkeltük a www.almalap.hu oldalra. Csúnyán nézett ki, de működött, nehogy már a Pages keresztbe feküdjön! A HTML mentés fokozta rossz közérzetünket - a fentit nem a HTML számlájára írtuk.
Hat soros hibaüzenetet kaptunk arról, mit nem csinált meg a Pages. Nem mentette el HTML-be a fejlécet és a lábrészt - ez mondjuk jogos és teljesen rendben van, bár. Bár lehetett volna a fejet legfelülre tenni az oldalon és a lábrészt legalulra. Vagy mentés előtt szólni, hogy ezt meg se fogja próbálni.
A második hibaüzenet szerint a szekcióbéli hasáboknak annyi. Ilyen szekció volt a második oldal összes képaláírása - három szekció, minden szekció három hasábbal. Puff egy hatalmas fekete pont. A következő tájékoztatás arról szólt, hogy az adott szövegponthoz rögzített elemek (képek) csak uszkve-cirka lesznek a helyükön. Ezt ugyan nem ellenőriztem le, de alapfokú webprogramozási ismeretek alapján kiosztottunk még egy fekete pontot. A negyedik üzenet elmondta, hogy a szabálytalan alakzatú képek körüli szövegfolyatást nem kívánja HTML-esíteni. Ez érthető is - csak a mi doksinkban nem volt ilyen, ez tehát öngól, fekete lyuk. A mentés a szövegdobozokat, grafikonokat és alakzatokat raszterizálta - szólt az utolsó előtti üzenet. A grafikont és alakzatokat értem - bár ezekből nem volt egy sem most. De a szövegdobozokon mi volt vektoros? Nem a szöveg, nem a betű, a textbox. És a hatodik: a tabulálást sem támogatja a mentés.
Na, amíg Török Bálint nagyúr a pöttyökből összejött kávéját kavargatja, tegyük tisztába!
Senki sem mondta, hogy a Pages HTML-szerkesztő lenne. De ha ennyire nem az, akkor talán kár ide ez a menüpont. Másrészt az Apple az iWeb kapcsán már megmutatta, hogy tudja mi az a WYSIWYG, azaz látvány alapú webszerkesztés - cincáltuk is a fülét az elbonyolított kód miatt az előző Almalapban. Talán kellene egy kis társas összejövetelt tartani az iWeb és a Pages-HTML mentés csapatainak, hogy szalonnát süssenek, borozzanak és eldumáljanak. Annak nincs értelme, hogy egy levelet HTML-be hibátlanul lehessen elmenteni, a megfelelő eljárás pedig ott van az Apple kezében.
A mentett oldal ezek után nem meglepő módon igen ramatyul nézett ki. Nagy gonddal és dühvel behelyezett linkünk sem a kép fölött volt - viszont működött!
Sima szöveg és rtf
Elmenthetjük a Pagest sima szövegként is. Ez akkor lehet hasznos, ha nem túl cizellált oldalaink vannak - mondjuk diplomamunka -, és csak és kizárólag a szöveg kell nekünk. Az rtf mentési lehetőség eggyel jobb lenne, mint a Word, mert más rtf-szerkesztővel is megnyitható. Lenne. Ha nem rtfd módra mentené a Pages, amely formátumot nem fogyasztja sem a Word, sem más e gépen található alkalmazás. Csak a Pages. Az viszont rosszul. Felejtsük is el.
Ferenczy Gábor
|
|
|
Szoftver cikkeink 2006-ban |
|
;){kind=small}
;)
;){kind=small}
;){kind=small}