E-mail













 


Eszes böngésző böngészés


Mikor ezt a cikket megszereztem az Almalap számára, még nem volt Safari, ezért itt ne is keresd - inkább töltsd le, és próbáld ki! A legtöbb Mac OS X felhasználó számára a webre kilépést, a böngészést a Microsoft Internet Explorer ikonra kattintás jelenti - talán nem véletlen, hogy ez az egyetlen nem Apple ikon a Dockban, legalábbis a kezdetekkor. Itt van a Netscape is, amely valaha igen magas piaci részesedésről tekintett le az IE-re, de léteznek más böngészők is az OS X-re. Aő böngészőfejlesztők mindent megtesznek a látszólag egységes szabványként jelentkező HTML, JavaScript, Flash, QuickTime és egyéb alkalmazás kódjainak értelmezésére, beépítésére, ám helyzetük a legkevésbé sem irigylésre méltó. Persze számos böngésző próbál biztos helyet szerezni a merevlemezeden plusz csingilingiket, szolgáltatásokat kínálva.

A MacWorld tesztjében négy böngésző véglegesnek nevezett verzióját - a Microsoft Internet Explorer 5.2.1-t, a Netscape 7-t, a Mozilla 1.1-t és az OmniWeb 4.1-t - és három béta változatát - az iCab 2.8.2-t, az OS X alatt futó Opera 5.0-t és a Mozilla.org Navigator 0.5-t (Chimera) - mérték össze. A teszteléshez - amely nem akkora ördöngösség, mint gondolod - öt weboldalt választottak, amelyek kellemes elegyét tartalmazták Flashnek, CSS-nek (Cascading Style Sheets) és XHTML-nek. A CNN.com (amely az amerikai hírtelevízió weblapja), az ESPN (sportoldal), Quicken (a legnépszerűbb otthoni-kis irodai pénzügyi menedzsment program), The Web Standards Project (ez az akasztják a hóhért esete, a web szabványairól szóló oldal) és az Adobe Studio Explorer oldalai nyerte el a tesztelők szimpátiáját. Az összehasonlítás alapját olyan triviális kérdések adták, mint milyen gyorsan töltődik be az oldal, a böngésző láthatóan helyesen és a szabványoknak megfelelően jeleníti-e meg az oldalt.

OS X böngészők összevetése
Cég Termék Elérés Rossz
iCab iCab 2.8.2 info@icab.de, www.icab.de beépített HTML-ellenőrzés, jó hangtámogatás, képszűrési lehetőség szegényes CSS támogatás, gyakori megjelenítési hiba
Microsoft Internet Explorer 5.2.1 www.microsoft.com a legmegbízhatóbb megjelenítés, jó teljesítmény, szabványok erős támogatása elvétve cache és újrarajzolási hiba, új technológiákat (pl. hirdetésblokkolás) nem támogatja
Mozilla.org Mozilla 1.1 www.mozilla.org Gecko motor, jó teljesítmény, megjelenítés és fülesablak-kezelés, némi hirdetésblokkolási képesség új ablak megjelenítésekor néha lefagy
Mozilla.org Navigator 0.5 (Chimera) www.mozilla.org Gyors, jó megjelenítési képesség, felugró hirdetések blokkolhatók, helyes fülesablak-kezelés összeomlásra hajlamos, szegényes preferenciaállítási lehetőség, gyenge Flash támogatás
Netscape Netscape 7.0 www.netscape.com Gecko motor, jó megjelenítési képesség új ablak megjelenítésekor megáll, a böngészőhöz nem kapcsolódó kiegészítők lassítják és lerontják, nincs ablakkezelés
The Omni Group OmniWeb 4.1 www.omnigroup.com Gyors megjelenítés, rugalmas testre szabás CSS pozícionálás nem támogatott
Opera Software Opera 5.0 OS X www.opera.com Dokumentum és Felhasználó mód, gyors megjelenítés közepes CSS támogatás, lassú


Betöltési sebesség

Pontosan mérni csak laboratóriumi körülmények között lehet egy weboldal betöltési sebességét, hiszen az Internet sávszélessége dinamikusan változik minden időpillanatban. Az oldal betöltési sebessége függ a szervertől és a fogadó géptől is. A teszteléshez használt gép 400 MHz-es Titanium PowerBook G4 volt 768 MB RAM-mal és frissen telepített OS X 10.2-vel.

A valós életet utánzó teszt számos meglepetéssel szolgált. A Navigator, amely az öt weboldalból három megjelenítésében verhetetlenül gyors volt, és a negyedikben is megelőzte az Explorert, csupán az Adobe oldala esetében kapott ki. A Mozilla és a Netscape lassú volt, amikor új ablakot kellett megjeleníteni, vagy a program preferenciáit megmutatni, ám a végeredményben ez nem vált meghatározóvá, igazi vetélytársai az IE-nek. A Navigator, a Mozilla és a Netscape esetében a gyors megjelenítés mögött a közös Gecko motor rejtőzik.

Az Opera, amely magát a Föld leggyorsabb böngészőjeként reklámozza, rendre lemaradt, kivéve a Web Standards Project weboldalát.

Böngészők teszteredményei
  Életszerű körülmények között Labor teszt
Adobe Studio CNN.com ESPN Quicken Web Standards
Project
indítás böngészés
iCab 2.8.2 15.9 22.9 23.5 9.8 3.0 6 6
Internet Explorer 5.2.1 15.5 15.4 23.3 7.9 5.0 5 41
Mozilla 1.1 14.8 16 21.4 7.3 4.4 14 46
Navigator 0.5
(Chimera)
17.9 12.9 19.3 6.7 4.6 9 49
Netscape 7.0 16.6 16.5 22.1 7.9 4.8 14 46
OmniWeb 4.1 13.9 19.4 21.7 6.9 3.7 20 56
Opera 5.0
for OS X
21.7 18.8 20.3 11.2 2.4 5 N/A*
*Az Opera 20 perc után kifagyott.
Az értékeket másodpercben mérték.


Az életszerű körülmények közti teszteléshez a cikkben említett PowerBook 128 K-s ISDN vonalat használták. A feltüntetett eredmény három egymást követő mérés eredményének átlaga. A laboratóriumi teszteléshez egy G4-es, 700 MHz-es iMacet használtak, 256 MB RAM-mal és Mac OS X 10.2-vel. Az indítás oszlopban a gép indítását követő első böngészőindítás betöltődési ideje szerepel. A sebességteszthez 100 mb/s hálózaton csatlakoztatott Mac OS X 10.2 szerverről töltött le három oldalt az iMac. Az első oldalon QuickTime mozi, a másodikon képek, a harmadikon pedig szövegek és képek voltak.

Mi mi?
HTML - Hypertext Markup Language. A weboldalak alapnyelve, az éppen aktuális hivatalos leírás a weben több helyen is megtalálható. Az, hogy egy oldal megfelel a hivatalos HTML leírásnak, fél siker, mert ehhez az is kell, hogy az oldal nézői olyan böngészőt használjanak, amely ezt a leírást is képes helyesen értelmezni. Az igényesebb HTML-szerkesztő programok alkalmasak az egyes HTML verzióknak és böngészők tudásának ismeretében megállapítani, hogy a kód kód, vagy sem.
CSS - Cascading Style Sheets. A tördelésben vagy Wordben használható stíluslapoknak megfelelő weboldalelem. Az oldal megjelenítésekor a HTML kód hivatkozik a CSS-ben megadott stílusra, a böngésző meg - mint szakszöveg és szótár - a végeredményt adja. A CSS-sel kapcsolatban is a www.w3.org oldalt ajánlja az Almalap tájékozódási pontnak. Ez a terület sokkal rögösebb, mint a HTML, én szóltam, uff.
JavaScript. Elvileg minden böngésző által értelmezett, az Adobe Acrobat által is értett programnyelv. JavaScript alkalmazás az Almalap weblap tetején lévő hírcsík, ahol a zászlóra kattintva válthatsz a magyar és angol hírek közt - valójában a két hírt tartalmazó HTML kód felváltva látható, a script a rejtést, felfedést végzi. Ha a böngésződ is úgy akarja.
URL - Uniform Resource Locator. Azonosító, amely az egyes webcímeket - például "www.almalap.hu" - összerendeli egy számsorozattal - IP címmel, például: "194.149.23.34". Így a Földön az Almalap webhelye minden érintett technikai eszköz számára egyértelműen azonosítottá lett.
A helyes megjelenítés

A böngészőt jellemzi a sebesség, ám - mint az utakról is ismert - a sebesség nem minden. Hiába gyors a böngésző, ha nem helyes az, amit a képernyőre kirajzol. Sajnos a web világában nehéz megítélni, hogy egy láthatóan hibásan megjelenő oldal esetén az oldalkészítő vagy a böngésző okozza-e a látványbicsaklást - esetleg benne van mindkettő munkája.

Az sporthírekkel is információkat közlő ESPN oldal összetett HTML kódot, JavaScriptet és CSS-t használ. Az ilyen oldalak rendesen megdolgoztatják a böngészőt, hiszen táblázatba ágyazott táblázatot kis JavaScript-es megjelenítés követ Flash animációkkal vegyítve. Ráadásul az egyes elemek helyét a CSS által definiálja az oldal. Ha nem vagy weblaptervező, akkor egy kedvenc hasonlatommal élve képzeld magad a népszerű Tetris játéknak, ahol elrendezendő elemek helyett kódok, képek hullanak alá, amikből végül hibátlan oldalképet kell megjelenítened.

A teszt során az ESPN oldalával az iCabot leszámítva mindegyik böngésző sikerrel küzdött meg, az iCab azért hibázott, mert nem kezeli a CSS vezérelte pozícionálást. Az Opera az alapelrendezéssel megbirkózott, de az oldal tetején és a keresés körül szétdobta az oldalt.

Az Adobe említett oldala hasonló az ESPN-éhez, de meg van bolondítva egy kis Flashsel. Ahogy az várható volt, az iCab eldobta a CSS alapú pozícionálást, viszont a Flash nem okozott gondot. A Netscape rendben kirajzolta az oldalt és elemeit, a Flash animáció viszont csak akkortól futott rendesen, amikor az egérrel áthaladtunk felette. Az Opera megmutatta az oldalt, de a lap jobb oldalán lévő menüt nem tudtuk használni, mert a böngésző nem értelmezte a JavaScript és CSS alapú felpattanó menüket. A nem említett böngészőkkel nem volt gond.

Szabványok támogatása

A kezdetekben, a hőskorban, azaz pár évvel ezelőtt a Netscape és az Explorer - némi marketing megfontolásból talán - egyes HTML kódszavakat eltérően vagy egyáltalán nem értelmezett. Ezért a legtöbb fejlesztő két oldalt fejlesztett párhuzamosan, egyet IE alá, egyet pedig Netscape-hez (netcápához). Mostanra - a piaci viszonyok igen erős megváltozásával - és a World Wide Web Consortium (or W3C, www.w3.org) megerősödésével megszűntek ezek az anomáliák - persze a webfejlesztéssel napi szinten foglalkozó HTML kódírók most csendesen elmosolyodtak.

Netscape vs. Explorer
Kezdeben volt a Netscape, de jött a Microsoft, amely ugyan későn ébredt rá a web fontosságára, viszont igen rámenősen fogott hozzá hátránya ledolgozásához. A Világgazdaság weboldalait látogatók 91 százaléka Windows platformú és 95 százalékuk Microsoft Explorerrel böngész - ez minimum 86 százalékos piacrészesedés (2000-es adat). Az Almalap esetében persze más a helyzet - meglepő módon a Mac (68xxx és PM) op. rendszerű felhasználók vannak többségben (73 százalék) - a böngészők esetében pedig ugyan vezet az IE (83 százalék), de fölénye kisebb. Ez persze nem könnyíti az oldal fejlesztését, lásd a különböző böngésző képeken szerteszét szakadó nyitóoldal képünket. Olvasd el a Már mindenki Explorert használ cikket is!
Annak méréséhez, hogy egy böngésző mennyire felel meg a szabványoknak, a megnyitandó oldalak közé illesztettük a The Web Standards Project oldalát is. Ezt az oldalt azért hozták létre, hogy - mivel mindenben megfelel az éppen aktuális szabványoknak W3C szabványoknak - afféle tesztoldalként működjön. A W3C jelenleg a CSS alapú pozícionálást pártolja a HTML-essel szemben, ez a mostani megjelenítés lakmuszpapírja.

Az Opera nem töltötte be a CSS-ben meghatározott külső betűcsaládot, a Trebuchet MS-t. Azért a böngészőnek sem könnyű, éppen beolvasta a HTML oldalt, és feldolgozás közben látja, hogy a helyes megjelenítéshez le kell töltenie - a képeken, Flashen ... kívül - a CSS oldalt. Nosza, nekiszalad, letölti. És elkezdi feldolgozni, ekkor tudja meg, hogy az oldal által használható betűket is az Internetről kell letöltenie. És még gyors is legyek? - kérdezné, de nincs rá ideje. Szóval az Opera nem muzsikált jól, mert az oldal készítői a CSS alá rejtették a navigációt - az oldal elemeire hullott. Az iCabnek sem sikerült mindent a helyére tenni. A Navigator, az IE, a Mozilla és a Netscape megfelelően dolgozott. Ha azt kérdeznéd, hogy a fejlesztők miért nem használják ki e tesztoldal kínálta lehetőséget, arra azt felelem, hogy jó kérdés.

A weboldalon XHTML oldal is található, a W3C szándéka szerint a HTML utódja lesz e fejlesztett kódkészlet. Amíg a HTML inkább megjelenésre koncentráló, addig az XHTML figyelme megoszlik a megjelenés és a tartalmi elemek beazonosítása közt. Ez utóbbi azért fontos, mert - ellentétben a tervezők álmaival - a weboldalakat tartalmukért nézik, és ezek jelenleg elsöprően szöveges információt jelentenek. Az XHTML nem jelentett gondot a böngészőknek. Az Opera pedig fantasztikus feltámadást produkált, és kihasználta az XHTML kínálta lehetőséget. Az eszközsoron választhattunk a megjelenítés módjai közt. A Document mód a weblapot mutatta, amíg a User mód leegyszerűsítette a megjelenítést az alapstruktúrára.

Amíg bedobsz egy kávét
Addig dolgozzon helyetted a böngésződ! A következő AppleScriptre elég kettőt kattintanod, és hipp-hopp, itt a kedvenc oldalad. Indítsd el a Script Editort az Applications mappa AppleScript almappájából, és írd be a következő sort:

trytell application "Internet Explorer" GetURL "http://www.almalap.hu/" Activateend tellon errorend try

A minim script részei értelemszerűen lecserélhetők, ám némelyik böngésző más parametrizálást kíván. A Netscape, a Mozilla, az iCab és az Opera az OpenURL parancsot használja a GetURL helyett. Tehát, kalandra fel!
Napi használat

A böngészőnek nevezett programokkal nap mint nap weboldalakat nyitsz meg, ablakokat csuksz be, adott URL-re ugrasz, linkekre kattintasz, és szökellsz az elektronikus világban ide-oda. Egyes böngészők ebben a kezed alá dolgoznak, mások kevésbé.

Minden program külön parancsot kínál új weboldal megnyitásához. Ekkor a böngészők többsége a menüsor alatt elhelyezkedő - és a cím begépelésére szolgáló - Address (cím) mezőt jelöli ki, mutatva, itt várom az utasítást. Az Opera és az iCab kivételével e menüparancs kiadásakor, ha még nem lenne nyitott böngésző ablak, meg is nyit egyet. A Mozilla és a Netscape weboldal megnyitásra szolgáló parancsa billentyűkombinációval hívható elő. A megjelenő ablakban megadható az is, hogy az oldal az aktív vagy egy új ablakban nyíljon-e meg. Ha még nincs ablak nyitva, és az előző opciót választod, akkor nem is történik semmi. Már ez sem nyerte el a tesztelők tetszését, ám ami igazán kedvük ellenére volt, az a két progi pár másodperces várakozása volt új ablak megnyitásakor. A várakozás alatt előregépelt weboldal cím jól elveszett.

Cache és ismétlés

Piaci elterjedtsége és teszteredményei az IE-t egyfajta mértékké teszik, azért ez a program sem mentes hibáktól. Az egyik ilyen bosszantó hiba, hogy az Explorer néha érthetetlen szeretettel ragaszkodik a keselt (cache-elt) adatokhoz. Szélsőséges esetekben az egész cache-t ki kell törölni, hogy az Explorert oldal vagy egyes oldalelem újraolvasására kényszerítsd. A másik - a teszt során is előfordult - megjelenítési hiba, hogy az IE nem rajzolja ki az oldal egy részét. Az alma + B paranccsal - amely elrejti vagy felfedi az eszközsorokat -, a hosszabb oldalak esetén pedig a le vagy fel nyilakkal újrarajzoltatható az oldal újratöltés nélkül. Ezek azok az elsőre jelentéktelennek tűnő hibák, amik napi használat során csökkentik kávéfogyasztási vágyaidat.

Mozilla
Még 1998-at írtak, amikor a Netscape Communications - elvesztve az első böngésző háborút a Microsoft ellen - közkinccsé tette a Netscape Communicator kódját, mondván, közösen, együtt, összefogva mily sokra vihetjük. A fejlesztések koordinálására létrehívta a nonprofit Mozilla.org szervezetet. S láss csodát, megszületett a Gecko megjelenítő szoftverelem! A fejlesztők ezen alapelem köré építve eszközüket alkothatják meg, akár eltérő operációs rendszerre is, böngészőjüket. Ezért tévesztjük rendszeresen össze a Mozilla 1.1-et és a Netscape 7-et - mindkettő azonos alapokon nyugszik. A Netscape e-mail klienst, Flash és RealPlayer lejátszókat is beépített termékébe. A Navigator, amely szintén Gecko alapú Mac OS X termék, kihagyta ezeket a kiegészítéseket a programból.
Egyedi teljesítmények

A böngészők neveiken kívül egyedi szolgáltatásaikban is eltérnek egymástól (wow!). A Mozilla és Navigator egyik újdonsága a füles ablak. Ez azért jó, mert a rengeteg browserablak nem fröcsköli tele a monitorodat, hanem szépen fülecskékre kattintva tudsz köztük haladni. Az iCab és az OmniWeb hangosan felolvassa a weboldalon kijelölt szöveget. Az iCab akár a képernyő bal felső sarkától a jobb alsóig elszaval mindent, ami szöveg - beleértve az oldal navigációs lehetőségeit is. Az iCab címsorától jobbra kis arc mosolyog, ha a kijelzett oldal HTML kódja rendben lévő. A szomorú arcra kattintva kiírja a problémás részeket, ennek kezdő webfejlesztők vehetik hasznát. Az iCab még egy szépséggel bír, külön helyre kigyűjti a nézett oldalon található hivatkozásokat, ezek a Tool menü Link Manager parancsából el is érhetők.

Összefoglalva

A Mac OS X vizsgált böngészői közül a Microsoft Internet Explorert találtuk a legjobbnak - ez esetben talán nem véletlen, hogy ez a legelterjedtebb böngésző. A böngészőháborúban alulmaradt Netscape olyan kihívókkal néz szembe, mint az Opera és a sebességre optimalizált és megjelenési szabványra figyelő OmniWeb. Ami igazán meglepte a tesztelőket, az a Netscape Communications hamvaiból kikerült és rendesen feltápolt Gecko megjelenítő motor, amelynek esélye van befogni az IE-t.


Macworld


A lap tetejére