E-mail














 

A PDF alapú nyopmdászat fejlődési irányai


Noha már több mint tíz éve használjuk, a grafikusok többsége még mindig úgy vélekedik, meg kellene tanulni, mire is jó a PDF. Ez idáig a PDF, mint nyomdakész adatok továbbítási formája vált csupán általánosan használttá – esetleg a proofkészítés és az egyszínű nyomdai felhasználás területén mutathat fel általános elismertséget. Az utóbbi öt évben a nyomdai elôkészítés általános célú, nyomtatható fájlformátumaként növekedett.

Egyes területeken a PDF szerepe jelentôsen megnôtt. Ilyen a PDF/X alapú munkafolyamat, ahol a résztvevôk akár egymás ismerete nélkül – angol terminológiával élve: egymásban vakon megbízva – kezelhetik egymás PDF/X állományait, ehhez elengedhetetlen volt a kezdetekben az Enfocus által mozgatott Ghent Munkacsoport tevékenysége.

A Csoport most kiszélesítette látókörét, amelyben a csomagolástechnológia és a gyártás is megjelent. A bátrak és technológiai újdonságok alkalmazásában élenjárók pár éve alkalmazzák és kihasználják a XML kínálta adatmegjelenés szétválasztási lehetôséget. Ám a grafikusok számára ez nem adja meg ugyanazt a biztonságot, vak hitet, amelyet a PDF – érthetôen sokan dolgoznak ennek eléréséért.

Az Adobe szerepe kettôs a PDF történetében. Egyfelôl az Adobe alkotta meg és frissíti a PDF elôírást – most tartunk az 1.5-ös változatnál –, másfelôl gondosan távol tartotta magát a Ghent Csoporttól, és némi ellenszenvvel figyelte, hogy mivé redukálják, pontosítják gondolatát.

A PDF 1.4 már kezelte az áttetszôséget – köszönjük Adobe –, mivel a legelterjedtebb kiadványszerkesztô program, a QuarkXPress nem volt hajlandó tudomást venni a konkurencia fejlesztésérôl – éveken át ignorálta a PDF létét is, másfelôl a levilágítók RIP-jei nem kezelték egyformán az áttetszést. Hasonló a helyzet a színfelülnyomással.

A PDF, mint nyomdakész állapot
Az idei év tavaszán az ISO-12647-es, színes ofszet nyomtatásról szóló szabvány reflektorfénybe állította a PDF/X-3-at. Németországban a legnagyobb nyomdák, elôkészítôk már alkalmazzák az ICC alapú színmenedzselést és a PDF/X-3-at. Az ICC profilok konzekvens, elôírásos használata kínálja a színhű végtermék elôállítási lehetôségét, a PDF pedig felel az adatok digitális nyomdakészségért. Sokan úgy vélik, az idei év a JDF (Job Ticket Format – mit is tegyek ezzel a nyomdai feladattal?) éve lesz, itt várható fontos fejlesztés. Az elôkészítésben használt formátum – XMP – és a gyártásban használatos – JDF – elôírásai már jó ideje ismertek, számos gyártó készítette el – vagy épp írja – az értelmezô megoldásait.

A PDF-et nemrég a csomagolásipar s felfedezte a maga számára. A csomagolásipar – nézz csak körbe egy közértben, vagy bármelyik áruházban – a nyomdaipar nem kis szeglete. A statisztikák szerint a csomagolóipar épp annyi nyersanyagot használ fel, mint a hagyományos nyomdászat. Ám az elôbbiben tized annyi grafikus, tervezô sem dolgozik, mint a hirdetés szakban. Az Esko-Graphics, Artwork Systems már beépítette a PDF-et csomagolástechnikai munkafolyamat-szoftvereibe – beleértve a rétegek és áttetszôség kezelését is. A változásokat a megrendelôk és vállalkozók örömmel fogadták – kisebb fájlméretnek ki nem örülne, és lehetôvé vált a távoli imprimáció, nem is szólva a költséges proofkészítési eljárástól történô megszabadulásról.

Mi történhet még?
Várható az ismert kiadványtervezô programok speciális változatainak megjelenése, amely a felülnyomás, színmenedzsment terén figyelembe veszi a csomagolástechnika sajátosságát – gondolj kefíres poharadra vagy az új iMaced dobozára. Akit érdekel, merre tart a csomagolástechnológia – ideértve a PDF, XMP, JDF és PDFe kulcsszavakat – azok számára a Seybold Seminars Amsterdam 2004 PDF Conference kihagyhatatlan, vagy nagyon bízzanak a szaksajtóban.


Menno Mooij,
a holland Independent System Integrators (ISI) Consultancy & Strategy cég szakértôje, a Ghent PDF Workgroup aktív munkatársa.


A lap tetejére