"Gördül, like a rolling stone"

Az on-line zeneszolgáltatások szerepe nõ a zenekeresõk között, ám még mindig a rádiók határozzák meg a közízlést.

Az NPD Group márciusi felmérésének adatai alapján egy év alatt 22 százalékkal többen hallgattunk zenét számítógéprõl, 77,2 millióan tettek így. Az on-line rádióadók szintén növelték hallgatottságukat, õk 15 százalékkal, így érve el 53,5 millió embert. A hagyományos rádióadók ezalatt 4 százalékot veszítettek hallgatottságukból.

"Várhatóan idén sem történik változás, tovább nõ a digitális-zenehallgatás (akár online rádióról, akár saját számítógépedrõl legyen szó) és erõsen nõ a digitális zenehordozó értékesítés (vö. iPod). A technológiai cégek pár éve elkezdett ilyen irányú fejlesztései most válnak termékké, a digitális zenekezelés nagy éve lesz a 2005. év." - vélekedett Russ Crupnick, az NPD alelnöke. Vélekedését alátámasztó adat, hogy 127 százalékkal többen másoltak át zenét számítógéprõl hordozható eszközre, mint egy évvel korábban. A számítógépén zenét tároló és visszahallgató felhasználók száma "csak" megduplázódott, a zeneletöltések száma dinamikusan nõ.

iTunes, a helyes stratégia?

A netes digitális zeneszolgáltatás létezése óta tanakodnak a szakértõk, nem szakértõk azon, hogy melyik financiális modell a megfelelõ, pontosabban életképes. Az egyik - és ilyen az Apple üzemeltette iTunes Music Store - csupán a letöltött számok után szed díjat (99 centet, 99 eurocentet vagy 79 pennyt). A másik jellegzetes modell havi díjat kér, amelyért adott mennyiségû zene ingyen tölthetõ le, továbbiakért fizetni kell - ilyen zenebolt a Napster.

Az elmélet próbája a gyakorlat - mondhatnánk - és ebben egyedül az Apple számol be rendre kimutatható nyereségességrõl. A szkeptikusok ekkor közbeszólnak, mondván az iTMS igazi nyereségessége nem a számok értékesítésébõl adódik, hanem a hozzá kapcsolódó eszközökébõl, azaz az iPodokéból. Ez utóbbiak értékesítésében az Apple megszorítatlanul piacvezetõ, a digitális zeneszolgáltatásban is az egyik legsikeresebb.

De lássuk a kétkedõ elemzõk érveit! Martin Olausson, a Strategic Analytics rangidõs elemzõje szerint a "letöltések után fizetõs modell roppant drága lehet (a felhasználónak). Ha letöltesz tízezer számot, darabját 99 centért, akkor nem kevés pénzt adsz ki." Ez körülbelül ezer nagylemezt jelent, és nagyjából két és fél millió forintot. "Az iTunes népszerûsítette letöltõs modell költséges és nem hatékony. Az on-line zenepiac fejlõdésével egyre több felhasználó kíván a még több zene eléréséért fizetni és egyre kevesebb néhány szám letöltéséért." Ráadásul - említi - a nagy lemeztársaságok elégedetlenek a letöltött dalok után részükre átutalt összeggel. Más elemzõk viszont rámutatnak, hogy az illegális zenemásolás és megosztás miatt a siránkozó lemeztársaságok bevételei olyan drámain csökkentek az elmúlt években - egyes jelentések szerint öt éven át évrõl-évre megfelezõdtek -, hogy számukra az iTunes felmutatta sikeresség egyfajta kiutat mutat. A piaci felmérések is azt mutatják, hogy a jelzett árakon legálisan elérhetõ zenékkel némileg visszaszorítható az illegális felhasználás.

Ahogy az Almalap egy korábbi cikk-fordításban már megírta, a lemezkiadók számára az igazi tragédia az, hogy a számokat egyesével árusítják a neten, így a karácsonyi válogatás albumok, az egyszámos együttesek piac-robbantó nagylemeze - megszûnt mûfajként létezni.

A Merill Lynch elemzõje, Steven Milunovich kétségét fejezte ki a "zenehallgatásért fizetõk" modellje életképességével kapcsolatban. Szerinte a zenehallgatók birtokolni is akarják a zenét, nem átmeneti idõre, amíg a havidíjat rendesen fizetik.

A szintén jó nevû Jupiter Research elemzõje számára még inkább pénz-hajtásos a világ, David Caren ugyanis azt állítja, hogy "az Apple számára az iTunes csak az iPod értékesítés eszköze, ha ehhez elõfizetésessé kell tenni az iTunes Music Store-t, akkor Steve Jobs egyetlen percig sem fog habozni azt meglépni." Olausson szerint viszont az Apple hibát követ el, ha az iTunes kizárólag iPod értékesítési eszköznek tekinti. "Az iTunest úgy pozicionálták, hogy növelje az Apple hardver eladását. Más szolgáltatók viszont a tartalomra figyelnek. Az Apple ugyanannak a hibának az elkövetésére készül, amit a hetvenes- nyolcvanas években a számítógépek értékesítésekor elkövetett." Olausson értékelése szerint a Napster és a Yahoo megfelelõen pozicionáltak arra, hogy letaszítsák az iTMStore-t (a cikkben iTunes említésekor mindig az Apple online zeneszolgáltatására gondolunk, a pécén és Macen egyaránt futtatható iTunes szoftverrõl itt és most nincs szó). A befektetõk érdeke az elõfizetéses modell, amely hosszabb távon jobban megfelel a felhasználóknak is - véli.

Az Almalap megkérdezte magát, hogy elõfizetõs vagy számvásárlós lenne-e inkább.

"Elõször bakelit lemezt gyûjtöttem - azok a boldog szép napok a hetvenes-nyolcvanas évekbõl. Az elsõ autómban kazettás-autórádió volt, így büszke tulajdonosa vagyok pár eredeti kazettának, rengeteg bakelitrõl átírtnak. Majd jött a CD és lassan, de biztosan újravásároltam a nagylemezeimet CD-n. Ha rendesen bedigitalizálnám az összes zeném, akkor a mini iPod épp kicsi lenne. Épp. Viszont mostanra büszke tulajdonosa vagyok bakeliten is, kazettán is és CD-n is. Nekem a számonként fizetõs modell jobban fekszik, mivel zenéim java már digitalizált." Az Almalap legfiatalabb elõfizetõje viszont "ne má" felmegyek az xyz szájtra és mindent le tudok tölteni" választ adta. Szûkebb környezetünket válasza "a szinte minden digitális már, ami kell, azt anyagi helyzettõl függõen megveszem vagy kölcsön kapom."

Almalap, MaCNN, Seybold