E-mail




















 

Adobe InDesign CS2


Az Adobe az Aldus PageMaker felvásárlásával komoly vetélytársat szerzett InDesign programjának, ám hamar kicsemegézte a PageMaker javát, így a botladozva induló (1.0), majd lassúra, de viszont roppant méretűvé hízó (1.5) InDesign előbb (2.0) ígéretes kihívójává vált, majd sorozatban aratott a piacot évtizede uraló program felett győzelmeket (CS vagy 3.0) és most itt a következő verzió (CS2 vagy 4.0). A legtöbb szakmai elemző szerint ugyan a Quark felébredt, de rettenetes erőfeszítésére lenne szükség ahhoz, hogy megállítsa a felhasználói lemorzsolódását, átállását. Az elemzők rámutatnak arra is, hogy ha egy nagy cég vált - ez ötven-hatvan tördelőt jelent -, akkor az a vállalat nem fog egyhamar visszaállni Quarkra csak azért, mert a Quark is tudja már azt, amit az InDesign. "Aki lemarad, az kimarad" - szól a mondás, mi azon vagyunk, hogy megmutassuk, mit tud az Adobe InDesign CS2.

Az Adobe szavai szerint az InDesignt kezdetektől úgy fejlesztik, hogy a kreatív munkafolyamatba gördülékenyen beilleszkedjen.

Az eltelt öt év alatt a kiadványszerkesztés magasabb szintjére jutott az InDesign - szól az Adobe. A Photoshop állományok nem egyetlen objektumként manipulálhatók, hanem rétegenként is kezelhetők, a szövegekkel szinte Illustratorból ismert módosításokat végezhetünk, az XML alapú feldolgozás pedig jelentős automatizálási, hatékonyság növelési eszköz - hangzanak az érvek.

A Creative Suite csomagnak - a Standardnak és a Premiumnak egyaránt - része az Adobe Bridge, amelyet külön írásban mutatunk be, ezért ebben a cikkben csupán az InDesign érdekeltségű részeiről szólunk - a Bridge-t némi túlzással az Adobe "operációs rendszerének" nevezhetnénk, de legtalálóbban "intelligens asztalként" aposztrofálható.

A Bridge és a Version Cue - amely a CS-ből már ismert - a csoportos munkát támogató eszközök. A Bridge-t az InDesign úszópalettájára felkerült ikonra (jobb oldalon) kattintva is elérhetjük. A Bridge-ről megnyithatunk állományokat, megnyitás nélkül információkat kaphatunk róluk - például egy InDesign fájlról azt is megtudhatjuk, hogy milyen betűcsaládokat használ, mely képekre hivatkozik.

A Bridge a helye az InDesign Snippeteknek is - ezek mibenlétéről kicsivel később írunk. A Bridge-ből a telepített Adobe alkalmazások színmenedzsmentje összehangolható, egységesíthető. Ugyanígy a Bridge-en át hozható létre egyedi színskála - ebben rögzíthető például a megrendelő arculatához használt színek -, amely megosztható az alkalmazások közt.

Az Adobe programok Bridge szinten vezérelhetők - akár AppleScripttel is. Ha Bridge-ben kijelölünk pár fotót, akkor a megfelelő szkript azokat automatikusan elhelyezi egy újonnan nyitott InDesign dokumentumon az általunk megadott sor- és oszlopszámba, majd az InDesignból net-minőségű PDF-et ír, amelyet jóváhagyásra elküld az általunk megadott címekre.

Rétegesen!
Amikor az InDesignba PSD vagy PDF állományt emelünk be, akkor megadhatjuk, mely rétegeket kívánjuk "látni" és melyeket nem. Az sem gond, ha rosszul döntöttünk, a már beemelt PSD és PDF fájlok rétegeit is ki- és bekapcsolhatjuk. Az említett beállítások nem befolyásolják az eredetileg mentett beállításokat.

Kattints rá! A rétegekhez a kép kiválasztását követően az Object > Object Layer Options paranccsal férünk hozzá. Ha más réteg-beállítást választunk, mint az eredeti mentetté, akkor igen ajánlott a "Keep Layer Visibility Overrides for When Updating Link" opciót bekapcsolni, ez - mint röpke neve is mutatja - megőrzi a mi rétegválasztásunkat. A hosszú opció-név azért dicséretes, mert magáért beszél - ha olvas az ember fia vagy lánya angolul -, a rövidítés félrevezető lehetne.

Ahhoz, hogy Illustratorban készült állomány rétegeit is kezelhessük, az Illustratoros állományt PDF-ként kell elmenteni.

Kattints rá! Kattints rá! A PDF állományok beillesztésekor (Place) megadható, hogy a PDF fájl melyik oldalát vagy oldalait kívánjuk beilleszteni. A körzör kis pluszjelet mutat mindaddig, amíg van elhelyezetlen PDF oldalunk. A grafikus keretbe behelyezett PDF oldalt vagy képet egyetlen kattintással rávehetjük, hogy a nekünk tetsző módon próbálja meg kitölteni a keretét: arányosan, teljesen, eredeti méretben, vízszintesen teljesen vagy függőlegesen teljesen.A keret alakját a Pathfinder (Mars-kutató és útkereső) palettán választhatjuk ki.

Kattints rá! A CS2 négy további Átalakítási parancsot kínál az ismételt - átméretezés, torzítás, forgatás és igazítás - műveletvégzéshez. A Transform Again (Ismételd meg) egyetlen, az imént végrehajtott átalakítási parancsot teljesít a kijelölt elemen vagy elemeken. Ha több elemet jelölünk ki, akkor az átalakítás nem elemenként, hanem elemcsoportra vonatkozik.

A Transform Again Individually (Ismételd meg minden elemre) paranccsal több elemen úgy hajthatjuk végre az utoljára kiadott átalakító utasítást, mintha szkriptként egyesével végeznénk el. A Transform Sequence Again (Ismételd meg a sorozatot) parancs az egymást követően kiadott átalakítás parancsokat ismétli meg az újonnan kijelölt elemen vagy elemeken - ez utóbbiakat itt is egységként kezeli. Az egyenkénti kezeléshez a Transform Sequence Again Indivually parancsot kell alkalmazni. Noha ez elsőre bonyolultnak tűnhet - pláne olvasva, nem képernyőn követve -, ám igen hatékony miniszkriptelési képességet jelent.

Snippets

Még az Almalapban is van számról számra ismétlődő elem - Kótya-vetye keret, Safarizz felénk! doboz, ... -, egy igazán komoly kiadványban akár százat is elérheti az ilyenek száma, elég csak a rendszeres hirdetők számról számra ismétlődő hirdetésére gondolni. Minden tördelő, dtp-stúdió kialakította a maga rendszerét ezek kezelésére.

Akad, aki az állomány utolsó oldalán gyűjti ezeket az összegruppolt elemeket - ez persze ritka nagyméretű fájlt eredményez -, mások külön fájlban tárolják a hirdetéseket és onnan kopi-péjsztelik át. A munkafolyamat szót küldetésükké nemesítő Adobe fejlesztők új megoldást kínálnak e problémára, a megoldás neve Snippet, ami apró darabkát, töredéket avagy vagdalékot jelent.

Kattints rá! Kattints rá! A Snippet bármit tartalmazhat, amit InDesignban össze tudsz állítani - szöveget, képet, grafikát, táblázatot. Az összerakott darabkát úgy teheted Snippetté, hogy áthúzod a Bridge felületére. Ott megjelenik a Snippet nézőképe és néhány adata - jellegzetes grafikai alapon. Snippetet épp ilyen egyszerű beemelni az InDesignba, egyszerűen be kell húzni a Bridge-ből.

Kattints rá! A Snippetek INX formátumúak - InDesign Intechange -, ez az alapja egyébként a CS2 anyagok CS-ben történő megnyitásának is. Maga az INX XML alapú, az InDesign rendkívül gazdag szkriptelési lehetőségével kiegészítve.

Kattints rá! Kattints rá! Maga az InDesign DOM teljes egészében szkriptelhető, így automatizálásra az utolsó elképzelésig alkalmas. (DOM - Document Object Model, nagyon leegyszerűsítve meghatározza, hogy az InDesign elemei milyen egymásba ágyazott struktúrát alkotnak. Az XML állomány pedig ebben az esetben csak DOM megfelelő kulcsszavakat és adatokat tartalmazhat. Ahány DOM, annyi XML. Ennek alapján azért ne menj DOM-ból és XML-ből vizsgázni.) Ebből a technológiai megoldásból következik, hogy a Snippet tulajdonképpen nem más, mint apró program és az általa hivatkozott elemek halmaza. Az apró programot az InDesign - vagy olyan alkalmazás, amely ismeri az InDesign DOM-ot és képes a Snippet értelmezésére - lefuttatja, azaz "betördeli" a darabkát.

A CS a program értelmezése során átlépi azokat a parancsokat, amelyek CS2 specifikusak - ehhez a CS2 bolti megjelenésével egyidőben a neten publikált CS frissítés letöltése is szükséges.

Persze lehet egy jó dolgot a nélkül is élvezni, hogy értenénk működését (lásd autó, Mac, internet, barát ...). A kijelölt Snippet-et egyszerűn áthúzzuk a Bridge-be, illetve onnan be tudjuk emelni az InDesign állományba. A parancssorok szerelmesei a File > Place utasítással hívhatják be a Snippetet.

Stílusosan
A kiadványszerkesztők idejének egyik felét a képek, grafikai elemek elhelyezése és rendbetétele tölti ki, a másik felében szöveget igazgatnak. Az InDesign CS2 e téren felmutatott újdonságai közt találjuk az Apply Next Style parancsot, a stílusok beolvasás előtti rostálást, a javított Word beolvasást, lábjegyzet tovább fejlesztett kezelési lehetőségét, szöveg áthelyezés fejlesztését és a formázást vesztő szövegmásolást.

Kattints rá! Kattints rá! Kattints rá! Értelemszerűen az alapbeállítások határozzák meg az InDesign szöveg-ellenőrzési tulajdonságait, az InDesign > Preferences > Spelling parancs kiadásával ellenőrizhetjük, megfelel-e nekünk ez a beállítás. Mielőtt megszokásból és lendületesen kikapcsolnánk minden helyesírás ellenőrző és elválasztást végző beállítást, álljunk meg egy pillanatra. Az Adobe többé nem tervez CE verzió kiadását, a magyar, lengyel, cseh, román, ukrán, szlovák ... nyelvhelyességi eszközök a CS2 részei. Igen, a CS2 ír és szótagol magyarul - erről a szoftver prágai bemutatóján meggyőződött az Almalap 45 másodpercben.

Valószínű, hogy elsőre nem sikerül az Adobe-nak sem hibátlant alkotni, de az irány az roppant szimpatikus. Vissza a beállításokhoz! Még is csak beikszelve hagyjuk a dinamikus szövegjavítást - akár a Wordben.

Nem véletlenül említettük a Wordöt, a beállítási lehetőségek igen hasonlatosak. Az automatikus elgépelés javítást is érdemes bekapcsolni.

Kis kitérő:
   Amikor a Microsoft először mutatta be az AutoCorrect funkciót, az még annyira újdonság volt, hogy maga az előadó sem ismerte. Így a meghívott magyar újságíró sereg előtt mély megdöbbenés ült ki az arcára, amikor a Word szót bepötyögte és az WordPerfectre változott, ahogy az Excel Quattro Pro-ra és a Microsoft a Novellre.
   Némi tanácstalanság és nevetgélés után kiderült, a Microsoft hazai képviseletének rendszergazda munkatársa az előző éjszaka folyamán "tanulmányozta" a programot. Egyébként az AutoCorrect kiváló szolgáltatás kollegáink, kolleganőink megtréfálására - csupán arra érdemes vigyázni, hogy az AutoCorrect-elt irat ne kerüljön illetéktelen kezekbe, másfelől: kölcsön kenyér visszajár.


Az Apply Next Style - Alkalmazd a következő Stílust (is) - használata előtt mindenképpen mentsünk. A bekezdés stílusok meghatározásánál szinte mindegyik kiadványszerkesztő programban megadható, hogy az adott stílust milyen stílus kövesse. Aki ügyesen és előregondolkodva tervezte meg stílusait, az gyorsabban tudott dolgozni eddig is. Az Apply Next Style-lal nem csak egy sor stílusát tudjuk lecserélni, hanem a következő bekezdés-bekezdések stílusátstílusait.

Rafinált esetben adott bekezdés-sorozatra lehet két stílussorozatunk, az egyes stílus- sorozatok elemei Next Style hivatkoznak egymásra. A bekezdés sor első elemére kattintva a Stílus palettáról a másik stílus sorozat első elemén tartsuk lenyomva egerünket, amíg kis ablak meg nem jelenik, és ebből válasszuk ki az Apply stílusneve then Next Style utasítást. Zuumzuum- zuum, pörög a vinyó és a szöveg átalakul a választott és egymásra hivatkozó stílusoknak megfelelően.

Amikor egyik InDesign fájlból egy másikba másolunk át egy bekezdést vagy betű - és ahogy később szó lesz róla, objektumot - az a stílusát is viszi magával.

Ami vagy jó vagy nem.

Kattints rá! Kimondottan jó, ha így egy szépen összerakott, bonyolult stílushoz jutsz hozzá. Szomorkodásra ad okot, ha egy meglévő stílusodnak épp ez a neve - Normal, alap ... - és azt az újonnan jött felülírná. Ebben az esetben az InDesign az automatikus átnevezés és a felülírás közti választási lehetőséget ad. A döntést megkönnyíti, hogy mindkét érintett stílus leírását megmutatja a program.

Word
Melyik tördelő ne tudna rémregényt mesélni olyan jó szándékú szerzőről, aki Wordben nem csak begépelte, de be is "tördelte" cikkét - ezzel izzasztó perceket szerezve, mialatt az összes amatőr formázási megoldást sikerült eltávolítani és visszakapni a puszta szöveget. Egyes kiadókban megpróbálták a Word és az InDesign stílusait összeegyeztetni - nem lehetetlen -, ám a felhasználók nem akarattal - "jobban szeretem az Arialt és a 18 pontos betűket!" - átalakították azt. Ekkor a rendszergazda levédett szinte mindent, de ez sem bizonyult elégségesnek.

A CS2-ben bővültek a stílus kezelési lehetőségek a Word állomány beolvasásakor. Az összetett beállítások el is menthetők - ez nagy segítség. Megadhatjuk, hogy átvesszük-e a tartalomjegyzéket, a fej- és láblécet, valamint a tárgymutatót, alkalmazzuk- e a Word idézőjel párosát. Egyetlen rádiógomb bekapcsolásával eltávolíthatjuk a szöveg és táblázatok formázását, a táblázatokat - kedvünk szerint - tabulált szöveggé alakíttathatjuk.

Kattints rá! Dönthetünk a szövegbe ágyazott grafikák sorsáról - kell vagy kuka -, a nem használt stílusok eldobásáról. A beolvasáskor megjelenő párbeszédablakban megjelenik, hogy hány elnevezés-ütközést talált a CS2 az InDesign és a Word stílusnevei között. Ezekre az esetekre megadhatjuk, hogy melyik kutya az erősebb, melyik stílust őrizzük meg - bekezdés és betűstílusok kapcsán ez külön-külön adható meg. S végül, de semmiképpen sem utolsó sorban összerendelhetünk Word-InDesign stílusokat.

Ha nem élnénk a fenti lehetőséggel, akkor használhatjuk még a gyors stílus hozzárendelést - Quick Apply. Az imént behelyezett Word fájl első szava elé helyezzük a körzört, majd a Command-Return billentyű-kombinációt leütve megjelenik a Quick Apply párbeszédablak, amelyben csak a "Q" betűvel kezdődő stílusnevek látszanak, innentől mindent a megszokott módon kell elvégezni. A Quick Apply persze nem csak Word beemelések után használható.

Ha olyan Word állományt emeltünk be, amely láblécet is tartalmazott - és nem tiltottuk le annak átvételét -, akkor az InDesign oldal alján meg is találjuk azt. Ha önállóan kívánjuk beilleszteni, akkor a Type > Insert Footnote parancsot kell kiadni, a több gombos egeret használók a helyzetérzékeny menüben is megtalálják ezt a parancsot. A lábléc teljesen szabadon formázható.

Ha már amúgy is a szövegszerkesztésnél tartunk, érdemes megemlíteni a fogd-és-vidd parancs egyik hasznos kiterjesztését.

Ha egy kijelölt mondatot, bekezdést a vágólapra húzol - oldalon túli területre - és ott a Command-Optiont lenyomva engeded el, akkor automatikusan új szövegdobozba kerül a kiollózott anyag. Mikor jöhet ez jól? Amikor egy sor, apró hírt egyetlen fájlba emeltél be, mert úgy volt egyszerűbb - Word stíluskonvertálás, Apply Next Style, meg hasonlók -, de felhasználni már egyesével szeretnéd.

A betűválasztásnál azonnal látható, hogy a betűcsalád TrueType, OpenType vagy másmilyen alapú, illetve a betűcsalád neve mellett a Sample - minta - szó meg is mutatja, miként néz ki a betű. Ez persze inkább iránymutató, mintsem döntési alap, de hasznos, mert megmenekülünk eleve elvetendő betűk kipróbálásától.

Objektum-stílus
Már eddig is számos kellemes és hasznos InDesign CS2 újításról esett szó, de még mindig nem értünk a végére, hiszen nem szóltunk még az objektum- stílusról. Az elnevezés magáért beszél, ahogy létezik bekezdés- stílus, ahogy használjuk a karakter-stílust - az Apple Pages alkalmazza a felsorolásstílust -, a CS2-ben létrehozták az objektum-stílust.

Kattints rá! Egy objektum-stílus állhat szövegből, grafikából, és rétegfüggő elemekből. Tartalmazhat kitöltési (Fill), körvonalra vonatkozó (stroke) vagy sarok effektet, áttetszőségi beállítást (transparency), árnyékolást (drop shadow), szűrést, bekezdés stílust(!), szöveg-keret beállításokat, egyedi alapvonal beállítást (baseline - de erről még külön szólunk), szöveg-elválasztás megadást és szöveghez rögzített képelemet - remélem, semmit sem felejtettünk ki. Objektum-stílust alkalmazva gyorsan adhatunk címeinknek árnyékot - egyszerű felhasználás -, de egész oldalakat tördelhetünk készre néhány kattintással - ez az összetett és gondosan tervezett alkalmazás.

Nézzünk egy közepes-erősségű példát! Kép címmel, kis szöveggel, kerettel - ennek objektumstílusozása a feladat. Hozzuk először létre a keretet, adjunk neki színátmenetet halvány zöldből citromsárgába a jobb alsó sarok felől indulva és a balban fent végződve, a keret legyen négy pontos szürke, szaggatott vonalú. Ha rákattintunk az Object Style palettára - amely felsorolja az összes dokumentumon belüli objektumot -, akkor az imént létrehozott elem lesz a kijelölt, ezt átnevezhetjük, innen módosíthatjuk. Az elemen belül létrehozott két szövegdoboz jellemzőit is állíthatjuk.

Kattints rá! Kicsivel feljebb már említettük az egyedi alapvonal beállítási lehetőséget, a CS2-ben minden szövegdobozhoz saját alapvonalat (baseline) rendelhetünk az Object > Text Frame Options paranccsal.

Kattints rá! Számos esetben helyezünk el a szövegben apró ikont - kis boríték, vagy a Command kígyózó jelét -, amikor az adott szimbólumnak nincs vagy nem találtuk meg karakteres megfelelőjét. A szöveg áttördelésekor ez az apró trükk mindig gondot okoz, szétesik, és ha megfeledkezünk róla, akkor olvasóink arcára mosolyt csal. A CS2 Object > Anchord Object parancsa adott szövegponthoz köti a rögzíteni kívánt objektumot. A Wordből átemelt szöveg esetében, ha engedélyeztük a csatolt képek átvételét is, akkor a képek szintén Anchord elemekként jelennek meg, ezek módosításához az előbb említett parancsot kell kiadni.

A szöveghez rögzített kép furán fog viselkedni, ha baloldalra helyeztük be a szöveget képestül, és azt áthúzzuk egy jobbos oldalra, akkor a képek, grafikai elemek "megfordulnak" függőleges tengelyük mentén.

XML
Az InDesign és az XML már a 2.0 óta lépked egymás felé, a CSben már erősen kihasználták a fejlesztők az InDesign-GoLive adatcserénél (is). Ahogy pár bekezdéssel fentebb említettük, az INX állományok XML típusúak - ez az InDesign maximális felprogramozhatóságát ígéri és kínálja.

Ez viszont csak részben tördelői feladat, egy ideig még erős adatkezelési-programozási ismereteket is kíván. Mire is lehet az InDesignt felprogramozni? Például képes lehet egy egész utazási katalógust betördelni - na jó, kis szódával.

Az automatizálás megköveteli, hogy a felhasználandó anyagok rendezett és előre definiált struktúrában legyenek. Az utazási katalógusnál maradva, egy ajánlat - "Biciklitúra Rhondába - vissza autóval" - egy elem.

Kattints rá!     Kattints rá!     Kattints rá!

Minden elem alelemekre bontható - ágyak száma, időpontok, árak, felárak, bikaviadal ... - amelyek szigorúan szabott sorrendben követik egymást. Ha úgy véled, hogy ezt a bementi állományt előállítani a nehezebb, akkor tévedsz, egy rendes utazásszervező adatbázisából ez klikkre kinyerhető - vagy egykét nap alatt megírható az a progi, amivel kinyerhető és ugye, a program utána még sokszor használható, akár minden adatmódosítást követően is. Ha kész a bemeneti adatbázis, akkor azt beemelve InDesignba a View > Structure > Show Structure paranccsal nézhető meg.

Az XML beolvasásakor számos beállítást tehetünk. Megjegyeztethető az InDesignnal az XML forráshelye, ha megnyitáskor az XML változott, akkor az InDesign frissíti tartalmát. A "Clone Repeating Text Elements" opció hatására az XML megfelelő kódjaira reagálva az InDesign ismétlődő elemek - például utazási ajánlatok - formázását végzi el. Erről a képességéről már a Snippetek kapcsán is meggyőződhettünk.

Ha vérprofi az utazási iroda, akkor a generált XML állománya alkalmas arra, hogy nyomtatott katalógusnak, webes megjelenésnek vagy zsebésznek (Palm és társai) legyen forrása. Az eltérő médiák miatt olyan elemek is lesznek az XML állományban, amelyek egyik vagy másik kimenethez nem felhasználandók.

Ha azt szeretnénk, hogy csak és kizárólag az InDesignban már elhelyezett sablon elemeknek megfelelő elemeket dolgozza fel az alkalmazás, akkor az "Only import elements, that match existing structure" kapcsolót aktiváljuk. Hasonló módon lehetünk szigorúak a táblázatba szánt XML adatokkal - utazási iroda katalógusokban táblázat táblázat hátán.

Szintén elkerülhető az üres sorok, elemek beemlése. Az utolsó beállítási lehetőség a "Delete elements, frames and content, that do not match imported XML" pedig arra szolgál, hogy az InDesign XML fogadó struktúráját az importált XML-éhez alakítsuk.

És még...

Kattints rá! Az InDesign CS2 remekül ír PDF 1.6 formátumot (Acrobat 7.0 tudás), ahogy ismeri a korábbi 4-6 formátumokat is. A különböző PDF beállítások a CS2-ön belül megoszthatók, akár munkacsoport szinten is, így a nyomdai munkának megfelelő PDF generálható bármely Adobe alkalmazásból.

És végül, de nem utolsó sorban, az InDesign CS változatlanul társ alkalmazása az InCopy CS2- nek, amely - vicces módon - nem része ez az újságírók számára tervezett program. A kis, négy-hét fős csoportmunkát támogató InCopy igen hasonlatos az InDesign belső szövegszerkesztőjéhez.

Az InCopy a Version Cue alá esik, segítségével például lapzártakor megosztható a vezető anyag szerkesztése, ketten írják, harmadik pedig korrektúrázhatja ugyanazt az írást anélkül, hogy egymás munkáját felülírnák.

Összefoglalás Az InDesign CS2 valóban új verzió (a negyedik, ha sorszámoznánk), amely számos újdonsága közül számunkra talán a legfontosabb a CE verzió kimúlása, a beépített helyesírás ellenőrzés és elválasztás tesztelését ugyan még nem tudtuk elvégezni, de roppant optimistán nézünk elébe. Az objektumstílus, a Snippetek, a rétegek kezelése alapvetően az InDesign belső struktúrája kisimításának eredménye (csak zárójelben emlegessük most az InDesign DOM-ot és XML-et).


Ferenczy Gábor


A lap tetejére