E-mail
















 

Párizs: Apple Expo 2004


Képekhez kattints ide!

Az Almalap Párizsba szalajtott tudósítója mindent megtett, hogy elkerülje az Air Franceszal történô utazást, ismét sikertelenül. Az Air France ezúttal ugyan nem sztrájkolt, nem késett három és fél órát, csupán elôzékenyen a folyosó mellé foglalt helyet utasainak - a helyfoglalás módosíthatatlan volt, így a felhôtlen, napfényes délelôtti utazást a folyosó bámulásával kötöttük egybe. Párizs árfekvését jellemezze, hogy a capuccino 3-5 euróba kerül, minden más ehhez arányos.

Az egyszeri, regisztrálatlan látogató számára például az Apple Expora belépés tíz euróba kerül - ám ha a neten lusta volt elôzetesen jelezni érkezési szándékát, akkor azt helyben bepótolhatta. Aki ugyanis elôre jelentkezett, az ingyen jutott be a kiállítás összes napján, aki viszont az említett jelentéktelen euró mennyiséggel támogatta a kiállítás rendezôjét, csak aznapra nyert bebocsátást. A kiállítási csarnok felett lebegô zöld iPod reklám jelezte, az egykor számítógép gyártásról elhíresült, magát az informatika innovátorának valló cég az új idôk új szeleinek megfelelôen a digitális zeneszolgáltatást tartja legfontosabb stratégiai területének.

BMW

Az említett regisztráción átjutva a BMW standján találtuk magunk - a bajor autógyártó legújabb modelljét, a 120i-t állította itt ki. Miként kerül a csizma az asztalra? Ahogy az egy késôbb meghallgatott prezentáción elhangzott: “Az iPodhoz kapható legdrágább kiegészítô a BMW”. Való igaz, a BMW gépkocsikban külön kábelezés várja az iPodot és a mini iPodot. A hazai BMW vezérképviselet egyik volt munkatársa átélte, amikor az egyik budapesti szalonban a kedves ügyfél épp átvenni készült X5-ös bevásárlóautóját odafordult a fejében már jutalékát kalkuláló üzletkötôjéhez:

– És hol van az iPod csatlakozás?
– A micsoda?
– Az iPod tartó és csatlakozás, anélkül nem kell az autó sem.

A szalon összes alkalmazottja lázas matatásba menekült, amíg végre kiderült, min múlik a nap üzlete. A csatlakozó meg ott lapult a nagy fekete autóban. Az új BMW egyébként igen kényelmes, de errôl másik szaklpban olvashatsz.

Az oktatási szoftvereket bemutató kiemelt fontosságú területet végigjárva az Almalap csalódottságának adott hangot. A bemutatott szoftverek jellemzôen FileMaker adatbázisú kérdezz-felelek játékot vagy PowerPoint – esetleg Keynote – prezentációkat jelentettek. A száraz anyagok afféle idôutazást jelentettek, multimédia beillesztéssel például a három megtekintett szoftver – földrajzi na-és-ez-hol-van?, szorzótábla-ellenôrzô és francia helyesírás tesztelô (ezen francia nyelvtudás híján akkorát buktunk, hogy Rottenbiller is irigykedhetne) – egyáltalán nem rendelkezett. Azért akadt egy gyöngyszem is, a mikroszkóp lencséjét Mac-képernyôn megmutató szoftver. A jó ízlés jegyében a kiállítás leírását ötvözô képanyagból kihagytuk korpásodik? nem korpásodik? hajszálunk képét. A mikroszkóp képe megosztható hálózatban. Az Almalapot a kiállításon sorsát megadóan kísérô vérbeli juzer gondolata szerint remek asztal háttérminták készíthetôk e programmal.

Haladtunkban megcsodáltuk a Nikon fotóapparátait, a megapixel háborúban résztvevô cég fél méternél hosszabb teleobjektívjait fotózni egy kis Canon A40-sel elég bátor egér-elefánt esetnek tűnt.

Microsoft

A Microsoft szimpatikusan szolid standja a neon-rágógumi-kihúzó színekben pompázott – a dizájnernek tökéletesen sikerült a Microsoft látvány standosítása. Az ismert szoftvereken kívül a Microsoft még saját egerét kínálta a látogatóknak – két gombosat, görgetôset (s+arck). Lévén megismerése óta Excel rajongó, ismét nem álltam ellent a lehetôségnek, hogy megmérjem a jelenévô szakemberek tudását. Az Excelben Pivot-tábla, Kimutatás-készítô (a francia nevét nem sikerült megjegyezni) segít abban, hogy táblázatos adataidból ripsz-ropsz, összefoglaló adathalmazt generálj. Például adott egy listád dátumokkal, összegekkel – ki mit vásárolt tôled –, és ezt szeretnéd vevônként vagy havi bontásban összesíteni. A vevôkkel nincs is gond. A havi bontással viszont igen. Egy régi-régi Excel tudta az azonos hónaphoz tartozó dátumok adatait összesíteni, de az valahol az 1995 elôtti idôben volt. Hátha a 2004! Vagy talán én nem találtam módját.

A problémát vázolva az Excel-support kitűzôs fiatalember elcsodálkozott, mi mindent tud a program, itt van például ez a Pivot-tábla készítés is. E pillanatban a Microsoft minden galádsága elleni bosszúállás megvetendô, de ugyanakkor jóesô érzése töltött el. Fél órát áldoztunk a feladat – havi összegzés – megoldására vagy annak kinyilvánítására, hogy nem lehet. Ehhez további két Excel-táltos kitűzô társult, becsületükre, egyikük ismerte a Pivot-tábla miben létét. Idôvel ráuntunk küzdelmükre, és kegyesen jeleztük, most mennék, de visszatérünk, hátha addigra. (Egyszer visszamentünk, közvetlenül a mini iPodok berhelése után. Tudom, nem szép. De jól esett. Hiába, a Gonosz Almalap imádja a kiállításokat.)

Az iPod, a mini

A kiállítók tizenöt százaléka iPod és mini iPod érdekeltségű. Az Almalap Kisérô azonnal párhuzamot vont a mobiltelefon csicsázási ôrület és az iPod kütyük vására közt. A tokok, tartók, karra, ôvre, hátra és arcra szerelhetôk esetében teljes mértékben igaza van. Elôlap csere viszont (még?) nincs. A francia viszonteladók tetemes mennyiségű mini iPodot hoztak ki eladásra, köszönhetôen kedvezô a kedvezô árnak – 260,90 euró, ami durván 65 000 forint, a hazai listaár 73 125 bruttó pénz.

Az iPodokhoz illeszthetô mikrofon, így diktafonként használható vagy adóvevô és akkor rádiózhatsz rajta. Kocsiba ülve vásárolhatsz neki tartót, töltôt és kis hatósugarú adót, hogy a kocsi rádión hallgathasd saját slágerlistáid – ha otthon vagy, akkor erôsítô rendszeredre így (is) eljuttathatod az iPod hangját.

Az Expo egyik leglátványosabb kiállítása a JBL – Harman Kardoné volt. (Az amatôr fotósok kedvéért a hangfalakat fényvisszaverô műanyag gömbökben állították ki.) Az iPod ufó- alakú körsugárzóban, kis hangfallal, nagy hangfallal, ilyen nyomóval, olyan nyomóval – ahogy a füled kedveli. A hangsugárzók nem a téglalap alakú ronda dobozokba rejtve, hanem néhol a Csillagok Háborúja rohamosztagosainak sapkáira emlékeztetô átlátszó vagy fehér/ fekete műanyag házakban.

A Bose három hangszobával várta az iPodosokat. Az ajtó bezáródása után öt perc élvezet következett, majd a fül-orr-gégész felkeresése betegbiztosítás keretében. Az iPodokon tárolt zene minôségét jelzi, hogy akad olyan magyar playback páros, amely fellépésein a háttérzene az iPodról jön.

Itt a Quark!

A Quark szolid 25 négyzetméteren tündökölt, elôadásaira hat ülôhelyet – amennyiben a törpék számára méretezett alacsony, de kis alapterületű oszlopmaradványokat ülôhelynek lehet nevezni – biztosított. Két műsor váltotta egymást, az egyik a Quark hatot mutatta be, a másik a Drupán megismert Quark Vista rejtelmeibe avatott be. Feltételezve, hogy a Quark mindenki számára ismert, az Almalap a helyek harmadát elfoglalva megtudta, hogy Vista a Quark kép manipuláló megoldása lesz, amely a várhatóan még az idén megjelenô Quark 6.2-t kíséri. (Álhírek szerint az upgrade ingyenes lesz – az ingyenes és Quark eddig komplementer szavak voltak, lehet, hogy az InDesign jó hatással lesz a Quarkra?). Amelyen ugyan van mit simítani, de! A Vistával színkorrekciók végezhetôk (nem csak a színszámok módosíthatók, de a színtér hozzárendelések is), bizonyos korlátok közt a kép is szerkeszthetô, különbözô szűrôk és effektek áldozatává tehetô.

Ahogy illik, az említett manipulációk az eredeti képállományt nem módosítják. Az eps, jpeg és tiff állományokkal boldoguló Vista ezen formátumok közt átalakítani is képes. A nyomtatás vagy felhasználás szerint a kép fájlméretei optimalizálhatók. Amit az Almalap látott, az működött és meggyôzônek tűnt – a bemutatón kívül viszont a Vista megtekinthetetlen volt. “Miért mindig a piros háttér elôtt felszökkenô fehér ruhás, lekötött, fekete hajú nôtt rajzolják körül az e célra hegyezett szoftverek hibátlanul és sohasem a szavanna fülében lapuló oroszlán széltôl tépett sörényét?” – szokott ilyenkor az Almalap egyik kedvenc szakembere felsóhajtani.

De hol az Adobe?

Azám hazám, hol az Adobe? Nos, az Adobe nem volt sehol. Pontosabban egyik francia viszonteladója (m2i) képviselte. A viszonteladó dolgozói T-shirtjei azonnal elnyerték vásárlátogató csapatunk tetszését.Fontosságtól függôen az 1024x768, 800x600 és 720x576, 640x480 feliratú pólót viseltek. Az Adobe termékeit ugyan negyedórás ciklusokban be is mutatták, de ez inkább tűnt kötelezô gyakorlatnak, mint szabadon választott elemnek.

Az m2i nem csak szoftver forgalmazó, de oktató cég is, amely 8-10 fôs csoportokban képzi a vállalkozókat. Az egy napos, azaz nyolc órás Mac OS alaptanfolyam ára 206 euró/51e forint, az 56 órás Illustrator vagy Quark épp úgy, mint a 40 órás Photoshop vagy InDesign 1525 euró/381e forintjába kerül a hallgatónak.

Az Adobe hiánya kicsit csökkentette a rendezvény kiállítás jelleget, a viszonteladói képviselete növelte a rendezvény vásár voltát. Ha azt kérdezed, a Macromedia kiállított-e? Akkor azt válaszolom, hogy nem, de ôt még képviselni sem képviselte senki. Ami szomorú. Bánatunkban ittunk a büfében egy Diet-Colát (3,75 euró) és egy Heinekent (2,65 euró). Így jól felkészülten letámadtuk az Apple óriás-standját.

Tigris, tigris

Az Apple standját három oldalról hosszú paravánok határolják, amelyek két oldalán kiállított gépeket öltöznek az egyen fekete pólóba bujtatott Appleös hölgyek s urak (a negyedik oldal a stand technikai bejárata – ismerôsöknek, fontos üzletfeleknek bambi, zizi, ropi, körhinta). A három fallal határolt terület – amelynek sarkai széles átjárók – kör alakban lerakott széktengert tart kordában. Ha nem számoltuk el, akkor kétszázan tudnak leülni, hogy a félóránkénti elôadásokat – Tigris, iPod, iMac – 5:1 arányban franciául vagy angolul meghallgassák.

Spotlight

A Tigrist bemutató elôadás a Spotlighttal (Keresôfény)indult. A keresés rettenetesen gyorsnak tűnt – talán, talán nem is volt az a 80 gigás vinyó dugig pakolva –, ehhez a lemez indexálása elengedhetetlen. A végeredmény nem áttekinthetetlen lista, hanem alkalmazások, fájlformátumok vagy más logikus csoportosítás szerint sorba rendezettek. Egyes találatokat egy kattintással megnyitva a keresés az adott szóra a megnyitott dokumentumon belül is lefut (erre példaként egy PDF állományt mutatott meg a pergô beszédű elôadó), vagy automatikusan lejátssza azt a Mac (iTunes zene, QuickTime videó).

iChat AV

A Mac alkalmas lesz négy fôs videokonferencia lebonyolítására – az iSight kamerát ne feledd külön megvenni. A demonstráció során kapcsolták Párizst – pontosabban egy Eiffel- torony háttérképpel rendelkezô távol-keleti hölgyet, egy New York-i Apple rajongót (szegény kint ücsörgött a Staten Islanden, ölében PowerBook, rajta iSight, zsebében mobil – kapcsolat nélkül nem rózsaszín az élet) és egy dámát Nizzából (hogy nézzük a tenger hullámzását mögötte, miközben az utónyári kánikula forralta a kiállítócsarnok levegôjét). A képek szépek voltak és szaggatás mentesek, ehhez persze minden kapcsolt belehajolt a kamerába és nem rángatta a fejét – ha megtette, azért érezhetô volt, hogy az átviteli sávszélesség néhol szűk keresztmetszet. Néhol, mert a párizsi kínai lánnyal és a dámával hamarosan a büfében találkoztunk...

Viszont az iChat angol reklámsora kiérdemelte idemásolását: “Face to face to face to face”, amely nagyjából a ”Szemtôl szembe a szemtôl szembével” fordítást nyerheti, amely köszönhetôen a magyar nyelv ragozós létének, kevésbé frappáns.

Safari RSS

Ez egy hosszabb bekezdést igényelne, az RSS miben létére és szépségére késôbb az Almalap biztos visszatér. A Safari képes a lassan, de biztosan terjedô RSS (really simple text az egyik feloldása a betű szónak) hírek olvasására. RSS alapú híreket láthatsz például Safari függetlenül az Almalap nyitó oldalán (almalap.hu), a hírek a Beszéljükmac.com hírei. Ôk frissítik, teszik közzé pusztán az adatokat, azaz a címeket, linkeket, szöveget. A csicsázás – ez esetben a webes feldolgozást – az Almalap által igénybe vett webszolgáltató php oldala végzi el. A Safari is ilyesmit kínál majd. Jó hír, hogy a magyar ékezetes betűk, amelyek nem egy hazai RSS kísérletezô életét keserítették meg, hibátlanoknak tűntek a gyorstesztünk alatt. Ugyanakkor a Safari nem váltja ki az RSS olvasásra szakosodott programokat, ez utóbbiak számos hasznos szolgáltatást kínálnak, a Safari csupán az RSS megmutatását.

Dashboard

Még egy Asztal! – kiáltott fel az Almalap laikus kísérôje, fején találva a szöget. Az Exposéhoz hasonlóan egy gombnyomással elérhetô Dashboardra került minden hasznos utility, kicsi-pici “minek van, de nagyon tetszik” program, a számológép, a naptár, a vekkeróra meg amit akarsz. Ez jó, hasznos, ha értelmesen használod, gondolod. Ám a színek. Jajj, jajj, jajj. Higgyük,hogy ezek csak a demó kedvéért rákvörösek, bíbor lilák, és neon zöldek. És bízzunk, hogy nem a Microsoft már említett stand installátora tévedt át ezen színek kikeveréséhez.

H.264/AVC

Amikor a kivetítôn ez az alcím megjelent, a laikus Almalap elmenekült. Valójában egy javított videó tömörítôrôl van szó (AVC – Advanced Video Coding, azaz Fejletebb Videó Kódolás). Az újabb QuickTime, amely ezt a tömörítési eljárást használja, részlet és színgazdagabb képet ad kisebb fájlméret mellett, ráadásul a visszajátszó ablak oldalaránytalan rángatása sem teszi akadozóvá a lejátszást.

Az elméleti oktatás után felkerestük az egyik fal mentén húzódó Tigris-sort (G5 PowerMac, 20 inches monitor). Itt is, mint a többi Apple gép mellett, egymást váltó két fôs – francia és nem francia párból álló – ôrség vigyázz, nehogy valaki ne az elôírás szerinti alkalmazást nézze a gépen. Így lettünk eltanácsolva a Dashboard alól, amikor a Safari RSS-t szerettük volna megnézni. A rutinos képernyôkép vadászathoz bal kézbe rejtett USB-memoria használata szóba sem jött. A Tigris-sor viszont jelesre vizsgázott szakmai felkészültségbôl, még a Michiganbôl átrándult kisasszony is határozottan tudta, hogy Hungarynek Budapest a capitalja. (“Oh, really?”) Így becéloztuk a kiállítás megnyitónapján bemutatott új G5 iMacet.

G5 iMac A bejárat elôtti iPod érzést erôsítette a kifeszített hatalmas molinokra festett iMacek fölé írt hangzatos jelmondat: “Az iPod alkotóitól. Az új iMac.” A számítógép Macen felnôtt ember szívét kicsit összeszorította a gondolat, tényleg az iPoddal kell az iMacet eladni? Lesz az egér helyén akkor tekerôgomb? Vagy mi? Azért akadt nekünk tetszôbb szlogen is: “Új test. Új agy. Régi szív. Az új iMac.” (New body. New brain. Same soul. The new iMac G5.) Na igen. A gépboncolók kedvéért az Apple-rész két bejárati sarkánál tengelye körül forgott két iMac G5 hátlap nélkül – ha nem lesz lusta az Almalap webcsapata, a videó errôl hamarosan landol a neten. A 17 vagy 20 inches TFT mögé gondos mérnök kezek zsúfolták be a tápot, a 80 vagy 160GB-os merevlemezt, a Combo vagy Superdrive-t, hagytak helyett két gigányi memória bôvítésnek.

A kiállított gépekhez nehéz volt odaférni, mindenki meg akarta tapizni, nézni, csodálni. Vezeklésképp be kell vallani, hogy elôször egy 20 inches monitort néztünk G5 iMacnek, de még a teljes bukta elôtt eszméltünk. Ez legyen arra igazolás, hogy a felelôtlen szemlélô számára az Apple monitorjai és az új iMac közt nincs jelentôs formai különbség. Ez egyben az ipari termelést szem elôtt tartó tervezôt is dicséri. Segítség képp az iMacek hátán az “iMac” felirat virít, ez sötétben ki is tapogatható.

Amint gép elé jutottunk, megszületett az elsô negatív érzékelés, a monitor billenthetô, a gép talpastul forgatható, ám a képernyô magassága, szemhez való közelsége nem állítható ugyanúgy egyetlen mozdulattal, mint volt a régi (lámpás) iMacnél. “Vesztettünk két szabadság fokot” – mondta erre gépészetbôl jeles volt kollégám. Az iMac az asztalon csekély helyet foglal el, ám az Apple-Store forgalmaz már falikart is hozzá (ugyanazt, amelyet monitorokhoz).

Az új iMac jobb kezesek számára készült, a CD jobb felôl süllyesztendô be a monitorgépbe, és a csatlakozók is – audió, fejhallgató, három USB 2.0, két FireWire 400, modem és hálózat – a képernyô hátán ezen az oldalon találhatók. A hálózat viszont csak 10/100-as, vajon tényleg nem fért volna a gigabites be a monitorgép házába? Vagy ez lesz a rendszeres upgrade egyik “nagy” újítása? Érthetetlen.

A gép ôrzôi sem értették.

Hogy túl is essünk a panaszkodáson, beszéljünk a memória helyzetrôl. A géppel járó 256MB talán csak akkor nem kevés, ha levelezésen és netezésen kívül másra nem is használjuk az iMacet – ez elég perverz lehetôség. Vajh miért pont ennyi RAM-mal szállítja az Apple az új G5 iMacet? Érthetô módon 128MB-tal nem tudja, mert akkor az oprendszer sem indulna el. 256MB esetén ez már nem gond, így a második helyet használva 384MB, 512MB vagy 768MB-ra bôvíthetô a gép. A memória árakat nézve nincs jelentôs különbség a 256 és 512 MB között – 10-15 ezer forint, ami a gép árának 2-5%-a, nagybani vásárlás esetén ennek tizede. Ha 512 megával jönne a gép, akkor a felhasználó boldogabb lenne, a gép pedig RAM fiókba helyezés nélkül bôvíthetô lenne 640MB, 768MB vagy akár 1GB-ra is. Nekünk valahogy szebb és elegánsabb lenne az 512MB-os alapgép.

A kiállított új iMacekre “csak” az Apple alapszoftvereit telepítették fel, így igazi nyúzásra nem volt mód. A tapasztalatok szerint processzor és memória igényes iLife műveletek – 1500 fényképet tároló iPhoto vagy a pár gigás digitalizált zeneállományt kezelô iTunes megnyitása – tesztelésére adatállomány hiányában nem eshetett meg. Amikor az iMovie-ban létre akartunk hozni egy röpke mozit, akkor a fekete-ruhás gépfelvigyázók rosszallóan csóválták a fejüket és felhívták figyelmünket a többi gépmegtekintésre váróra. Így tovább araszoltunk az Apple standját határoló harmadik fal felé, amelyet kívülrôl az iPod, belülrôl a mini iPod bemutatására szánt a kiállító, természetesen iTunes-szal spékelten.

A kicsi, a nagy és az iTunes

A barátaink elkápráztatására és ellenségeink iriggyé tételére (is) kiválóan alkalmas mini iTunes öt pasztell színben pompázott, gondosan kipányvázva, nehogy véletlenül valaki magával vigye. Egy texasi ifjú ugrott segítségünkre, és szinte megállíthatatlanul magyarázott a mini iPod ezer számot tárolni képes tudásáról, az iTunes-szal való együttműködésérôl, és az extra szolgáltatásairól – menedzser kalkulátor szinkronizációról, és így tovább... Kihasználva elsô levegô vételét, kértem, hogy mutassa meg, amint külsô merevlemezként megjelenik az Asztalon. Némi asztal alatti kotorászás után – ugyanaz a FireWire kábel megy a konnektorba, mint amivel a géphez kapcsolható, ezen át (is) tölthetô a csak meg az iPod egyébként színhelyes ikonja az Asztalon.

Hm, hm. Hogy is van ez? Tanácskozás, segítségkérés, kupaktanács. Kábel ki, kábel be. Helyzet változatlan. Szomszéd mini iPod épp ugyanígy viselkedik. A fekete-pólós csapat nem is érti. Nem is találta ki, mi a gond. (A szándéka szerint nem Gonosz Almalap is csak itthoni tesztelés során jött rá, hogy a mini iPod csak akkor hajlandó külsô merevlemezként megjelenni, ha az iTunesban elérhetô Preferenciáiban ezt engedélyezzük számára. Amit azért egy mini iTunes demó embernek illett volna tudni.)

Ki tudja miért, kedvet kaptunk visszatérni a Microsoft standjához, ahol még mindig keresték apró Excel problémánk megoldását. Odafelé azonban megnéztük az iPod (Hirdetve: “iPod. Remixed.”) – mini iPod (Hirdetve: “Mini. The next big thing.”) – iTunes (Nem reklámozták) elôadást, ahol azzal kecsegtettek minket, Európa maradékát, hogy októbertôl mi is vásárolhatunk az iTunes Music Storeból.

A másik – mint mindjárt elárulom, gonosz gondolatot ébresztô – érdemi újdonságként elhangzott, hogy lehetséges letöltés-voucher vásárlása. Így a New Jerseyben élô papa a Little Rockban élô lányát meglepheti adott számú letöltést biztosító voucherrel. És akkor a gonosz ötlet, amelyet mindjárt leteszteltünk a mini iPod rejtély során megismert szakértô csapaton. Az amerikai voucher ára 99 cent. Európában egy dal letöltése 99 eurocent (ez kb. 20 százalékkal drágább, mint az államokbeli). A hazai ár még nem ismert, de nagyon-nagyon szeretnénk kellemesen meglepôdni. Ám ez a jelentôs árkülönbözet igaz kereskedési lehetôsére ad módot – ennek lehetôségét nem tagadták az ötlet hallatán hüledezô texasi szakemberek. A “tudom-e az amerikai nagybácsimtól kapott vouchert használni, noha páriaként Európa maradékához tartozom, akinek nem lehet jogos iTunes Music Store hozzáférése?” kérdésre az elvileg igen választ nyertük.

Az elôadáson hangzott el a nap mondata: “Az iPodhoz számos kiegészítô kapható, ezek közül a legdrágább a BMW.”

EPSON, HP és társai

A HP, Epson és nyomtatásban érdekelt cégek standjain végigsétálva meggyôzôdhettünk arról, hogy minden nyomtató, szkenner gond nélkül elbír az OS X rendszerű számítógépekkel. Az Epsonnál azzal kedveskedtek, hogy meglátva a digitkamerát a kezemben, felajánlották, hogy a kártyán lévô képeket kinyomtatják PictureMate nyomtatójukkal, amely kimondottan fénykép nyomtatásra kínálnak. A 10x15 centis papírkép másfél perc alatt készül el, ehhez elég a memória kártyát a nyomtatóba helyezni, vagy kábelesen csatlakozni. A PictureMate-t nem a vállalkozásoknak szánta az Epson, 20 speciális (tehát nem sirály) papírt befogadó tálcájával az amatôröket célozza meg. A fényképnyomtatási ajánlatot tevô hölgyet lefotózva teszteltük a printert – tetszett. A papírkép.

Komolyabb, nagy teljesítményű nyomtatóból ugyan láttunk egy-kettôt – például a Xerox standján –, ám ez a kiállítás nem a profikat célozta. A színmenedzsment sem a legfelkapottabb terület a kiállítók aránya alapján – de annál fontosabb. Az egyik kiállítóval beszélgetve elmondta, hogy a környékükön – Anglia kies megyéje – komoly nyomda vagy dtp stúdió nem képes fennmaradni, ha nem fordít kiemelt figyelmet a gyártási folyamat szerver részét képezô színmenedzselésre, és így a legtöbben negyedévente kalibráltatják rendszerüket.

Kicsi, de hasznos

Számos okot tudnék felsorolni, amiért érdemes kilátogatni az Apple Expora (Louvre, Musée d'Orsay, Eiffel-torony meg ilyesmik), a sok közül az egyik, hogy koncentráltan lelhetôk fel azok a kis fejlesztôk, akikre a neten csak esetlegesen, a valós világban pedig véletlenül bukkanna ,csak rá a keresô. Ilyen cég az Eurotalk, amely 154 nyelvű nyelvtanító programot kínál humánus áron (forintra számolva, ötezer bruttó pénzért). Az alapfokú szókincs megértésében és kiejtésében segítô alkalmazást propagáló olasz fiatalember egyébként az iránt érdeklôdött, hogy mi okozza a magyar nyelv iránti kiemelkedô érdeklôdést az expon, mivel az elsô három nap alatt öt magyar nyelvet oktató szoftvert adtak el – a lengyelek csehül álltak, mivel azokból egy sem fogyott. A progi bármilyen alapnyelvrôl segít másik elsajátításában, példaként hindu alapról albánt, vagy zuluról kínait tekintettünk meg.

Elhaladtunk a FileMaker kék boxa elôtt, amely avatatlan szemektôl óvta a doboz belsejében lévô nem tudjuk micsodát, mivel csak elôzetes regisztrációval lehetett volna bejutni. A régebben minden új gépen ott figyelô adatbázis-kezelô FileMaker – az Apple leányvállalatának szoftvere – valóban könnyű kezelhetôségével nyerte meg szépszámú hazai felhasználóját is, multiplatformosságát nem is dicsérjük most. Bezárkózására nem találtunk magyarázatot.

Számos nagynevű cég – Oracle, Lotus, Graphisoft – csak pár négyzetméteres területen állított ki, ez ismét a rendezvény vásárosodási jelét erôsítette. Ám pár percnyi szemlélôdés után sikerült más magyarázattal is szolgálni a ”nagyok térvesztésére”. A Cumulus két szakemberére vagy öten várakoztak, így a kis standon tömegnyomor dúlt – ez az öt ember egy nagyobb területen elveszne. A kis-kiállítók felkészültebbnek tűntek szerény mintavételezésünk alapján, mint a nagyok (lásd Microsoft, Apple). Megeshet, hogy ôk – amikor képviselô és nem maga az anyacég állít ki – sokkal inkább érdekeltek a kielégítô tájékoztatásban. Az alma az egészséges életmód része, a fogorvosok kedvenc gyümölcse. Három pácienseket nyilvántartó, fogászati kezelést támogató program versenyzett a fogorvosok kegyéért. Hasonló “túlkínálat” mutatkozott digitális kamerával készült képek kézi, fél automatizált és önjáró feldolgozására, körpanorámás képkészítésre. A digitális fotózás térnyerését mutatja, hogy mindössze egy diaszkennert találtunk az egész kiállítási területen.

Csak a zene kell!

A GarageBand bejelentése óta az Apple zenei érdeklôdése megoszlik az iTunes-iPod zene visszahallgatás és leltározása valamint a létrehozása közt. Ugyan a budapesti lakótelepi lakások és bérházak pincéje nem épp az a hely, ahol a megbütykölt házi erôsítôbe bedugott Stratocasteren lehet gyakorolni – gyanúm szerint vidéken sem örülne a szomszéd tehene egy Moby Dickes dobszólónak (legyen Canned Heat: Fried Hockey Boogie). A GarageBand hangja mindenkit megállít, ám – szerencsére – a vásáron nem találtunk önjelölt Pet Shop Boy George Michael Jacksont, aki élt volna a bekészített hangszerek kínálta lehetôséggel és próbára tette volna füleinket. (“Benedek bácsi, jövôre veled itt?”) A profi bemutató viszont megerôsítette hitünket, két billentyűzettel bármilyen zene, értsd ez stílusra és minôségre, elôállítható.

Játszani jó!

Ismét működött a játék dühöngô, mindjárt két helyen is. Hogy senki se maradjon le kezdô játékosok bénázásáról, az egyik helyen a monitorok képét megosztották, és óriás kivetítôvel jól nézhetôvé tették. Annak érdekében, nehogy véletlenül valaki anélkül elhaladjon, hogy nem vet pillantást a kivetítôre, kellemetlen hangú fiatalember rikácsolása gondoskodott. Aki élvezettel taglalta ki és mutatta meg piros infrapálcájával, hogy melyik játékos épp mikor hibázott.

A perverzió és magamutogatási lehetôség vonzónak bizonyult, hosszabb sor kígyózott egész nap a stand elôtt. A másik játéksoron ennél barátibb volt a kép, a felügyelôk csupán fél óránként bökdöstek meg, hogy menj már arrébb, ás is szeretne játszani. Igaz, két percenként elmagyarázták, hogy a két lépésre lévô lokális boltban magamévá tehetem a játékot és ha hazamennék, akkor addig játszhatom, amíg áram van. Ha esetleg nem lenne Apple gépem otthon, akkor azt is helyben megvehetem. Haha – azt hitték, hogy hibázom, ha folyamatosan beszélnek hozzám franciául. Kis öldöklés után továbbálltunk.

A játékprogik standján egyébként nem csak szenvedélybetegekkel, játékfüggôkkel és elveszett tizen- és huszonévesekkel találkoztunk, hanem az idôsb korosztály (40+) is rendesen képviseltette magát, sôt egy nagymama igen kitartóan ugratott egy plazaszínű kígyót mesebéli tájakon.

Au revoir

Az Almalapnak ez volt a harmadik Apple-Expós kirándulása és nincs oka arra, hogy jövôre ne akarjon ismét ott lenni. Az expó, ahogy ezt már jeleztem, egyre vásáribb, ami persze fényévekre van a Compfair típusú zsibvásártól. Az Apple a kiállítás fénypontjának szánta az új G5 iMacet – ám a csúcs mellé önmaga állított kihívókat az iPoddal és a mini iPoddal. A már idézett szlogen – ”Az iPod alkotóitól. Az új iMac.“ – talán túl jóra sikeredett. Az igazság az, hogy a gépek szépek, a monitorok TFT-k, “az egész Apple tök kúl“. A tigris kivillanó foltjai inkább hasznos upgrade-t sejtetnek, mint drámai újdonságot, ám utóbbira talán nincs is szükség. Lassan Magyarországon is eltűnnek az utolsó 9-es oprendszerrel futó gépek, noha a Quark miatt még erôsek állásaik. A Quark ígért fűt-fát, 6.2-t, 6.5-t, sôt hetet is, bemutatni viszont a Vistát mutatta. Amely gyakran elôforduló, hasznos szolgáltatásaival valós igényeket kíván kielégíteni, kérdés csupán az, hogy nem késett-e el vele. Az InDesign eladás növekedése már egy éve dinamikusabb, mint a Quarké, az egyik hazai dtp képzéssel foglalkozó vállalkozás az oktatási holt szezonként számon tartott nyáron folyamatosan telt házas InDesign képzést tartott.

Az InDesign lekerült a polcról. Az Almalap érdeklôdve figyeli, hogy karácsonyra, hasonlóan Amerikához és Európához, itthon is státuszszimbólum lesz-e iPod vagy mini iPod büszke tulajdonosának lenni?

Párizst jól megnézve az Almalap hazaindult. (Olyan jó, hogy a repülôjegy akkor olcsóbb, ha hétvégén kint alszol – beleértve a szálloda és létezés költségét is.) A Malév gépe helyett (tényleg, a Vistában vajh miért csak a Malév jegye nem fizethetô hitelkártyával?) az Air France várta, amely vacsora felkiáltással három, egyenként hét négyzetcenti felületű, alig egy centi vastag szendvicset kínált megtoldva egy csokis sütivel – a Malév meleg vacsit ígért. Mi láttuk, a franciák a földön ennél jóval többet – osztriga, csiga, béka, hogy csak nyalánkságot említsek – vacsoráznak.


Ferenczy Gábor


A lap tetejére