E-mail














 

Mi köze a Microsoftnak a Kiadókhoz?


A kiadványszerkesztô ipart leginkább a Microsoft alakította az elmúlt tizenöt év során. Az Adobe, az Apple és az Aldus érdemei természetesen elévülhetetlenek a forradalmi változások kirobbantásában, ám véleményem szerint a Microsoft az a cég, amely a késôbb megkerülhetetlenné váló újdonságokkal beterítette az új felhasználókat.Nem akarom lebecsülni az Internet szerepét sem, ám a Microsoft volt az, amely minden gépre elvitte a webet. Számos vélemény szerint elég tragédia ez, mert a Microsoft „ócska” munkát végzett.

Akárhogy is, erre csak a Microsoft volt képes, mivel már tizenöt éve uralja a monitorjainkat (már akiét – önérzeteskedett a Mac-fun Almalap). És a kiadványszerkesztôk bizony monitoron dolgoznak. Ám a monitor többé nem az alkotás munkaasztala. Az alkotás mostanában az otthoni szórakoztatás: mp3 zene, DVD mozi, VR játék – mindez szélessávon, vezeték nélkül jut be a lakásba. A Microsoft nem meglepô módon azon igyekszik, hogy ezeket a csatornákat is uralja, ám kérdéses, szándékát képes-e sikerre vinni. Volt idô, amikor úgy tűnt, amelyik piacra a Microsoft szemet vet, azt meg is szerzi. Ám változnak az idôk. (Bob Dylan)

1.
A képernyôk vagy a zsebészek (PDA) fölötti egyeduralom nem oszt, nem szoroz, ha az otthoni szórakozásról van szó – azt a távirányító uralja. Ez az apró eszköz azonban alkalmatlan a Windows futtatására. Ahogy alkalmatlan rá a tévé, a DVDlejátszó vagy a Game Cube. Ezen eszközök által feldolgozott digitális tartalmakat célba vivô csatornákhoz sincs szükség a Microsoftra, annál inkább távközlési cégekre, a Ciscora, a Lucentre, a Nokiára...

2.
Az operációs rendszereknek és felhasználói programoknak a digitális média esetében csekély a szerepe. Ahogy egy hollywoodi nagyság fogalmazott: „Ha sikeres vagy, semmi más nem számít. Ha sikertelen vagy, akkor sem számít semmi más.” Ám a biztos siker receptjét még senki sem találta meg. (Talán csak Sztálin elvtárs, aki arra biztatta a szovjet rendezôket, hogy csupán azt a hat sikerfilmet forgassák le.) Ha hibázol, akkor a szórakoztatóiparban nincs 2.0 verzió, hogy kihúzzon a ... Abból, amibe kerültél. (Britney Spears 2.0? mmm, nekem tetszik – szólt a perverz Almalap.)

3.
A monitorokért vívott csatát a Microsoft viszonylag könnyen nyerte meg, mert nem volt magában a végletekig bízó ellenfele (GEM, DR-DOS...). A média világában azonban sokat megélt, sokat látott és anyagilag jól elengedett cápák közt ficánkolhat Bill (Kill Bill vagy Save Billy?). A Microsoft azért két fontos fegyverrel bír az elkövetkezô, otthonokért megvívandó harcban. Az egyik a tömérdek pénze. Gates cége az egyetlen, amely sikerrel ostromolhatja meg a szórakoztatóipart. Ráadásul többfrontos háborúra is képes. Hátországa biztosítja, hogyha csatát is veszít, hamar képes lesz talpra állni, és újra támadni. A másik fegyver erejét nehéz megbecsülni, de óvnék az alulértékelésétôl.

A Microsoft évek óta gondolkodik azon a világon, ahol minden média digitális formában jut el a címzetthez. A számítógépes világ kemény próbaterepnek bizonyult, amikor elsô próbálkozásai rendre elbuktak. A digitális jogok terén bukott csatái – RIAA, MPAA – tanulságait gondosan kielemezték és feldolgozták, ebben messze a konkurensek elôtt járnak. Szerintem a Microsoft számos csatát meg fog nyerni, de nem lesz képes meghódítani a szórakoztató iparág „otthon” szegletét úgy, ahogy ezt tette monitorjainkkal. Nem lesz képes a változás ütemét diktálni.

Mi köze a kiadóknak a Microsofthoz?

Elsôre úgy tűnik, nem sok. Azt mondhatod, az otthoni szórakoztatásnak nincs sok kapcsolata a kiadókkal. Nos, a nyomtatott média esetében talán igazad is van. Ám a nyomtatás csak egy csatorna az üzenet célba juttatására. A többi média a nyomtatottéhoz hasonlóan már átesett egy örömteli vagy kevésbé örömteli digitalizálódáson. És most ezek birtoklásáért indul harcba a Microsoft. Nekünk, digitális tartalom kiadóknak szinte közömbös, hogy nyer vagy veszít.


Peter Dyson


A lap tetejére