E-mail














 

Mac keres Macet kapcsolódásra!


A Mac OS X 10.3 alatt kétféleképpen kapcsolódhatsz szerverhez a Finderbôl. Vagy a Network ikonról indulsz, vagy párbeszédet folytatsz a Connect to Server paranccsal. A két mód más-más lehetôséget kínál, így céltól függôen érdemes dönteni egyik vagy másik mellett. E kis szösszenetben szervernek nevezünk minden olyan számítógépet, amely fájlmegosztást kínál – ez takarhat nem valódi szervert, Mac OS X szervert, de lehet bármilyen számítógép.

A Network nézetben láthatod a hálózatod összes olyan szerverét, amelyet böngészhetsz. Anélkül választhatunk közülük, hogy be kellene gépelned a nevét. Elég rákattintani a Connect gombra és bevégezni a kapcsolat felvételéhez szükséges adategyeztetést. A Network nézet használata akkor kényelmes, ha nem ismerjük az elérendô gép címét, vagy csak kíváncsiak vagyunk, ki mindenki van fent a hálón elérhetôen.

képecske A legtöbb szerver – fájlkiszolgáló a mi esetünkben – azonban nem érhetô el a neve ismeretében, mert böngészéssel csak a hozzánk számítástechnikailag közeli gépeket láthatjuk. Ilyen esetekben kell a Connect to Server párbeszédablakot megnyitni. A fentire jellemzô eset az egyetem másik épületében működô szerver vagy más országban, kontinensen vagy bolygón működô kiszolgáló, ezek szinte sohasem találhatók meg böngészéssel.

A Connect to Server használatához viszont ismerendô a szerver pontos és teljes címe vagy URL-je – ez utóbbit az azt üzemeltetô rendszergazdától kell elkérni, ha nem ismerjük. A Finder > Go > Connect to Server parancsát kiadva, a szerver címét begépelve kattintsunk a Connect gombra a kapcsolat létrehívásához. A Browse gombra kattintva az elôbb ismertetett böngészéshez jutunk vissza. A teljes URL eleje megmutatja, milyen protokollal kívánunk az adott szerverhez kapcsolódni.

Ez afp:// az Apple File Service esetén – ha nem adunk meg mást, akkor alapértelmezetten a Mac Macet keres –, smb:// Sambához, ftp:// File Transfer Protocollhoz. Listában láthatjuk azokat a szervereket, amelyekhez már kapcsolódtunk, illetve egy kapcsolatot elmenthetünk a Kedvencek közé is.

Mit mutat a Network nézet?

képecske Mappákat vagy szerverneveket? A Network nézetben mindkettôt láthatjuk, természetesen. A hálózaton elérhetô szolgáltatástól és részben gépünk beállításától függ, hogy melyek jelennek meg. A Local mappában alapesetben azokat a szervereket látjuk, amelyek a Rendezvous szolgáltatásban teszik közzé elérhetôségüket, a Workgroup alatt pedig – szintén alapesetben – a windows-os, azaz SMB-s szolgáltatók jelennek meg. A többi név származhat a AppleTalk zónából vagy SLP – Service Location Protocol – szolgáltatásból, rendszergazdánk beállításaitól függôen.

Csak egy fénykép
Ezeket a mappákat éppúgy bejárhatod, mint bármelyik másik Finder mappát, ám ellentétben azokkal, ezeknek tartalma nem frissítôdik. Amikor elôször nézzük meg a Network böngészôt, akkor az üres, alul a 0 items felirat olvasható. Minden fájlszolgáltatónak idôre van szüksége ahhoz, hogy jelezze jelenlétét. Szerencsés esetben a szerverek egymás után kezdenek megjelenni, de akár tíz másodperc is eltelhet, mire az elsô felbukkan. Akadnak olyan szerverek, amelyek ennél ritkábban adnak életjelt, az ô megjelenésükre még tovább kell várnunk. Ezért érdemes az üresnek tetszô mappáknál néhány másodpercet elidôzni.

Szerverazonosítás

képecske A Mac OS X 10.3.3 és késôbbi változatai a csatlakoztatott szervereket a Computer mappában jeleníti meg a Finder Sidebarja mellett. Ha a Finder preferenciái közt nem tiltottuk le a „Connected Servers” megjelenítését, akkor az asztalon is ott lesznek az ikonok. Mivel egyes elemek másként viselkednek 10.3 és 10.3.2 alatt, ezért érdemes a 10.3.3-as frissítés használata.

Mikor böngészhető egy szerver?
Visszagondolva a cikk elején írtakra, jogos kérdés, hogy mitôl lesz egy szerver böngészhetôvé. A böngészhetôség számos dolgoktól függ:

  • melyik hálózathoz (esetleg hálózatokhoz) csatlakozik a számítógépünk,
  • a szerverek szolgáltatnak-e feltérképezést,
  • milyen a hálózati útvonalválasztás,
  • hálózatunk preferencia beállításától
  • és a Directory Access értékektôl.
A hálózatunk meghatározza, mit böngészhetünk. Ha a hálózatban a böngészés nem engedélyezett, akkor nem látunk semmit. Jellemzôen kis vállalkozásoknál vagy iskolákban láthatjuk a többiek gépeit, de nem látjuk más vállalkozások vagy Internet-szolgáltatók számítógépeit.

Ha iBookkal vagy PowerBookkal utazunk (lehet G5-tel is, de macerás – Almalap), akkor tartózkodási helyünktôl függôen „látjuk” a szomszédos gépeket. Az altatásból felébresztett gépeknek szükségük van pár másodpercre, hogy az elalvás elôtt látott szervereket töröljék listáikból. Ha egyszerre Ethernet és AirPort eléréssel csatlakozunk be a hálózatba, akkor a két hálózatot egyként látjuk.

Térképszet
A Discovery technológia elve egyszerű, ám megvalósítása kiforrott technológiát igényelt. Amikor egy szervernek megosztható fájlja, mappája, kötete van, akkor errôl a hálózaton a „közeli gépeknek” üzenetet küld. Ezt az üzenetküldést rendszeresen megismétli. Az üzenet valami ilyesmi: „Itt vagyok! Ezt kínálom! A címem ez meg ez, a nevem meg emez.” Ilyen Discovery szolgáltatás például a Rendezvous is.

Amikor ezt az üzenetet olvassa a számítógépünk, akkor – megfelelô Directory Access és Network preferencia beállítás esetén – megjeleníti a Network nézetben. Ez az egyszerűsített elmélet.

Ám az élet elbonyolította a dolgot. Létezhet például olyan szerver, amelynek egy mappáját egy harmadik számítógép kezeli. A Mac OS X esetében a feltérképezéshez iránytűt a Directory Technologies néven összefogott technológiák jelentik. A Finderben azok a szerverek, amelyek nem térképezhetôk fel nem jelennek meg, hasonlóan a nem böngészhetô könyvtárszolgáltatásokhoz.

Útmutatás, útkeresés
A routolás – nem root, hanem route (66, Kerouac 1922–1969, ...) – adja meg a „közeli gépséget”, ettôl függ, hogy a fent említett üzenet eljut-e egyáltalán a gépünkhöz. Az útválasztást nem tudjuk befolyásolni, ha csak nem rendszergazdaként dolgozunk.

A hálózat darabjait a routerek illesztik egybe. Ezek alapbeállítása, hogy a tipizált üzenetet ne engedjék át magukon, és ez így helyes. A lokális hálózatban így mindenkit elérünk, nincs szükség arra, hogy bármilyen üzenet a routeren áthaladjon. Gondoljunk egy olyan cégre, ahol 500 számítógépen dolgozunk, és ebbôl csak ötven gépet tudunk böngészéssel meglelni. Szinte biztos, hogy ezzel az ötvennel lokális hálózatban vagyunk.

Néha – eltérô okokkal – a rendszeradminisztrátorok átengedik egyes routereken a Térképezô-üzeneteket. Akadnak olyan üzenetek, amelyek ezt nem teszik lehetôvé, nem mennek át. Megfelelô beállítás és szabványos eszközök használata esetén az egész épület, cég, kerület, város, ország, földrész és galaxis böngészôvé tehetô. A fontos, hogy a rendszergazdánk dönti el – routerek és directory szolgáltatások állításával –, milyen „messze” tudunk böngészni. A böngészhetôségnek, mint láttuk, érdemes ép elméjű határt szabni.

Network preferencia beállítások

képecske A Network beállítások befolyásolják, hogy mi jelenhet meg, itt tudjuk a portokat engedélyezni és prioritással ellátni. Ha egy adott port elérhetetlennek tűnik, akkor valószínűleg annak használata nem lett engedélyezve.

A portok prioritását sorrendjük adja – fentrôl lefelé haladva. A beépített modem és az infra (IrDA) elérés csak azokon a gépeken látható, amelyek azzal ténylegesen rendelkeznek. Ha nem használjuk ezeket a lehetôségeket, akkor az egérrel húzzuk felülre Built-in Ethernetet és az AirPortot. Legfelül legyen a leggyakrabban használt, és így lefelé következzen a többi. A biztos nem használtakat kapcsoljuk ki!

Directory Access

képecske Azt, hogy böngészéskor milyen szolgáltatók, szolgáltatásokra figyeljen a gépünk, a Directory Access segédprogrammal állíthatjuk be. Amelyik szolgáltatás az Applications > Utilities alól elindított programban nincs bekapcsolva, arra nem figyel a gépünk, „szelektíven süket”.

Nézzünk egy példát! Az AppleTalk szerverek és zónák nem jelennek meg a Network böngészésekor. Ennek oka, hogy a Directory Accessben (amely igencsak másképp viselkedik a 10.2.8 és korábbi változatokban) az AppleTalk nincs engedélyezve. Engedélyezzük! Ehhez elég kipipálni a szolgáltatás melletti kockát, és rákattintani az Apply gombra. Ha zárolva lenne a párbeszédpanel, akkor a megfelelô bejelentkezési név és jelszó ismeretében nyissuk fel – és ne felejtsük el majd lezárni.

A Directory Accessben beállítottak befolyásolják, melyik mappák jelennek meg a Network nézetben. Általában a Local mappában a Rendezvous szolgáltatók, szerverek jelennek meg, a Workgroup mappa a windows-os – helyesebben az SMB-s – gépeket tartalmazza. További mappák megjelenése függ az engedélyezettségtôl – és hogy létezik-e adott engedélyezett szolgáltatást kínáló szerver.

Összegezzük, mikor böngészhetô a szerver:
  • amikor a szerver jelez (térképészet és mappaszolgáltatás és
  • a jelzés eljut a gépünkig és
  • a gépünk a jelt „hallja” (directory access).
AppleTalk
Az AppleTalk-os böngészéshez a Directory Accessben és a Network preferenciákban egyaránt engedélyeznünk kell – attól, hogy az egyikben bekapcsoltad, a másikban még inaktív marad. Az ApplePort egyetlen porton át működik csak. A 10.3.3 és azt követô rendszer alapértelmezetten bekapcsoltnak tekinti az AppleTalkot.

Szabadíts meg!
Ha véres küzdelemmel vagy játszi könnyedséggel sikerült elérni egy szervert, eljön a pillanat, amikor szeretnénk megszabadulni tôle. Három lehetôség közül választhatunk. Legegyszerűbb a szerver ikont a kuka helyén megjelenô Eject (Vesd ki!) ikonra húzunk, és ott elengedni. A Finderbôl a File vagy az Action menü alatti Eject [szerver név] parancsot kell kiadnunk. És végül a szerver ikonra kontroll-klikkelve kiválasztjuk az Eject parancsot. Gond esetén ajánlatos a Mac OS X 10.3.3-ra frissíteni az op. rendszert.


AppleInfo


A lap tetejére