E-mail














 

Nagyon biztonságos PDF


Az Adobe a dokumentumok fokozottabb védelme érdekében megalkotta az Adobe Policy Servert, amely használatával a felhasználók csak dedikált társaiknak engedhetnek betekintést adott PDF állományokba. Az alkalmazás nevében lévô Server szó sejteti, hogy ez nem a három Macet – de micsoda pompás gépeket! – üzemeltetô vállalkozásoknak szánják az Adobe-nál, hanem nagyvállalati környezetbe, ahol jönnek-mennek-zúgnak az elektronikus dokumentumok.

Miként működik?
A PDF számos munkafolyamat része. A felhasználók tudatában vannak, milyen fontos adataik védelme, és ismerik a PDF lehetôségeit – vélekedik John Landwehr, az Adobe biztonsági gondolkodója. – Egyre több visszajelzést kaptunk, amelyben fokozottabb védelmi lehetôségekrôl és tagoltabb jogosultságrendszer kialakításról érdeklôdtek.

A szerver engedélyezés alapján dönt arról, hogy ki jogosult, megtekinteni, módosítani, másolni, nyomtatni vagy továbbküldeni egy dokumentumot, a jogokat a rendszergazda és a dokumentum szerzôje állítja be. A jogok bármikor módosíthatók, és amíg a szerver látókörében van a doksi, addig érvényesítôdnek is a változtatások. A dokumentumok elláthatók érvényességi idôvel is, amelyet elérvén eltűnnek – vö. Bigyó felügyelô írásos üzenetei.

Mód van elhibázott anyagok azonnali visszavonására is – írja az Adobe tájékoztatója. A jogok megadása a szerzô számára nem kíván egyetlen perc tovább képzést sem, és a vállalatnak sem kell a szerveren kívül más alkalmazást beszereznie és telepítenie, minden az Adobe Reader felületén esik meg. Az Adobe példabeszédében egy olyan, itthon hihetetlen eseményt mutatnak be, amikor egy tender kiíró cég a hozzá beérkezô PDF-be foglalt árajánlatot a tender megnyerésére kijelölt cégnek továbbítaná. Ám a pályázó csupán a kiíró számára tette hozzáférhetôvé a doksit, az nem továbbítható. „Hahh!” – szólt a Gonosz Almalap.

A Policy Server elônye, hogy beilleszkedik a meglévô rendszerbe – PDF alapú munkafolyamatokról esik szó –, így például külön lekérdezés nélkül hasznosítja az adott számítógép pillanatnyi használójáról megszerzett információt, azaz tudja, ki ül a gép elôtt, és mire jogosult. „Hahh – szólt a Gonosz Almalap – pontosabban azt tudja, milyen jelszóval léptek be, a többi csak valószínű.

A szellemi tudás és a céges belsô adatok védelmét jól támogatja az Adobe rendszere, amellyel megakadályozható a tudatos vagy véletlen információ kiszivárogtatáas, kijuttatása – véli Paul Proctor, a META Csoport biztonsági és kockázati elemzôje. – Az elektronizáció terjedése megköveteli az e-doksik megfelelô védelmét.

A szerverprogit úgy tervezték, hogy létrehozásától végleges, bitszintű törléséig kövesse és naplózza egy PDF doksi, néha igen hányatott, életét. Létrehozás, módosítás, javítás, javítás visszavezetése, nyomtatás, továbbküldés...

Ha multiban gondolkodunk, akkor érthetô, hogy a dokumentum létrehozásának idôpontját ki kell egészíteni az idôzóna kódjával – hiszen lehet, hogy a New Orleansban írt doksit Karakószörcsögön módosították és Ulanbatorban nyomtatták ki – ami a hagyományos dátumozás esetén úgy néz ki, hogy kinyomtatták, majd módosították és végül megalkották a PDF-et. A szerverre kiéhezetteknek nyár közepéig mindenképpen várni kell, az Adobe akkor tervezi az árusítás megkezdését.

Miként vélekednek a szakértők?
A Digital Rights Management – digitális jogok kezelése – (DRM) fontossága exponenciálisan növekszik. Az Adobe belépése erre a területre véget vethet azon kicsi és jól működô cégeknek, amelyek a terület egy-egy speciális szegletére kínáltak megoldást – az Adobe Policy Server mindent lefed. Ám már hever egy nagy cég kalapja a ringben, mégpedig a Microsoftté, amely az Office 2003 kibocsátása óta kínál egyfajta DRM megoldást. Az Adobe megoldása „csupán” a PDF állományokra vonatkozik – ám számos alkalmazás végsô dokumentumformája lehet PDF, még az Office-é is (emlékezzünk csak a winteles alapon működô PDF-Word oda-vissza járhatóságra!).


Joanne Cummings


A lap tetejére