E-mail














 

Színmenedzsment szabvány:
Mindenkinek a sajátja...


A grafikai és nyomdaipari berkekben szállóigévé vált a színmenedzsment rendszerek kavalkádjára utaló félmondat: "Mindenkinek a sajátja...". A szomorú csak az, hogy a napi munkánkat erősen befolyásolják ezek a szabványok. Az egymással vetélkedő előírások néha több gondot okoznak, mint segítséget nyújtanak.

A grafikai szabványok alapja a konszenzus. Az emberek, alkotók vagy gyártók szükség szerint összeállnak és leírják általános vagy speciális munkakörülményeiket, a leírás rendszerint szabvány névvel illetik. Szabvány javaslatokkal jelentkeznek üzleti csoportok, hivatalos és alkalmi szakmai szövetségek is. Megtervezni és megalkotni "hivatalos" szabványt jól meghatározott munkafolyamat, amely az erre hivatott nemzeti vagy nemzetközi szervezetek tulajdona, tudása, lehetősége, kiváltsága.

Az Államokban ez a szervezet az ANSI, nemzetközi szinten az ISO.

Mivel egyre több iparági szabvány igényeltetik, számos iparág közeli szervezet dolgozik az említett "hivatalos" szabványt készítők keze alá. Például az USA-ban a grafikus iparág számára a CGATS szervezet készíti elő a szabványokat. Más országokban is hasonló az eljárás. A nemzeti szabványokat az országok rendre megismertetik az ISO-val, ahol megpróbálják a szabványokat egyeztetni, hogy így jöhessen létre nemzetközi "hivatalos" szabvány.

Ennyit az elvről, de mi van a színmenedzsmenttel?

Egymással vetélkedő szabványok jellemzik. Színmenedzsment rendszerek, eljárások és eszközök garmadáját alkották meg az elmúlt években különböző cégek és szervezetek. Az International Color Consortium (ICC) 1993 óta szabványol. A hosszú és kitartó folyamat most érkezett el az "aratási" fázisba. Az ICC munkája beérett, a színmenedzsment rendszer szinte hibamentes. Érdekes és feltétlenül megjegyzendő, hogy az ICC előírásai nem "hivatalos" szabványok, csupán majai az idő- és költségmegtakarító technológiának. Hasonlóan a PDF, amely mára majdhogynem a legfontosabb fájlfomátummá vált, szintén nem szabvány. Csupán a PDF előírásból szigorított PDF/X lett azzá. Így e két fontos előírást "kvázi szabványként" említjük.

Noha az ICC nem ISO szabvány, de jelenleg olyan átfogalmazáson esik át, hogy azzá lehessen. Már jelenleg is számtalan hivatalos Technical Report (TRs) létezik, amely alapértelmezett fogalmak hivatkozásául az ICC leírást teszi meg. Az egyik ilyen a SWOP (Specification for Web Offset Printing - Tekercsnyomtatás Specifikáció), amely erősen hat a nyomdaipar színhűség és -kezelés hatékonyságra.

Az európai országok a Fogra és az ECI égisze alatt saját referenciarendszert dolgoztak ki. Mivel nincs újdonság a nap alatt, nem véletlen, hogy megtalálható a SWOP európai megfelelője, ahogy a hirdetésekre vonatkozó amerikai GRAColnak is van óvilági párja. Itt is csekély mértékben elérő előírások vetélkednek egymással, amelyek közös alapja az ISO szabványai. Elég faramuci helyzet, nem?

Ennyit az elméletről. Lássuk a nagybetűst! Alapítanál egy céget, amely dolgozik az atlanti Óceán mindkét partjára? Azt kérdezed, milyen szabványokat, előírásokat, technológiákat kövess vagy válasz? Miként tudod a munkahatékonyságodat maximálni, és a hibalehetőségeket minimalizálni?

Ha ma egy nyomda előírásszerűen kíván működni, akkor a megfelelő festéket (ISO 2846) használja a megfelelő pontterülési és egyéb mutatók mellet. Ez az elv. Gyakorlatban a nyomdák a lehetőségek, a pénzügyi lehetőségek és a technikai elvárások háromszögében lavíroznak. Ám az egységesítés, azaz a szabványok következetes használata megszüntet számos hibaforrás lehetőséget a megrendelő és a nyomda között, másfelől nagyságrendekkel csökkenti a nyomda-specifikus előírásokat.

A nyomdák, megrendelők és grafikusok közös céljának kell lennie az egységes szabványok bevezetése. A grafikusok közvetlen előnye, hogy csökken a technikai kihívások száma, alkotásukhoz tartozó profil nem esik át számtalan átszámoláson, így a gamutja nem torzul folyamatosan. A megrendelő azt kapja, amit vár és nem kell számára érthetetlen technológiára hivatkozó magyarázatokat hallgatnia. És végül a nyomdák azonos feltételek közt versenyeznek, és a nyomdaipari szakemberek nem kapnak a szívükhöz, látván miből kellene dolgozniuk. Ez lenne a valódi szabványosított színmenedzsment haszna.

Reméljük, hogy a fentebb leírt kívánatos folyamat minél gyorsabban áthalad az iparágon. A PDF/X és az ICC Színmenedzsment megfelelő jelzőtábla ezen az úton.


David Zwang,
az iparággal foglalkozó szakíró, kutató


A lap tetejére