Hirdetés

Open Arena


Minden idők legjobb és legnagyobb botrányt kavaró lövöldözős játéka a Quake sorozat volt. Megélhetési gyermekpszichológusok egész generációját nevelte ki. Az id Software csapata gondolt egyet és a legbüntetőbb csoportos mészárlás forráskódját ingyenesen hozzáférhetővé tette. Elvétve előfordul, hogy régi kacatokat a fejlesztők kiszórnak a nyílt közösségek elé, de ekkora falat, mint a Quake III Arena még a kalendáriumba sem volt.

Aki korábban nem játszott az Arenával (létezik ilyen?), annak pár szóban összefoglalom a dolgokat. Remek grafika, de alacsony gépigény, kiváló hálózatkezelés. Ezt eddig egyik fejlesztőnek sem sikerült elérnie. Jó tudom az Unreal Tournement sokkal szebb, na de a játékélmény! Ez hozza össze a közösséget nem a Hei***ken... A jelentős grafikai ráncfelvarrás ellenére a játék most sem eszik sokat.
Egy harapósabb G4 már bőven elég neki, így a baráti körből senki nem marad ki a jóból.

Az OA (milyen meglepő) egy és többjátékos módból áll. Az egyjátékos mód, afféle gyakorlótér, ahol végigjátszhatjuk a játék arénáit, megismerkedhetünk az ellenséges karakterekkel. Ezekből újakra is futotta, mint az eredeti japán Oni baba, a Raptor és a Medúza, (vagy gyilkos sellő, kinek hogy tetszik), de megkaphatjuk a Pók asszony csókját is...

Az ellenség mesterséges intelligenciája állítható. Játszhatunk helyi hálózaton és interneten is egyaránt. A pályák fixpontosak, a tereptárgyak nem mozognak úgy, mint a modern FPS játékokban, de azért taktikailag jól használhatóak. A kis erőforrásigénynek és a remek hálózatkezelésnek köszönhető, hogy jóval 20 feletti játékosszámnál sem szaggat be és a connection interruptedet is ritkán kell olvasnunk. Az általános mindenki lelő mindenkit játék nekem nem a zsánerem, de egy objektum védelmének feltörése és az ellenség zászlójának elrablása az már valami! A csoportos csevegés életmentő lehet a játékban, ezért ezt az Optionsban egy nekünk szimpatikus gombra állítsuk is be!

A legjobban használható fegyverek:
rakéta és a gránátvető.

A rakétavetővel jól lehet mozgó célpontra támadni a gránátvetővel pedig védelmi célból elég nagy területet szórhatunk meg. Ellenfelünk nem köszöni meg az összevissza pattogó gránátokat. A plazmavető kellemes kézifegyver, de elég kevés hozzá a töltés a pályákon, ezért óvatosan bánjunk vele. Célszerű rakétával megtisztítani a terepet, majd ha már birtokunkban van a zászló, a plazmavető rövid sorozataival egyelni az éledező ellent. Fix pontokon (általában űrtornyok ezek) bujkálva jó szolgálatot tesz az elektromos impulzusfegyver, ami mesterlövészpuska helyett kerülhetett a játékba. Ha gyors mozgásra vagyunk kényszerítve teljesen haszontalan.

Látványos, de hülyeség kategóriába sorolom a villámvetőt, mert ember legyen a talpán, aki azzal normálisan célozni tud. Végszükség esetére, és csak közelharcra megemlítem még a shotgunt, de sok hasznát ennek sem lehet venni. A játék akkor élvezetes, ha már kialakult az egyedi játékstílusunk. Tudjuk támadó, avagy védő típusúak vagyunk-e? Soha ne az lebegjen a szemünk előtt, hogy hányadikak vagyunk a ranglétrán, hanem az, hogy a csapatunkat győzelemre segítsük.

Például, ha kevés az életerőnk, vagy kifogyóban van a muníció, érdemes gyorsan kinyírni magunkat, ugyanis akkor egyből visszadob a játék a saját bázisunkra. Én vagy szakadékba, vagy lávafolyamba ugrom olyankor, majd feltöltekezve irány a vérfürdő.

Mindenkinek kellemes darálást, találkozzunk a harcmezőn!
 

A lap tetejére


Alkalmazós írásaink