|
iMovie '08 - teljesen újraírva
1. rész
Az iMovie 08 csupán nevében utódja az iMovie 06-nak és korábbi verzióknak. Amit azok használata
során megtanultunk, kilestünk és elsajátítottunk, azt most egy pillanat alatt elfelejthetjük.
Ha csak ennyit árulnánk el az Apple új, minden gépre előre telepített mozi szerkesztő alkalmazásáról,
akkor is érthető lenne az az állítás, hogy akadnak iMovie 08 rajongók és gyűlölők.
Az iLife csomagot és így az
iMovie szoftvert az Apple azoknak
szánja, akiket nem érdekel,
hogy mi van a gépben, hova
menti az anyagokat a program.
Azoknak, akik azt várják el,
hogy ha összedugják a videokamerát
a Mackel, akkor elindul a
megfelelő alkalmazás, szinte
automatikusan betöltődnek a
felvett anyagok. Azoknak, akik
számára a szerkesztés néhány
klikkből és fogd-és-vidd mozdulatból
áll, az egész nem vesz
több időt igénybe, mint egy kávé
lefőzését vagy egy tea iható
hőmérsékletre hűlését. Azoknak,
akik két-három kattintással
akarják megosztani filmjüket
családjukkal, töltenék át mobiltelefonjukra
(ennek Apple-ös
szinonimája az iPhone) vagy
publikálnák országnak-világnak
a YouTube-on - de nem akarnak
hallani feltöltésről, ftp-ről, konvertálásról.
Ezek az emberek a
felhasználók, némi belterjes viszonteladói
szakzsargonban
user-userek - azaz felhasználófelhasználók.
Akik használnák a
gépet lehetőleg nulla tanulást
követően.
Jelen sorokat rovó végzett
némi munkát az iMovie 06 és
korábbi változatainak segítségével.
A munkák egy része
technikailag egy kaptafára
ment, a "Get a Mac!" - nálunk
inkább "Mac és Pécé" - hirdetések
feliratozása volt. De készítettem
hang alámondott mozit
is némileg megvágva a forrásanyagot
- Aperture, iLife,
iWork ismertetők. Nem éreztem
azt, hogy valami rettenetes
profi felhasználóvá váltam volna,
remekül boldogultam az
iMovie korábbi verziói által
adott eszközökkel. Azt sem
gondoltam, hogy a végletekig
kihasználnám a program adta
lehetőségeket.

A korábbi iMovie verziókat a
help vagy a kézikönyv használata
nélkül 80 százalékban remekül
kitaláltam, mert működött
az Apple felhasználó barátsága.
Ennek mibenlétét nehéz megfogalmazni,
leginkább abban nyilvánul
meg, hogy amikor valamit
el szeretnék végeztetni az adott
programmal, akkor azt egy kattintással
- esetleg az alma vagy
kontroll lenyomása mellett -
megtehetjük, a kattintás helyét
sem kell keresni, mert szinte
biztos, hogy ott van, ahol keresni
kezdjük. Ami nem ment
kapásból, arra segítséget adott
a help - és végső segélynyújtóként
ott volt Csábi Jani, az Almalap
egykori szerkesztője, aki
videó-vágás és -szerkesztés területén
profi.
János számára az iMovie teljesen
ismeretlen volt - végül is
ez az amatőrök alkalmazása -,
ám ötletei, tanácsai működtek,
mert az iMovie kicsinyített,
"hülyített" változata volt a
nagy videó-szerkesztő programoknak
(Final Cut és társai).
Az új iMovie-val ennek vége.
Az új iMovie inkább hasonlít
az iPhoto-ra, mint a Final Cutra.
Számomra - de mások tapasztalata
is hasonló, a programot
értékelő szaksajtó és blogszféra
véleménye is megerősít -
az iMovie messze nem felhasználó-
barát. Az első találkozás
mély ellenszenvet ébresztett.
Az első randi
Elindítva az iMovie 08-at az új
20 inches, 4GB memóriájú iMacen
az nem teljesen érthető
szempontok alapján nekilátott a
merevlemezen lévő videók feldolgozásához.
Ahogy erről később
részletesen szólunk, az
iMovie szándéka, hogy a gépünkön
lévő videókat katalogizálja
- vagy mégsem, hogy maradjon
elég hely a merevlemezen. A katalogizálás
durván száz, összesen
harminc perc játszás idejű
videó esetén majd 10 perc volt.
Naivan azt gondoltam, hogy
begyakorlom magam az új
iMovie-ba egy "Mac és Pécé" újra
feliratozásával. Steve Jobs bemutatójából már tudtam,
hogy itt nincsenek idősávok,
hogy klip alapú a szerkesztés.
Egy félórás káromkodással egybekötött
próbálkozás után feladtam.
A program iránti ellenszenvemet
fokozta, hogy nem
sikerült megnyitni iMovie 06
projektemet, noha állítólag ez
lehetséges. Fokozta, hogy az
eddig ismert feliratozási lehetőségek
- title - jó része eltűnt,
megszűnt, nem létezik. Fokozta,
hogy az eddig ismert áttűnések
- két klip közé beilleszthető
képváltási metódusok - jó része
eltűnt, megszűnt, nem létezik.
Fokozta, hogy az eddig használt
hangszerkesztési képességeknek
nyomát sem találtam.
Az első randi tehát pont olyan
volt, mint amikor az ember először
találkozik élőben azzal a
lánnyal, aki magáról addig azt
állította, hogy szőke, kék szemű, MI MICSODA AZ APPLE iMOVIE 08 ALKALMAZÁSÁBAN?
90-60-90, kő gazdag, és már
gyerek kora óta az én fényképemmel
jár és kel - a valóságban
meg nem szőke, nem kék szemű,
60-100-120 és - de nem folytatom.
(A Gonosz Almalap szerint
azért az iMovie is sérült, amikor
én ültem elé.)
Akárhogy is, az
első randi teljesen kiábrándító
volt és végletekig elkeserítő.
Az iMovie kiismerését azért
sem adtam fel! Egyrészt az Almalapban
muszáj bemutatni ezt
az alkalmazást, másrészt csak
nem nyilvánítom magam szellemi
fogyatékosnak, hogy közel
két évtizedes számítógép használat
után egy user-user program
kifogjon rajtam. És azt sem
hinném, hogy az Apple, amely
tényleg híres a felhasználóbarát
alkalmazásaitól és megoldásairól,
kiadna a kezéből egy ...
ilyen iMovie-t. Így elővettem az
Apple honlapján található videóoktató
filmeket - egyébként illet
volna ezzel kezdeni, hiszen régóta
azt szajkózom, hogy tessék
elolvasni a kézikönyvet.
MIT TUD AZ iMOVIE?
Videót kameráról
A videó-kameráról történő beolvasás
valóban elvártan egyszerű.
A kamerához kapott kábellel
- ez jellemzően FireWireös
- össze kell kötni a Macet és
a videokamerát. A kamerát át
kell állítani lejátszás módra,
ezt leggyakrabban kis számítógép
ikon jelzi az üzemmód tárcsán.
Ha minden rendben, akkor
az iMovie azonnal megkezdi
a csatlakoztatott eszköz felderítését.
(Ezt megakadályozhatjuk,
ha elindítva az Image
Capture alkalmazást, más alap
értelmezett programot adunk
meg a videók kezelésére - vagy
arra kényszerítjük a Macet,
hogy faggasson minket szándékunk
felől az ilyen esetekben.)
Ha DVD-s a kameránk, akkor
abban az örömben lesz részünk,
hogy automatikusan elindul az
Apple DVD-player - DVD-lejátszó
- programja. Ezt mindjárt
be is csukhatjuk, mivel egyfelől
nincs rá szükség, másrészt
most az iMovie-val foglalkozunk.
(Gonoszul: ez mennyire
felhasználóbarát?)
Ha DVD vagy memória-kártyás
kameráról szeretnénk képeket
beolvasni, akkor az iMovie
megmutatja az összes klip
első kockáját. Klipnek itt egyegy
összefüggő felvételt nevezzük,
egy gomb nyomva tartással
rögzítettet.
Kiválasztva bármelyik klipet,
azt le is tudjuk játszani, illetve
a kiválasztás után látjuk annak
hosszát másodpercben.
Ha az összes képet be szeretnénk
olvasni, akkor a párbeszédablak
bal alsó sarkában lévő kapcsolót
hagyjuk az Automatic állásban
és kattintsunk a jobb alsó
sarokban található Import All
gombra. Ha az említett kapcsolót
Manual állásba tesszük, akkor
minden klip alatt megjelenő
checkboxokra kattintva dönthetünk
az adott klip beolvasásáról.
Amikor olyan kameráról olvasunk
be klipeket, amely nem
digitálisan tárolja a videókat -
ilyen a klasszikus kazettás videó
felvevő -, akkor egyetlen
nézőképet kapunk. Ekkor az
Automatic módban az egész
anyagot beolvashatjuk. A Manual
esetében pedig az ismert
előre-hátra tekeréssel oda kell
állni, ahonnan szeretnénk bedigitalizálni
a videót, és akkor
kiadni az Import parancsot.
Az Import parancs kiadása
után dönthetünk arról, hogy
melyik merevlemezre importálja
az iMovie a klipet, klipeket -
már feltéve, ha több ilyen tartozik
épp a Machez. Megadhatjuk,
hogy a beolvasandó anyag
új esemény legyen vagy már
egy meglévő eseményhez viszünk-
e be új videót.
Az Esemény az iLife 08 egyik
kulcsszava. Értelme tökéletesen
megfelel a megnevezésének.
Egy esemény természetesen lehet
több napos is - nyaralás,
síelés, fesztivál -, ezért dönthetünk
arról is a videók beolvasásakor,
hogy az iMovie napokra
bontson-e egy eseményt.
Végül dönthetünk afelől is,
hogy ha 1080i videót olvasunk
be a Macbe, akkor azt az iMovie
960x540 vagy 1920x1080-
as felbontással tároljuk-e el.
Mondanom sem kell, a nagyobb
méret jóval több helyet igényel
és a későbbi számolásnál - vágás,
szerkesztés, kijátszás -
szintén növeli a művelet elvégzéséhez
szükséges időt.
iMovie HD
Ezt a lehetőséget önállóan is
sikerült felfedeznem, a File >
Import iMovie HD Movie ... parancsot
kiadva azonban az
iMovie 08-am köszönés nélkül
fagyott ki, bármelyik korábbi
anyagomat is próbáltam megnyitni.
(Persze az iMovie kifagyása
nem rántott magával
egyetlen más programot sem,
az oprendszer meg sem rezdült,
köszönhetően a Mac OS X unix
alapjának.)
A leírás szerint azonban a parancs
működőképes. Megadva
az iMovie HD projekt fájlt, azt
az iMovie 08 vidáman beolvassa.
Igaz - és erre már a fájl kiválasztási
párbeszédablakban is
figyelmeztet -, hogy némi szépséghibával.
Az összes áttűnést lecseréli a
Cross Dissolve-ra.
Egyetlen feliratot sem vesz át.
Egyetlen állóképet (Still
Image) sem vesz át.
A hangsávokat nem veszi át.
A videó-effekteket nem veszi
át.
Ha azt kérdeznéd, hogy akkor
mit is hoz át, akkor azt válaszolnám,
hogy a puszta klipeket.
Gonoszság ide, jó indulat
oda, talán egyszerűbb lett volna
azt mondani, hogy az iMovie
08 nem kompatíbilis a korábbi
változatokkal. Mert ez így
röhejes, szomorú és siralmas is.
További klipforrások
A Macek jó részébe beépített
iSight videokamera képét is bevihetjük
az iMovie-ba. A File >
Import from Camera parancsát
kiadva választhatunk a Machez
csatlakoztatott kamerák közül.
A felvétel készítése előtt kiválaszthatjuk,
hogy melyik Eseményt
kívánjuk a felvétellel
gazdagítani, majd a Capture
parancs kiadásával elindíthatjuk
a kamerát - a lelkes amatőrök
ne felejtsenek el felkiáltani:
felvétel!, esetleg még csapót
is bevetni. A felvétel addig
tart, amíg nem kattintunk a
Stop gombra - vagy be nem telik
a merevlemez. A leállítás
után az iMovie némi konvertálást
elvégezve elhelyezi az új
klipet a megfelelő Eseményhez.

Az Apple az iLife kiötlésekor
még nem gondolt arra, hogy
ilyen hamar eljön a videó korszak,
ezért a videók kezelése
változatlanul több alkalmazás
feladata, lehetősége. Egyfelől az
iTunes imádja beszipkázni a videókat,
amelyeket aztán logikus,
de nem mindig könnyen érthető
szabályok szerint tárol el. De ott
az iPhoto is, amely elsődleges
feladata a fényképeink tárolása.
Ám a legtöbb digitális fényképezőgéppel
lehetséges videó felvétele
is - ez fordítva is igaz, a
legtöbb videokamera alkalmas
fénykép készítésre is. A digitkameráról
történő képek beolvasásakor
az iPhoto nem ugrik el a
videók beolvasása elől, szépen
beilleszti őket a képek közé - illetve,
ha nem tettünk ellene,
akkor egy Okos Mappába külön
gyűjti őket. A klipek, mozik és
filmek kezelésére most már az
iMovie is vállalkozik.
Az iMovie egyszerű hozzáférést
biztosítanak az iPhoto által
tárolt klipekhez. Az Event Library
> iPhoto címkéjére kattintva
láthatjuk az iPhoto-ban tárolt
videókat. Az első indításkor ezek
legenerálása vett igénybe hosszú
időt - ha új mozi kerül az
iPhoto-ba, akkor számíthatunk
arra, hogy az iMovie következő
indítása után az iMovie dolgozni
fog ezen a feladaton.Természetesen az iMovie által
ismertté tehetünk olyan klipeket
is, amelyek egyik iLife alkalmazásban
sem szerepelnek.
A File > Import Movies ... parancsot
kiadva kiválaszthatjuk
a beemelni kívánt fájlokat.
Hasznos, hogy megadhatjuk, az
iMovie készítsen a maga számára
másolatot a kijelölt anyagokról
vagy egész egyszerűen
tegye azokat a magáévá - erre
szolgál a párbeszédablak alján
a Copy illetve Move választási
lehetőség. Azt javasoljuk, hogy
amíg nem kezeljük üzem biztosan
az iMovie-t, addig használjuk
a Copy parancsot. Ez
persze nem egy merevlemez
hely takarékos megoldás.

Az iTunes-os mozik eléréséhez
is az Import Movies... parancsot
kell alkalmazni. Az
iTunesban keressük ki az iMovie-
ba átviendő klipet, jelöljük
ki. Adjuk ki az Alma+R parancsot,
ekkor az iTunes Finderben
megmutatja a klip fájlját. Az
iMovie-ba átlépve ezt a fájlt
kell majd megadni. A Finder
ablak hasznos, mert a tetejére,
ahol a könyvtár neve látható,
kattintva az Alma lenyomása
mellett megadja az elérési útvonalat.
Leopárdban ez az ablak
alján ki is jelezhető.
Videotéka
Említettük már, hogy az Apple
szándéka szerint az iMovie nem
csak videó-vágó és -szerkesztő
alkalmazás, hanem egyfajta
könyvtára is videó-anyagainknak.
(Azt persze nem értjük,
hogyha az Apple ezt komolyan
gondolta, akkor miért nem vonta
meg a videók kezelésének lehetőségét
legalább az iPhototól?
Az iTunes esetében ez már
lehetetlen lenne, hiszen az
iTunes is több, mint digitális zenetár,
ez az alkalmazás az
Apple kommunikációs eszköze
az iPodok, az iPhone és az
AppleTV felé - ami videók nélkül,
ugye, fura volna.)
Az iMovie videó könyvtár -
helyesebben videotéka - az
Event Library nevet viseli. Az
iMovie első indításakor az alsó
csíkon találjuk, bal oldalon.
Szerkezete némileg hasonlít a
fájl-rendszert bemutató fastruktúrához.
Első eleme a Last Import, ezt
kiválasztva látjuk, mit adtunk
utoljára hozzá az iMovie könyvtárához.
A második az iPhoto
Videos, ezt kiválasztva az iPhoto
tárolta videókat látjuk ettől
a címkétől jobbra, a videók
iPhoto-ba kerüléséről fentebb
már szóltunk.
E két gyűjtemény alatt látjuk
az általunk adott Esemény neveket,
kiválasztva bármelyik
eseményt, látjuk az ahhoz rendelt
klipeket. Az Eseményeket
az iMovie évek szerint csoportosítja.
Az éles szemű Applehonlap
vizslató észrevehette,
hogy a minta iMovie anyagokban
szerepelnek 2006-os videók
is - ez mutatja, hogy a szoftverfejlesztés
folyamat és nem
egynapos kaland. Ha egy évszámot
választunk ki, akkor látni
fogjuk az összes ahhoz az évhez
tartozó Esemény összes
klipjét. Lehetséges több Esemény
kiválasztása is.
Akármelyik gyűjteményt vagy
Eseményt választjuk ki, a jobb
oldali hosszú csíkban látjuk a
hozzá tartozó klipeket. Ha több
klip lenne, mint hely, akkor a
görgető sáv segítségével teljesíthetjük
ki klip szemlénk.
Nyerhetünk némi helyet azáltal
is, ha elrejtjük az Event Library
ablakot. Ehhez kattintsunk az
alatt lévő ikonra - kis csillag a
közepén, nyíl balra. Ugyanerre
az ikonra - a nyíl iránya megfordul
- kattintva érhetjük el
újra az Esemény Gyűjteményt.
Nézzük meg most magát a
klip-mutatót, a jobb oldali
hosszú csíkot, ahol a kiválasztott
Esemény klipjei sorakoznak!
A parányi nézőképek mérete
az iMovie középső ikonsorán
balra lévő csúszkával változtatható.
Én úgy vélem, hogy még a
legnagyobb nézet sem igazán
felhasználóbarát. A 20 inches
iMac alapfelbontása mellett még
így is erőst koncentrálni kell a
később bemutatandó műveletek
során, hogy egy adott helyre
pozicionáljuk az egeret. Ráadásul
ez a klip-nézet méretező
csúszka egyszerre kezeli az Esemény
és a Project méretezést.
(A Gonosz Almalap itt meséli
el kárörvendve, hogy a jelen cikk
írója napokon át kereste kétségbeesve,
hogy miként lehetne a
klip-nézőben a klip méretet növelni.
Számára logikusan a klipméret
növelő csúszka az alsó
ikonsoron lett volna valahol
jobbra lent. Némi dühöngés után
help olvasás következett, így talált
rá a klip-nézet nagyító csúszkára
a középső sávon. A Cikk Író
szerint ez ciki, szó se róla, viszont
azért nem is gondolt arra a
csúszkára, mert úgy vélte, az a
felső Project ablakhoz tartozik.)
Szkimelés
A klip-nézetben - ahogy a később
ismertetendő Project ablakban
is - az Apple a klipeket
"skiming" nézetben mutatja. A
skim ige angolul a "felületesen
átfut", "felületesen átolvas"
vagy az "átnéz valamit" jelentéssel
bír, illendő szkim-nek ejteni.
Ahogy az egeret végighúzzuk
a klip képe fölött, az
lejátssza azt. A lejátszás látható
a jobb felső nagy ablakban
is, de a lejátszás helyén is. A
lejátszás sebessége és iránya az
egerünkben van!
Ez remek megoldás! A korábbi
iMovie-ban le kellett játszani
ahhoz a klipet, hogy megnézzük,
mit tartalmaz, most csak az
egérrel kell végigszaladni rajta.
A klip-néző alatti sávon
jobbra lent állíthatjuk be, hogy egy klipet milyen idő-felbontásban
mutasson az iMovie.
Teljesen jobbra húzott csúszka
állásnál minden klipet egy kocka
jelképet, akármilyen hosszú
is legyen a klip - így egy kockányi
a tíz másodperces és a
másfél órás klip is. A teljesen
balra húzott csúszka esetében
minden klipből félmásodpercenként
látunk új kockát - ha
egy klip hosszabb mint a képernyőnk,
akkor a következő/
előző sorban lévő folytatására
tépett széle utal. A klipek
szorosan követik egymást, a
következő klip nem kezdődik új
sorban - ez néha gátolja a
gyors áttekintés. A skiming
csak azt a klip-kockát mozgatja,
amelyben az egér halad, a
többit - előtte lévő, utána következő
- nem.
A skimelés amúgy is szokni
való. Engem elsőre meg-megzavart,
amikor a klip-kockán belülre
esett az eredeti videó
egyik képváltása, a váratlan ugrás
pillanatra megtorpantott.
Ugyanígy megszokandó, hogy
amikor az egérrel bármi miatt
áthaladunk egy klip-nézeten, az
iMovie nem habozik azt azonnal
lejátszani, megmutatni a nagy
jobb felső ablakban is. Például
valamiért átállítottuk a kliphosszt
- jobb alsó csúszkán -
és megyünk fel az egérrel a menühöz,
akkor óhatatlanul áthaladunk
akár több sornyi klip-nézeten
is, ezeket az iMovie bizony
le fogja játszani. Olyan érzésem
volt, mintha rossz helyre
kattintottam volna, mert valami
változott anélkül, hogy akartam
volna, hogy változzon - a klipnézeten
csak szükségből vittem
át az egeret, mert ott volt.Jut
eszembe: Kérdés Edmund Hillaryhoz :
Miért mászta meg a
Mount Everestet?
Válasz: Mert
ott volt.
A skimeléssel egyébként találkozhatunk
még az iPhotoban
is, de a Web Galleryben is
jelentős szerepet kapott - de
ezekről később vagy majd egy
másik írásban.
Noha imádjuk magyarítani az
Apple által elénk szórt kifejezéseket,
a skimelést, a skiminget
még őrizgetjük - de várunk ötleteket,
javaslatokat.
iMovie 2. - Cikk folytatása
iMovie 3. - Cikk vége, Összefoglalás |