Hirdetés

Creative Suite 3 - 3. cikk

Bridge - InDesign - Photoshop - Illustrator - Flash - Dreamweaver


DREAMWEAVER
Jöjjenek hát az ex-Macromedia programok! Egyetértünk a szakírókkal, a CS3 legfontosabb tette, hogy a Dreamweavert és a Flasht szépen belesimította nem csak az Adobe történelmébe, de az InDesign-Photoshop- Illustrator hármasságba is. Azonosak, amennyire csak lehet, az eszköz panelek, az ikonok, apróbb dolgok miatt nem kell ugrálnunk az alkalmazások között. e marketingesnek tetsző szöveg után lássuk, hogy mi az első, amit az Új Dreamweaver kapcsán az Adobe bemutat!

A Dreamweaverbe elemeket szintén bevihetünk a Bridge-ből, ahogy ezt már az In- Designnál is láttuk. Az Adobe elvégzi a háttérmunkát, a megfelelő formátumok közti konverziót. Amennyiben ez akadályba ütközik, vagy nem lenne illendő automatizálni, akkor feladatra szabott párbeszédablakba ütközünk. Ez esik meg velünk akkor is, ha egy psd állományt szeretnénk a honlapunkba beilleszteni - oda ismereteink szerint csak jpg, gif és png képek valók.

(A budapesti előadáson el is hangzott a remek kérdés, minek a rövidítése a png? A válasz a csend volt - vagy az előadót tesztelték azok, akik tudtak volna válaszolni, vagy - de erre a lehetőségre nem is gondolunk. Szerencsére, miután az előadó felfedte, hogy a png a portable network graphics rövidítése, a jpeg-et már megválaszolta egy bátor hallgató, mondván az a joint photographic experts group rövidítése.)

A Dreamweaver által psd konvertálásra feldobott ablak apróbb meglepetésünkre nem a Photoshop Save for web ablaka volt, bár a végezhető műveletek nagyon hasonlatosak, ám ez nem meglepő. A netesített képet el is kell menteni, hogy a Dreamweaver fel tudja használni. A konvertálás hibátlan. Ám az így kapott kép nem "smart", azaz dupla kattintásra nem nyitja vissza az őt létrehozó alkalmazást, a Photoshopot.

Ellentétben a bevezetővel mondottakkal, az Adobe itt csak fél munkát végzett, mert bár igaz, hogy kevésbé szoros a kötelék a psd és az abból konvertált png között, de azért létezik. Ezt igazolja, hogy a Dreamweaver tudja is, hogy az adott kép eredetijét Photoshoppal hoztuk létre, ezt a kép kiválasztása után aktivizálódó Edit panelen megjelenő Photoshop ikon igazolja. Ha erre az ikonra kattintunk, akkor a beemelt kép psd változatát nyitja meg Photoshopban. Ezt a képet szerkesztve, majd mentve a Dreamweaverben nem frissül a psd-ből generált png kép, mivel az nem "smart", azaz nem okos objektum. A Dreamweaveres frissítés azonban még a Photoshopból elindítható, az Edit > Copy Merged paranccsal, amely kiadása előtt ki kell jelölni a másolandó részt vagy akár a teljes képet. Ezután visszalépve Dreamweaverbe elég kijelölni a képet és a Paste parancsot kiadni, a konvertálási beállításokra már emlékszik a Dreamweaver. Ezt az eljárást az Almalap félsikernek tekinti. Majd a CS4.

A Dreamweaver másik bemutatott újdonsága a Spry és az ezt a háttérből mozgató AJAX beépítése. Pánikra semmi ok,, biztatnánk azokat, akik e két kifejezés láttán legyintve lemondanának a Dreamweaver frissítéséről, épp a hozzá nem értők számára tette e két technikát az Adobe elérhetővé.

Mi az a spry? Az általunk elérhető szótárak szerint az angol spry szó fürgét és virgoncot jelent, de egyik sem teljesen fedi azt a jelentést, amit valójában takar, így spry-ozni fogunk. A spry azért fürge, mert nem a szerver oldalon, hanem a gépünkön fut - ha jól értettük a leírásokat és az előadást -, afféle turbózott javascript. Nem, programoznunk sem kell feltétlen megtanulnunk, az Adobe kész spry-programokkal szállítja a Dreamweavert, persze azért nem tiltja az önálló fejlesztést. A spry azért virgonc, mert a honlap oldal dinamikusan változó tartalmat mutathat aszerint, hogy rajta hová kattintunk.

Az AJAX technológia az, amely az oldal adott részének frissítését - új adatokkal, képekkel való megjelenítését - teszi lehetővé anélkül, hogy újra le kellene tölteni az oldalt. Az AJAX ennél jóval több (például egy futballklub is), de a felhasználónak erről nem kell feltétlenül tudnia, bár illik.

A spry annyira fontos, hogy saját panelt kapott. Itt válogathatunk az előre megírt spry-ok között, menthetjük a saját módosításunkat, és végezhetjük a többi szokásos műveletet. A spry-ok segítségével ilyen speciálisan kezelt, változó tartalmú területet helyezhetünk el a weboldalunkon, amit - hurrá! - widgetnek hív az Adobe. A spryokra vonatkozó kódokat a Dreamweaver külön színnel elöli a Code nézetben, így az érdeklődők öntanulhatnak az olvasásukkal.

A bemutatott spry az Accordion volt, amely harmonikát jelent. Az általa vezérelt widget arra képes, hogy az egymás alatt elhelyezkedő fülekből mindig csak azt az egyet tartsa nyitva, amelyikre utoljára rákattintott a felhasználó, az előzőleg nyitott pedig animáltan bezárja. Megadhatjuk a fülek számát, a fülek feliratát, a fülekhez tartozó tartalmat. A bátrabbak megváltoztathatják a spry-hoz rendelt CSS-t is.

A CSS-ben tárolják a rutinos programozók a stílusokat, egy-egy stíluslapra több weboldala is hivatkozhat egy szájtnak, így a megjelenés módosítása roppant egyszerű, csak egy helyen kell szerkeszteni, nem annyi oldalon, ahány az adott stílust tartalmazza. A Dreamweaverben megújult a CSS kezelés is.

Rengeteg sablont kapunk, amelyek előre tervezett oldalképeket és CSS-eket rejtenek. Akad fix és dinamikusan változó méretű, két-három vagy sok hasábos, fej- és lábléces, vagy a nélküli oldal is. Akármelyiket is nyitjuk meg, a vakszövegeket lecserélve normális külalakú oldalt kapunk. Persze mindig lehet szépíteni a sablonokon.

Kijelölve egy oldal-elemet, a CSS Styles > Current panelen a kijelölés által felhasznált CSS adatok látszanak, ezek itt módosíthatóak is. Ez nagyon kellemes, különösen azoknak, akik a div-es és span-os tag-ekkel most barátkoznak, bár ajánlott a kellő óvatosság, hiszen egy-egy stílus adott esetben több helyen is felhasznált lehet.


FLASH
Majdnem úgy kezdtem neki a Flash-résznek, hogy végül, de nem utolsó sorban - ám ez nem azért lett volna helytelen, mert a Flasht utolsó sorba helyezzük, hanem azért, mert a CS3 nem ér véget a Flashnél még akkor sem, ha a Desiner verzió mentén haladunk. Hogy mi van a Flashen túl? Még egy hasáb, és kiderül.

A Flash integrálása is sikeres volt, ami a legfontosabb, az Illustratoros és Photoshop állományok vidáman és gond nélkül nyithatók úgy meg a Flashben, nem vesznek el a rétegek. A Flasht használó profik egy része változatlanul előnyben részesíti a Photoshopot és az Illustratort a grafikai alkotáshoz - szerencsére az Adobe sem érezte úgy, hogy e két alkalmazást teljes egészében Flashbe integrálja.

Amikor egy réteges Photoshop psd állományt hívunk be Flashbe a File > Import > Import to Stage paranccsal, akkor akár rétegenként dönthetünk arról, hogy egy réteg milyen Flashes képességeket vegyen fel. Ha szöveg réteget importálunk, akkor meghagyhatjuk a szöveget szerkeszthetőnek, de vektorizálhatjuk is az alapeset bitmapessé tételen kívül. Minden réteg Movie-clip-ként is átvehető a Flashbe. Nem szöveges rétegnél megőrizhetjük a pathok és rétegjellemzők szerkeszthetőségét.

A Flashen belüli új lehetőségek közül az Adobe a Motion másolását emelte ki. Aki - e sorok írójához hasonlóan - nem mélyedt el a Flash rejtelmeiben, azok számára annyit érdemes a Motion miben létéről tudni, hogy a Flashben az egyes elemek mozgáspályáját meg lehet rajzolni - a klasszikus a méhecske röpte egyik virágról a másikra. Ezek a mozgást leíró rétegek váltak a CS3-ban másolhatóvá. A Motion réteget akár Action-Script 3.0 formátumban is kimásolhatjuk - ez a Flash programozók számára hangozhat jó hírként. A mozgásleírás másolásának teljesen logikus a célja, azonos pályára szeretnénk állítani Flash tárgyakat. (Állítólag a NASA-t is érdekli a lehetőség - tette hozzá a rettentően humoros Almalap.)


DEVICE CENTRAL
A Device Central az Adobe jövőbe mutató terve szerint minden kijelző szimulációjára alkalmas lesz, legyen az a kijelző mobiltelefoné - jelenleg csak ilyeneket találtunk a Device Central első, felületes megtekintésekor -, pda-é - na jó, némelyik mobiltelefont ilyen eszköznek tekinthetünk -, vagy akár a most népszerű GPS alapú navigációs rendszereké.

Ezekre az eszközökre a fejlesztések jelentős része Flashben történik, így nagyon el kellett már egy szoftver-szimulátor, ahol ki lehetett próbálni, hogy egy-egy fejlesztés miként mutat majd az egyes telefonokon, céleszközökön. Ugye egyáltalán nem hatékony, de nem is gazdaságos az, amikor 50- 60 telefonra kell feltölteni egy fejlesztést, hogy a telefonokat nyomogatva kiderüljön, valamelyiken nem azt kapjuk, amit szeretnénk.
Ráadásul hetente vehetnénk új készüléket a gyűjteménybe.

A Device Central nem más, nem több, de nem is kevesebb, mint a mobil telefonok virtuális gyűjteménye és szimulátora. Annyira szimulátor, hogy vezérelni is csak azokra a gombokra kattintva enged, amelyek a telefonon léteznek - semmi érintős képernyő a Nokia 2110-esen. Azon kívül, hogy megnézhetjük, fejlesztésünkből mi minek látszik a telefon vagy más eszköz kijelzőjén, a Device Central további tesztkörnyezetet is kínál, illetve hasznos információkkal szolgál.

Megnézhetjük, mit lát majd a delikvens, ha mobil telefonjára rávilágít a csillár, vagy botor módon a napfényben árnyékolatlanul nézi a kijelzőt - ez utóbbi esetben nem sokat, de ezért kár lenne megvenni egy pár százezer forintos szoftvert. Ennél sokkal hasznosabb, hogy a kijelző háttérmegvilágítását, egyszerűbben és pontatlanabbul mondva fényerejét lejjebb vesszük.

A leghasznosabbnak azonban a memória foglaltság és processzorteljesítmény méretének kijelzése tűnik számunkra. Ugyan még nincs itt az iPhone, de már láttuk, miként lehet konferencia beszélgetés közben csetelve emailekbe fényképeket rakni, miközben zenét hallgatunk, mert várunk a böngészőre - a hordozható eszközök processzora igazi reneszánsz képességekkel bír, Buddha-i kéznyi alkalmazást futtat egyszerre. Nem mindegy tehát, hogy a mi kis fejlesztésünk mennyire terheli le a processzort.
(Figyelem, öt éven belül nem lesz gond, mert a 16 magos processzorok remekül megbirkóznak majd a telefonokon futó alkalmazásokkal.)

Dicsérjük az Adobe ötletét, mert tesztelhetjük a váratlan eseményeket is, amelyek egy mobil készüléken kihatnak a kijelzésre és hangra, ilyen lehet meglepő módon egy bejövő hívás vagy sms fogadása. Az Adobe ígérete szerint folyamatosan karbantartja a készülékek adatbázisát.


TEHÁT
Tehát a CS3 remek csomag, az Adobe sokat csiszolt az eredeti Adobe-s programok és az újabban eredeti Adobe-s (értsd: volt Macromediás) programok együttműködésén. Folytatódott az eszközök és panelek (régebben paletták) összhangba hozása.

Egyes programokba épp annyi került át a másikukból, amennyi a gyors használathoz szükséges elkerülendő a kiugrok, kettőt kattintok, visszalépeket. Reméljük, a CS4- ben sem lépi át az Adobe ezt a határt, nekünk a szimbiózis szimpatikusabb az eggyé olvadásnál. Nagyon jónak tartjuk a Bridget, a mostani fejlesztések után használatát elkerülni - szerény véleményünk szerint - botorság. Két év múlva biztos lesz CS4 - vagy hívják majd akárhogy -, már most látunk néhány fejleszteni valót. A CS3-nak nem érdemes ellenállni, az Adobe nagyvonalú upgrade programja - még 9-es Photoshopról is - talán azt is jelzi, itt az ideje váltatni, frissíteni.


Ferenczy Gábor
 

A lap tetejére


Szoftveres írásaink

<