Mi az az RSS?

Az RSS betûszó számtalan feloldással bír, a Really Simple Syndication ezek közül csupán egy - de talán nincs is olyan, amely a magyar "Hírszál" tartalmát, jelentését tökéletesen adná vissza, anyanyelvünk diadalmaskodott ezúttal az angol nyelv felett. Az RSS technikailag egy XML állomány, amely adott szintaktikai elõírásnak felel meg.

De mi az az XML?

Jogos kérdés, egyre többet hallunk az XML-rõl - elég az InDesign CS2 fájl-leírását felemlíteni. Az XML állományok roppant egyszerû felépítésûek - emiatt természetesen számtalan módon használhatók fel. Az XML csak is tisztán adatokat tartalmaz, ezek feldolgozása, értelmezése más programok feladata. Az XML állományokban tárolt adatokat "tag"-ek (ejtsd: teg) tagolják. Egy példával élve:
<almalap>Macintosh Macazine</almalap>
A fenti kód a HTML kódot valaha látottak számára roppant ismerõs lehet - nem véletlenül. Csupán két apró különbséget tapasztalunk. Az almalap tag a HTML által nem értelmezett. A másik eltérés, minden tag lezárt: </almalap> -, persze ez egy rendes HTML kódvetõ esetében is elmondható. A tagek elnevezése kötetlen, csupán a fantázia szabhat határt - és az XML feldolgozására készített program.

Mire is használják az XML-t?

Mire nem? - kérdezhetnénk vissza. Ha a Macen rákeresünk az összes XML kiterjesztésû állományra, akkor több száz, több ezer találatot kapunk. Ezek egy jelentõs csoportja telepítési utasításokat tárol - az XML állományokat legkönnyebben HTML-szerkesztõvel nézhetjük meg, de megtekintésre alkalmas a Word is, vagy az Internet Explorer View Source parancsa is. Számos alkalmazás képes XML formátumba menteni az adatokat - InDesign, Word, FileMaker.

Ám az említett alkalmazások elmentette XML állományok nem cserélhetõk fel, minden alkalmazás saját szintaktikai leírást használ, maga határozza meg, hogy az XML állományában milyen tag elnevezések szerepelnek, szerepelhetnek. Ezért, ha XML állományról hallunk, akkor csupán azt tudhatjuk, hogy egy, csak adatokat tartalmazó fájlról van szó, amelyet az említett módon meg tudunk nézni.

Természetesen szaporodnak azok a programok, amelyekkel az egyik program XML állománya egy másik program XML állományává konvertálható. Lássunk erre egy többé-kevésbé létezõ példát is!

Az Apple asztali gépeinek adatait szeretnék weben, nyomtatásban és PDA-n megjeleníteni. Nem vitás, hogy jó ötlet az adatokat XML állományba tárolni, amely XML-t majd megpróbáljuk InDesingnnal (nyomtatás) és GoLive-val (internet és PDA) értelmeztetni. Anélkül, hogy most mélyebben belefutnánk, az InDesign és a GoLive is alkalmas arra, hogy XML fájl tageket stílusokhoz rendeljen, illetve adatvezérlésre használjon. Voilá!

Más irányból közelítve a feladathoz, ha elkészültünk vele InDesignban, akkor azt elmentve XML-ként beexportálhatjuk a GoLive-ba - ez más a CS1-ben is mûködött.

RSS, egy XML szabvány Az RSS pontos leírása a net számtalan pontján megtalálható, jelenleg a 2.0 a legfrissebb, széleskörûen elfogadott és használt változat (korábban a 0.91 és 0.92 verziók voltak elfogadottnak mondottak). Az RSS 2.0 a W3C (World Wide Web Consortium) XML 1.0 szabványának megfelelõ állomány.

Nézzük, mit ad, tud, kínál az RSS formátum!

Az RSS-hírszál használók elsöprõ többsége afféle hírügynökségként mûködteti az RSS-feedjét, RSS-szálját. Amint új infot kíván közzétenni, azt az RSS elõírásának megfelelõen kódolja, majd az XML állományt felteszi a netre. A hírszálakat olvasó alkalmazások - Safari, NetNewsWire, FeedDemon (Windows- on) - folyamatosan figyelik a hírszálak változását. Ha friss infot találnak, azt letöltik - ezek háttérben dolgozó programok. A hírszálak honlapok frissen tartására is felhasználhatók, ilyen például az Almalap honlapja, amelyen a Beszeljukmac.com hírszála is olvasható.

A Hírszolgáltató

Minden RSS-feed (ejtsd: áreszeszfíd) hasonló egy rádióadóhoz, az elsõ adatok az XML állományban az adót azonosítja. Kötelezõen meg kell adni a csatorna nevét (Title), egy mondatos leírását (description) és linkjét (Link - www.almalap.hu). Nem kötelezõ, de hasznos, csatornát jellemzõ információ lehet a csatorna nyelve (language), a jogi klauza (copyright), a szerkesztõ és a webfenntartó e-mail címe, az utolsó generálás (a hírszál elõállítási idõpontja) és az utolsó publikálás (netre feltöltés) idõpontja. De kiegészíthetjük az adót jellemzõ adatokat kategória meghatározással, a generátor program nevével (ha nem bepötyiztük az XML-t, például: Feeder 1.2), a használt RSS specifikációt leíró oldalra mutató linkkel, csoportos értesítésbe szervezésrõl (cloud), a csatorna logójával (link a kép helyére, link, amire a képre kattintva ugrunk és a kép méretei: maximum 400x188 pixel, ajánlott 88x31 pixel). Végül, de nem utolsó sorban, megadható, hogy milyen gyakran várhatók új hírek, illetve adott napok és/vagy órák, amikor biztos nem frissül a hírszál.

Hírek

Minden hírnek van címe (title) - még szép. Nem hagyható ki a hír bõvebb ismertetése (description) sem, pontosabban a tag lehet üres, de lennie kell. Hasonló a helyzet a hír helyére mutató linkkel is. A "rendes" RSS hír címe nem blikkfangos, bulváros, hanem tényszerû. Ennek oka, hogy egyes hírszál olvasók csak a címeket mutatják meg. A "bõvebb ismertetés" általában 500-1000 karaktert jelent, amely összefoglalja a hírt - rutinosak kopfnak, leadnek is nevezhetik.

Ez a rész bizonyos keretek közt HTML módjára formázható is. Lehet fettelni, kurziválni, listát képezni, linkeket behelyezni, sõt, képet is beilleszthetünk. Viszont nincs semmi garancia arra, hogy a feldolgozó oldal elfogadja a szövegen kívüli HTML kódokat. Tapasztalatunk szerint a link hivatkozásokat szinte mindegyik hírszál-olvasó helyesen kezeli. A szövegformázást általában követik, ám a képek megjelenítését jó néhány olvasó program elveti.

Nem kötelezõ elemek. Minden cikkhez megadható a szerzõ email címe és a publikálás idõpontja is. A neten több szájt is létezik, amelyek mûfaji kategorizálást kínálnak az RSS cikkek beazonosításához, de használhatunk saját kategóriákat is. Ha szeretnénk, hogy a hírrõl olvasóink elmondhassák, leírhassák véleményüket, akkor megadhatjuk az erre a célra létrehozott oldalunk internet címét. A hírhez kapcsolódó külsõ állomány - PDF-dokumentum, QuickTime mozi - hivatkozása is rendelhetõ. A hír kaphat egyedi azonosítót - adatbázis háttér esetén ez visszakeresésnél hasznos -, illetve megadható annak az RSS csatornának az azonosítója, ahonnan "átvettük" a hírt.

Elmélet - gyakorlat

Ha kedvet kaptál RSS-feed létrehozására, akkor ezt megteheted bármilyen HTML-szerkesztõvel. Amennyiben nem vagy webmágus, de szeretnél saját Hírszálat, akkor a legjobb döntés célprogram beszerzése. Rákeresve a neten, öt-hat shareware alkalmazás közül választhatunk. Az Almalap választása a Feeder nevû programra esett, mivel ez helyesen kezeli a magyar ékezetes betûket is - példa erre az Almalap RSS-hírszála.    A Feeder 30 napig ingyen tesztelhetõ, itt találod a neten.

Ferenczy Gábor