E-mail


















A kiterített prezentáció. Jól láthatóan tagolható, ezzel is segítve az áttekinthetőséget.





 

"Bemutatom a Keynote prezentációs szoftvert"


Hülye egy cím, szó se róla. A bemutató és a prezentáció nem teljesen szinonim fogalmak, ennek ellenére a nyelvvédôk a bemutatót kedvelik - ilyen persze akad inkasszóból meg faragatlan emberbôl is, ám ez utóbbiak biztos nem tartoznak a Keynote használói közé. A keynote alapelgondolást, alapeszmét, alaphangot, hangnemet jelent, a keynote speech pedig vitaindító elôadást - magasra rakta magának a mércét a Keynote elnevezésével az Apple. A prezentációs progi a január elsô napjaiban megrendezett MacWorld kiállításon bemutatott iWork egyik alkotó fele - a másik a januári számban már bemutatott Pages.

Az Almalap szoftver-teszt csapata ismét megtalálta a megfelelô alanyt a program vallatására, mivel még egyetlen prezentációt sem készítettem - de már számosat tartottam. Ez a prezi-szűzség (most esett az Almalap tördelôje az asztal alá a röhögéstôl) egyfelôl áldásos, mert nem kérhetek számon a Keynote-on semmilyen más programból már ismert lehetôséget, és nem vagyok PowerPoint fertôzött - ez utóbbi alkalmazás a Microsoft Office csapatának tagjaként meghatározó ezen a piacon. Hátrányos lehet, hogyha átsiklom rutinos elôadók által fontosnak tartott lehetôségek meglétén vagy hányán - ebben az esetben várom kiigazító emailjeiket.

Hahaha-hihihi Elsô szlájd - betűzöm

Ez a szlájd (slide) szó, már önmagában kihívás. A preziprogik szlájdokból állnak - a szlájd sok minden más mellett csúszdát, földcsuszamlást, siklást, tolattyút és tárgylemezt is jelent. A dián kívül. Leggyakrabban diának fordítják a slide-t, noha a dia egyetlen állóképet jelent, a szlájd pedig tartalmazhat animált szöveget, mozgóképet és mozgóképet - de errôl majd késôbb.

Jó felhasználóként elôször a Keynote User Guide-ot olvastam - na jó, lapoztam - át, hogy nagyjából tudjam, mit várhatok a programtól, mire lehet képes. A 152 oldalas PDF dokumentum megnyitás után (Acrobat 5.0 CE, pedig már hetes is letölthetô) a hangzatos LL2645.book nevet viselte, ami fura, viszont abszolút lényegtelen. Ami fontos, hogy a könyv teljes értékű, azaz nem csak a nyomtatott könyv PDF-be mentett változata, hanem az index oldal alól hiperhivatkozott is.

Kattints rá! Az Apple dizájnerei húsz sablont (template-t) adtak a Keynote-hoz, ezeket késôbb Témának (Themes) nevezi a program. A program indítása után ezek közül kell elkerülhetetlenül választanunk vagy egy korábbi prezinket megnyitnunk. Egy sablon 8-20 szlájdot tartalmaz - ezeket cím, alcím, felsorolás, táblázat- és grafikonhely elemek szellemes és variábilis elrendezése jellemez.

A megnyitást követôen barátságtalan figyelmeztetést kaptam, hogy betűcsaládok elfelejtettek telepítôdni - a kisebb lista a Helvetica Neue, GillSans családokat nyilvánította eltűntnek. Mivel a program tesztelésére kapott változat nem feltétlenül egyezik meg a dobozos termékkel, így megeshet, hogy ez a gond csak nálam jelentkezett.

Sebaj, gondoltam, majd lecserélem a betűket. Nem cseréltem le. Egyrészt nincs dokumentum szintű cseréld le ezt a betűt erre a betűre utasítás. Egyesével ugyan lehet csereberélni a betűket, de 17 szlájdon, szlájdonként három-négy szövegmezôben? Ugye nem gondolták ezt komolyan? Ráadásul a betűcsere nem is olyan egyszerű, vágjunk hát a közepébe a Keynote-nak.

A Keynote a Pageshez hasonlóan szinte minden elem állítási lehetôséget az Inspector (Felügyelô) úszópalettára zsúfolt. Mivel a Pagest már gyűrtem három napig, rutinosnak tűnô laza mozdulattal a Keynote-ban kiválasztottam a Felügyelô Szöveginspektálási ikonját. Itt állítható a szöveg színe, vízszintes és függôleges kizárása, a betűk és sorok közti távolság, a bekezdés elôtti és utáni szabad tér, a margóhoz viszonyított behúzás. Csak a betű típusa és mérete nem. Vissza az Acrobathoz, elô a kézikönyvet, index, fonts-changing, klikk. Vissza a Keynotehoz, Format > Font > Show Fonts és igen! Ezek után megértheted, miért nem cseréltem le a sablon összes betűjét olyanra, amilyen a gépemen volt.

Második szlájd - Nekifutunk

Mint említettem, még soha nem készítettem prezentációt, így hamar hozott anyag után néztem. Az Apple ugyan nem hirdette meg, de egy demo prezit rak fel a telepítô program a gép > Library > Application Support > iWork mappába iWork Tour néven. A prezik kiterjesztése ".key" - ami lévén a szónak kulcs jelentése, elsôre picit megtévesztô. (És most, hogy tenném fel a netre, csak egyre másra okozza a gondot... ehh)

Ez a prezi 34 szlájdon bemutatja a Pages és a Keynote tudását. Minden pörög-forog, látvány látvány hátán, de mégis az ízlésesség határán belül. A teszteléshez használt gép 867 MHz-es 12 inches PowerBook volt 640 MB memóriával. A prezi nem akadt, a szlájdokon belüli és közötti effektek folyamatosak voltak. Hasznosságra való törekvésképp elhatároztam, hogy magyarítom a prezit, e közben lesz mód kitapasztalni, mit hogyan lehet, kell vagy érdemes megoldani, hiszen az Apple biztos beleadott apait-anyait a demo prezibe. A feladat nem bizonyult különösen nehéznek.

A szövegeket, ha sikerült egérrel elérni, akkor egyszerűen át lehetett írni. A bonyolódást a már taglalt betűcsalád csere okozta - egyesével, szövegenként. A második nehézséget a szövegkeret megcsípése jelentette. A magyar szöveg több helyen hosszabb volt az angolnál, ekkor értelemszerűen a szövegkeretet szerettem volna növelni. A keret arrébb mozgatásához az egy pixel széles keretet kell megfogni - ez asztali egérrel sem könnyű, hanyategérrel meg nehéz. A keret sarkai és oldalfelezôi kis négyzetek, itt lehet nagyítani vagy kicsinyíteni a szövegdobozokat.

Mihez illesszek? A szövegeknek állni kell, valamihez illeszteném ôket. Segédvonalat a vonalzóról a szokásos módon lehet lehúzni. Akad más megoldás is. A szövegdoboz átméretezésekor sárga segédvonal villan fel, ha a vonalzó nulla pontjához képest jobbra és balra, vagy fel- és lefelé egyenlô távolságra húztam a szövegkeretet (vagy más elem határolóját). Az alt-tal együtt mozgatva az oldalfelezô jelzéseket, két irányból növeljük vagy csökkentjük a doboz magasságát vagy szélességét.

Jelentett némi problémát az egymást fedô szövegek elérése. Miért fedhetik szövegek, képek egymást? Az animáció miatt. A demo prezi második szlájdján megperdül az a villanykörte kép, amely az Almalap januári borítóját is díszítette, majd eltűnik, és a helyén megjelenik az "Íme az iWork" felirat. Az elemek azonban elôre-hátra küldhetôk, így sikerült minden szövegdobozt megcsípni és átírni (lokalizálni - dicsekedett a szakember Almalap).

Harmadik szlájd - Animálás

Említettem, az Apple demo prezije pörög-forog - ez szép, én is ilyet szeretnék! Tanuljunk a nagyoktól, nézzük meg, boncoljunk!

A nevezett prezi harmadik szlájdját szemeltem ki. Ezen az egyetlen szlájdon - és a dia fordítás ezért hamiskás - elôször a "Gyönyörű dokumentumok" szöveg kifakul, miközben a négy szélrôl befordul egy-egy Pages oldal. Egy pillanatra megpihennek, majd az átellenes oldalon egyszerre kicsusszannak, miközben feldereng a "Látványos bemutatók" szlogen. És még nincs vége! Négy prezi-sablon fordul be, majd pörög ki és megjelenik a szlájd utolsó felirata: "Hozz létre, mutass be és adj közre igényes munkát!". Ezt olvasni drámai lehet, ezért felteszem az Almalap szájtjára a csöpp 15,8 megás dokumentumot - a méretét most néztem meg. Az eredeti Apple-ös anyag 104 mega (!) volt, ne kérdezd, mitôl lett az enyém kisebb.

Az animációhoz ismét az Inspectorhoz kell fordulni. A "Build" ikonra kattintva készíthetjük el a szlájdon belüli animációt. A Felügyelô oldalfiókja rejti a kívánatos infót, ezt a "Set automatic builds" gombra kattintva hívhatod elô - ne aggódj, automatikusan semmi sem épül fel. Minden szlájdon szereplô elem - szövegdoboz, grafika, kép … - két alkalommal szerepelhet a "Build Order" listán. Egyszer, amikor feltűnik, és másodjára akkor, amikor kitűnik.

A fenti szlájd leírást követve elôször a "Gyönyörű dokumentumok" tűnik ki. Ráklikkelve a sorára látod, hogy a "Build Out" választódik ki, az effekt Dissolve. A szöveg eltűnhetne bekezdésekként is, ám ez egyetlen sor. A fiók alján állítható, hogy a kiválasztott elemre vonatkozó akció - szöveg kitűnése - automatikusan vagy klikkre induljon-e. További indítási, idôzítési lehetôség a második, harmadik és sokadik elem esetén, hogy az elôzô elemmel együtt - esetleg adott késleltetéssel - vagy az elôzô elem után induljon el az animáció.

A fiókba új elemet úgy tudsz felvenni, hogy kiválasztod a szlájdon. Ekkor még nincs effekt hozzá rendelve - pontosabban a None (Semmi) effekt rendelôdött hozzá. Amint ezt módosítod, az elem neve - ezt a Keynote generálja igen logikusan - és az animáció iránya (fel- vagy eltűnés) azonnal megjelenik a fiókban. A fiókban lévô elemet úgy tudod törölni, hogy az effektjét None-ra állítod. Amikor kijelölsz a fiókban egy elemet, akkor annak animált párja (feltűnés esetén az eltűnéses és vica versa) halványan kijelölôdik, ami jó!

Neki is futottam mindjárt életem elsô önálló prezijéhez, ami szép, látványos, interaktív … aztán rádöbbentem. Tudom, a gyakorlat teszi a mestert. A jó prezentáció elkészítése egyfelôl idôigényes feladat. A például hozott szlájd önálló összerakása fél óra volt - igaz, ebben a hanyategeres pozicionálás is kivette a részét. Talán nem véletlen, hogy nagy vállalatoknál a marketing osztály egyik lefüggönyzött sarkában dolgoznak a prezentáció gyártók. Ez minden bizonnyal ugyanúgy szakma, mint a tördelés vagy a papírdoboz hajtogatás. Azért, mert a program tudja, még nem muszáj használni.

A szövegek, feliratok - igen, azok, amelyek úgy pörögve, zúgva jönnek, hullnak, száguldanak be - hasonló módon animálhatók. A Keynote használóit itt figyelmeztetném, néhány effekt lejátszásához minôségi grafikus kártyára van szükség. A Power- Bookon a Keynote felsorolja azokat az effekteket is, amelyek itt nem játszanak. Baráti.

Negyedik szlájd - Megszólalás

A Keynote - a Pageshez hasonlóan - bátran befogad iPhotos, iMovies és iTunesos adatokat. Ne feledjük, az iWorköt az Apple nem professzionális megoldásnak szánta, inkább az otthoni, kis vállalkozói réteget célozta meg. A Keynote-tal azonban még a Coca-Cola elnöke részére is bátran készíthetnénk prezentációt.

A hang beemelhetôségérôl a szemlézô Almalapnak azon Flash bemutató jut eszébe, ahol az elôadó rácsatlakoztatta gépét a kivetítôre, elindított egy flasht. Az animáció nem csak mutatta, amit látni kellett, de el is mondta. A nyolc perces prezentáció végén az elôadó meghajolt, gépét hóna alá csapta, majd jobbra eltűnt. A jópofaságon és emlékezetessé váláson túl volt ügyes. A kijelölt idôkeretet betartotta, nem felejtett el semmi fontosat elmondani, nem volt lámpalázas... Mindez persze az iTunes kapcsán jutott eszünkbe. Az iTunesszal rögzíted a szlájdhoz tartozó mondandód, majd a Keynote Media ikonjára kattintva az iTunes számok közül be tudod emelni a prezentációba a kívánt hanganyagot. Hogy szavad ne vesszen, a szlájdok közti áttűnésekkel kell operálnod. Talán mondanom se kellene, ezt is az Inspector alatt találod.

Kiválaszthatod, milyen effekt legyen a két szlájd között - ezt kis elônézetben mutatja a Keynote, ahogy a szlájdon belüli animációkat is. A szlájdok közt lépdelhetsz automatikusan is - néhány effekt esetén ez szükséges -, de haladhatsz egér klikkentésre is. Az effektel továbbhaladó szlájdok jobb alsó sarkát kis kék háromszög jelöli.

Ötödik szlájd - Grafikon

Rendes, tervezett szoftverfejlesztés folyik a cupertinoi fôhadiszálláson, a Pages és Keynote számtalan közös megoldáson osztozik. Részben ilyen a grafikon rajzolási képesség is. Nincs annál lenyűgözôbb, amikor a cég vezetôje lendületesen vázolja, miként nôttek hónapról hónapra, és beszéde közben a grafikon egyre magasabbra kúszik, nônek az oszlopok, stb...

Kattints rá!Gondoltam, eldicsekszünk az Almalap szájt látogatottságával - hátha a mi diagrammunk is az egekbe tör majd. A gyors kivitelezés elôfeltétele a pontos tervezés - ezért rápihentem a feladatra. Pontosabban tanulmányozni kezdtem a grafikon animálhatóságát.

A grafikon két animálható részbôl áll - vagy én voltam rém béna. Az egyik a maga a grafikon, tengelyekkel, feliratokkal és ráccsal, a másik a jelmagyarázat (Legend). Ezt a két elemet lehet a már ismertetett módon mozgásba hozni. Ahhoz, hogy a 12 hónap látogatottsági adatai látványosan bontakozzanak ki, úgy döntöttem, hogy 12, egymást automatikusan követô szlájdot alkalmazok - hónapról hónapra haladva. Így minden szlájdon feltűnhet az aktuális hónap értéke. Elôvettem egy üres mester oldalt, rákattintottam a Chart ikonra. A felbukkanó táblázat oszlopába felvettem az évet, soraiba a hónapok neveit - elég, ha a számadatok változnak, véltem, valamint megfogadtam a kevesebb néha több magamnak tanácsolt elvet is.

Elôször gyönyörű vonalas ábrára gondoltam. Ám a táblázatban a cella érték nem lehet üres - az üres értéket az Excel például nem ábrázolja -, muszáj számmal kitölteni, ha mással nem, akkor nullával. Úgy viszont elég rondán mutat a mondjuk májusig ágaskodó grafikon, amely júniusra nullára zuhan és ott is marad decemberig.

Hasonló okok miatt a terület diagramot is elvetettem, maradt az oszlop. Mivel magát az oszlopot önállóan nem lehet animálni (vagy béna voltam), ezért lemondtam az x tengelybôl kinövô látványról - nem mintha ez nem lenne megoldható, de! A grafikon vezérlése az Inspektorból állítható, itt érdemes a tengelyek minimum, maximum értékét és a lépésközt megadni ahelyett, hogy azt a Keynote automatizmusára bíznánk - ugrálhat a függôleges skálázás.

Majd nyitottam egy újabb üres szlájdot. Az elôzôn kijelöltem és kimásoltam a grafikont és a jelmagyarázatot, az új lapra beillesztettem - a Keynote ezt pixel pontosan elvégezte. Kiválasztva a grafikont, az Inspectorból megnyitottam a grafikont, onnan a táblázatot - már ha becsukódott volna - és beírtam a januári adatot. Hurrá! Innentôl modern kori rabszolgaként ismételve magam végeztem a következô 11 hónappal is. Majd kijelöltem a 12+1 szlájdomat és kiválasztottam a nekem szimpatikus szlájdok közti áttűnést. Tíz perc öröm. Csak azt ne kérd, hogy az oszlopok a koszos kék helyett vörösek legyenek - ez persze nem fordulhat elô, mert az arculati kézikönyvünk erre is figyel.

Persze rakhattam volna a 13 grafikont egyetlen szlájdra is, és akkor szlájdon belüli animációval oldhattam volna meg a feladatot - csupán a most melyik grafikon lett kiválasztva okozhatott volna gondot. Az oszlop növekedést pedig úgy oldhattam volna meg, hogy egy üres grafikonba nem a grafikonrajzoló segítségével állítok oszlopokat, hanem grafikai elemként, téglalapból - az már ügyesen odailleszthetô. A példagrafikont tíz perc alatt egereltem össze - nem is ez a nagy idô, hanem a módosítások megvalósítása.

Hatodik szlájd - Ugrás!

Egy jó prezentációban nem csak elôre és hátra lehet egyesével lépkedni a szlájdok között, hanem ugrani is. Erre is mutat példát az Apple iWork prezije. Ez megnyitása után automatikusan elindul, lefut az elsô négy szlájd rendesen lefut, majd az ötödiknél leáll és vár a nézô döntésére. A döntési helyzet súlyos, a Pages vagy a Keynote bemutatóját szeretnénk- e megnézni.

Kattints rá! A szlájd bármelyik eleme linkké, hivatkozássá tehetô. A hivatkozás vonatkozhat a bemutató másik szlájdjára, egy honlapra, egy másik Keynote anyagra vagy e-mail küldésre, de jelentheti a bemutató végét is. A bemutatón belül ugorhatunk az elôzô, a következô, az elsô vagy az utolsó szlájdra. Sôt. Visszaléphetünk az imént nézettre is - micsoda lehetôség olyan aloldal feltételes bemutatására, amely ott van a tarsolyunkban (izé, gépünkön), és mélyebb magyarázatul szolgálhat egy fogalom magyarázatára, így az elôadás bármely pontjáról elérjük anélkül, hogy felborulna a prezentáció. És természetesen ugorhatunk adott sorszámú szlájdra is.

Látványos és olykor roppant hasznos lehetôség, hogy a prezentáció részévé tehetô bármely honlap. Most ne a hagyományos lefotózom a képernyôt és beemelem az oldalra megoldásra gondolj! Az Insert > Web View (Web nézet beszúrás) paranccsal egy adott területre a megadott honlap oldal képe kerül. Megfelelô beállítás esetén a prezentáció indításakor automatikusan frissítôdik az adott honlap hivatkozó Keynote szlájd.

Hetedik szlájd - kimenet

Kattints rá! Bemutatót földi halandó leginkább azért készít, hogy bemutassa kivetítôn. A Keynote készítôi valószínűleg számtalan végtelen éjszakába elhúzódó elôadást szenvedtek végig, mert megalkották azt az eszközt, amely csak a prezentôr gépén látható - kívánalomra - és mutatja a bemutatóból eltelt vagy hátralévô idôt. És persze ide írhatók az elôadó sorvezetôi, kulcsszavai - a következô szlájd neve.

A tervezett felhasználáson túl a bemutató elmenthetô QuickTime, PDF, AppleWorks, PowerPoint, Photoshop és Flash formátumban is. Az Almalap ez idôre már roppantul elgyötört tesztcsapata elhitte a Keynotenak, hogy képes AppleWorksbe menteni - meg legyünk ôszinték, nem is volt AppleWorks a tesztelô gépen - és nem firtatta, mi lesz Photoshopban a prezibôl, végül is az animációk nem vihetôk át, ha csak nem ImageReadybe - de ez olyan rettenetes ötlet, hogy menten el is vetettük.

QuickTime. Mit nekem Hekuba, kapásból írtunk egy Full Quality, Large beállítású QT mozit - az eredeti prezi 1024x768-as tervezettségű volt. A QuickTime is ilyen lett. Mintegy 26 perc és 16 másodperc alatt. Mérete 177,1 megabájt és öt és fél perc hosszú. Anélkül, hogy szeretném a frame-k és rate-k mibenlétét megérteni, a mozi néhány animációja darabos. Rosszabb, hogy a szlájd váltások szinte minden esetben ugranak, mintha egy vagy két képkocka hiányozna. E brutális és némi csalódást adó élmény után Web Movie, Small opcióra klikkeltem. Az eredmény egy pár perc alatt elkészült 256x192 képpont méretű, 1,8 MB-os mozi - játszási idô három és fél perc. Rá ne kérdezz, hova lett két perc! A kis mozi sokkal Keynote-osabb, szlájdot csak akkor vált, ha automatikusan kell váltani, a linkek és hivatkozások élnek - ellentétben a nagyobbal. Azért 1,8 MB-os anyagot nem illendô a netre feltenni, pontosabban illik figyelmeztetni elôtte a gyanútlan letöltôt.

PowerPoint. A nagy rivális, a meghatározó prezentációs program. Alapjaiban sikerült az átmentés, a fájl mérete 11,8 MB az eredeti Keynote-os 15,8 MBhoz képest. Viszont. A tesztelôknek úgy tűnt, az Apple ravasz módon csupa olyan animációt, áttűnést, szlájd-váltást tett a minta demoba, amelyet a PP nem tud visszaadni. Az eredetiben négy szöveg animációt élvezhettünk, PP-ben csak egyfélét. A Keynote párhuzamos animációi egymást követôvé váltak. Fogalmazzunk úgy, hogy az Apple teljesítette ezt a kötelezô feladatot, de a felhasználónak nincs sok öröme a használatában.

Flash. Ez remekül hangzott! Kaptam egy 51,9 MB-os állományt. Ez rettenetesen hangzott. Oké, nagy és sok fotó is van a Keynote-ban, de akkor is. Az igazi gondot a szöveganimáció elvesztése jelenti - szerintem. Ennél flashesebb dolgot, mint szöveget, szöveg betűit pörgetni, kicsinyíteni, nagyítani, nem nagyon tudok elképzelni, persze ne az swf.hu szintjén, hanem a kezdô flashes szintjén gondolkozz. Hogy ezt miért nem sikerült az Apple programozóinak megoldani?

Attól, hogy nem Mátyásnak hívnak, még lehetek igazságos - vélte az Almalap, ezért a következô két dolgot tartotta fontosnak még megemlíteni. Egyfelôl dicséretes, hogy a Keynote számos fájlformátumba igyekszik elmenteni a prezit. Nem is egyszerű a feladat, mert a különbözô szoftverek között végképp nincs definiált felület, a fájlformátumok meg leginkább szigorú titkok. Másfelôl érezni kellene, hogy mit érdemes és mit nem erôltetni.

Itt kell arról is szólni, hogy a Keynote prezi nem viszi magával a betűket - lásd e cikk elejét, és a csatolt képekkel, hangokkal kapcsolatban is érdemes elolvasni a kézikönyvet, illetve odafigyelni a mentésre. Ott ugyanis megadható, hogy mindezeket becsomagoljuk-e a Keynote állományba, illetve a témákat is befoglaljuk az XML alapú munkafolyamatok kedvéért. (Az XML említésének ez az egyetlen helye. Pedig...)

Kezdôdjék a bemutató!

Ennyit mára a Keynote-ról. Prezentáció készítô ártatlanságunkat elveszítettük, a Keynote-ot megszerettük, szerelemrôl azonban még nincs szó, találtunk pár - hm, khm - csiszolni valót. De teljes az egyetértésünk afelôl, hogy az emlegetett iWork demo prezi zárómondata igazat szólt: Munkád ilyen jól még nem mutatott.


Ferenczy Gábor


A lap tetejére