E-mail














 

Adobe InDesign CS


Lassan egy évtizede, hogy az Adobe felvásárolta az Aldus céget, amelynek legfontosabb szoftvere a PageMaker volt. Nem egy hazai napi- és hetilap kezdte életét az említett tördelô programmal, amelyet olyan kézreállóan terveztek meg, hogy az azon felnôtt tördelôk nem csupán megszokásból és egészséges lustaságból ragaszkodtak akkor is hozzá, amikor az Adobe mostohagyermekévé vált. A mostohasorsra az InDesign kárhoztatta a PageMakert. A felvásárlást követôen a szakma némi meglepetéssel észlelte, hogy az Adobe mindkét tördelôprogramját fejlesztgeti, de nem egyesíti ôket - ami több mint logikus cselekedet lett volna. A fejlesztés sebességébôl és minôségébôl kitűnt ugyan, hogy az InDesign az édes, a PageMaker a mostohagyerek.

Az InDesign 1.0-nál szinte mindenki, de még az 1.5-nél is sokan legyintettek, az Adobe minden kiadványszerkesztési ismerete ellenére olyan monstrumot alkotott, ami ugyan lomha, viszont nem kézreálló - noha megcsillantott a program néhány igen csábító erényt is. A tengerentúlon a Quarknak elôször kellett és kell szembenézni igazi kihívóval, amely mögött a szakma által elismert és jelentôs tudásbázissal rendelkezô cég áll. Furcsa mód, a Quark nem vette fel a kesztyűt - szinte semmit sem tett az új vetélytárs víz alá történô visszanyomására, ugyanakkor az InDesign nem volt képes jelentôs piacrészesedést elszakítani a Quarktól. Pedig ez utóbbira adott esélyt az Adobe termékmenedzselése is, amikor az Acrobattal, Illustratorral és a Photoshoppal együtt adták az InDesignt.

A csomag együtt olcsóbb volt a konkurensnél, mégsem tértek át döntô mennyiségben a cégek az InDesignra - ahogy itthon sem, noha a szoftverleglizációs hullám eredményeképp szinte minden DTP stúdióban akad már legális InDesign példány, sokaknál több is.

Végiggondolva az Adobe és a Quark helyzetét és jövôjét, nézzük, mit adhat nekünk az új InDesign 3, azaz az InDesign CS.

Story Editor

Nem véletlenül kezdtem az InDesign 3 ismertetését az Aldus felemlegetésével. A program része volt - és most már az InDesignban is megtalálható - a Story Editor, amely egyszerű szövegszerkesztô alapfunkciókkal. Persze, lehet szöveget szerkeszteni bármelyik kiadványszerkesztô programban, de minden beírt betű után újratördelôdik az egész szöveg, és az összes szöveg- és képhely, amelyet a változás érint, nem is szólva ennek grafikus megjelenítésérôl - legyen akármekkora is a géped, procid és memóriád. A szövegszerkesztôbe kiemelt szöveg megôrzi formázottságát, de áttekinthetôbb - gondolj újságcikkre! - és könnyebben szerkeszthetô. Ha az írás több szövegdobozban és oldalakon át hömpölygött, akkor a Story Editor használatával egyben láthatod.

Már ennyi elôny is elég lenne, hogy megszeresd a Story Editort, ám ha már lúd, legyen hasznos, gondolta az Adobe. Megjeleníthetôk a bekezdések, szövegek stílusai, XML bejegyzések. Itt is állíthatod a karakter- és bekezdésjellemzôket, amely hatását, ha elég nagy a képernyôd és ügyesen rendezted el az ablakokat, azonnal láthatod a betördelt verzióban is. A Story Editor együttműködik az Adobe InCopy CS-szel, ez utóbbi teljes szerkesztôségi keretrendszer párhuzamos szerkesztési lehetôséggel, dokumentum alapú munkafolyamat-támogatással. A Story Editoron keresztül az Adobe szerkesztôségi rendszerébe harmonikusan illeszkedik be az InDesign.

Kattints rá! A képen a Story Editort látod az Adobe által elgondolt színezettel – ez megváltoztatható. A lebutított szövegszerkesztô hasznos segítség szövegek átszerkesztésénél, húzásánál, bôvítésénél – amikor az ötezer karakteres helyre tizenhatezret ad le a szerzô.


Separation Paletta

Az 1999-ben megjelent 1.0 verzió már támogatta a PostScript 3 technológiát, a 2.0-nál az egyik legsikerültebb résznek a nyomtatással kapcsolatost nevezték meg a felhasználók egy felmérés során. A 3.0 újdonsága a Separation Palette, amely színbontásban képes megmutatni a kiadványt a képernyôn - nem csak az alapszínek, de direkt szín esetén is. A látvány szépségén túl - jaj, de édes, mily közel a nyomda! - így még a gyártási helyen korrigálhatók a hibák, pénzt, idôt és energiát takaríthatunk meg. A festékeloszlás-terhelés külön paletta használatával szimulálható a jobb hibafelderítés érdekében. Megadott telítettségi értékek feletti részeket meg is tudja mutatni az InDesign, hasonlóan az alátöltési problémákhoz. Nem érdemes külön taglalnunk, hogy mindezekhez persze érteni is illik, az InDesign ismét egy lépéssel közelebb hozza a nyomdaipari és a tördelôi szakmát.

Kattints rá! A bal oldali ábra a Separation Paletta működését szemlélteti. A kép magenta kivonatát csodálhatjuk meg.


Flattener Preview

Amikor 2002 januárjában megjelent az InDesign 2.0, a legfontosabb, legérdekesebb újdonsága a transzparencia képessége, az áttetszôség kezelése volt. Az InDesignt használók a szövegeket úgy tudták áttetszôvé tenni, effektezni, hogy azok megmaradtaik vektorosnak, szerkeszthetônek, az InDesign elsôként kínálta ezt a lehetôséget. A PhotoShopból átemelhetôvé váltak az üres hátterű, áttűnô szélű képek, ahogy Illustratorból vagy PDF-bôl is. Az áttetszés nyomtatási vagy mentéskori kezelését segítette az InDesign speciális vezérlô palettája. A színre bontáshoz hasonlóan a 3-as (CS) InDesign képes képernyôn szimulálni a várható eredményt a Flattener Preview parancs kiadását követôen.

A parancs három értelmezéssel bír. Az elsô segít azoknak a megfelelô áttűnési paraméterek kiválasztásában, megtalálásában, amelyek a várt végeredményt adják. A második opció, amikor a mű részein eltérô paraméterű áttetszésre vágysz, ennek megadását segíti a parancs, s közben döntened kell, hol szükséges a szöveg raszterizálása, hol ôrzöd meg az alap áttetszôségi beállításokat... A harmadik értelmezéssel véglegesíted beállításaidat. Az áttetszôséggel kapcsolatos számításokat az InDesign - értelemszerűen - csak az érintett területeken végzi el, a kép, oldal további részei érintetlenek maradnak. A számítások okozta módosítások csak a nyomtatáshoz használódnak fel, az eredeti képet, oldalt, művet, alkotást nem módosítják.

A számítások szó jelzi, ez processzor igényes művelet, ezért dönthetsz, kiváló megjelenítés - lassú parancs végrehajtás, vagy kockás kép - pattogó kép szimpatikusabb neked. Mindenesetre a Flattener Preview újabb eszköz a készítô kezében, amellyel elôre felfedezheti az esetleges nyomdai hibákat. Tessék használni!

Gyorsaság

Az elsô lassú InDesign verziókon rengeteget köszörülte a nyelvét a szaksajtó és számtalan felhasználó panaszkodott rá - miközben várt az InDesignra. Az Adobe megértette a leckét és saját bevallása szerint ritka gyors programot alkotott.

A képernyô újrarajzolást 50-80 százalékkal gyorsították fel - ennél gyakrabban végzett művelet nincs is a program használata közben. Felgyorsult - nagyjából 70 százalékkal - a Photoshop natív és EPS állomány beolvasása is. Az Excel és Word állományok - mert az InDesign ilyet is tud már egy ideje - beolvasási ideje felére csökkent. Ám figyelembe véve, hogy az InDesign képes átvenni a microsoftos formátumokat, stílusokat, ez jelentôs gyorsulásnak számít. Kivéve - teszi hozzá a Gonosz Almalap -, ha a Word- vagy Excel-használó nem a megfelelô stílusokat alkalmazta. A helyesírás-ellenôrzés - a magyar változatról még semmi hír - Macen 70, Windows alatt 40 százalékkal gyorsult fel. És végül a PDF-írás vagy -nyomtatás is sebesebb lett 40 százalékkal.

Különleges felületek

A Documentum Setup beállításai két új résszel - bleed (kifutás) és slug (cikk jelölése egy-két szóval) - bôvültek. (Csak megemlítem, tapasztalatom alapján a legtöbb külföldi szakkifejezés Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége c. könyvében található, amely az Almaboltunkban kapható - ez volt a reklám helye. A szórakoztató részleg a slug szóra kedvenc webes szótárunkban, a sztakinál a betűköztag, erôs ütés, meztelen csiga, naplopó, puskagolyó, a to slug alakra a csigát irt, erôlködik, henyél és püföl kifejezéseket is találta. Virágvölgyinél a soröntô szedés egy sorra - egy db fém -, hatpontosnál vastagabb térzô - fém - értelmezések szerepeltek a fentebb zárójelben jelzetten túl.)

A bleed rész a vágó- és illesztôjelek számára fenntartott terület foglalására szolgál. A végtermék elôállításakor ezek a jelek - sikeres gyártás esetén - levágásra kerülnek, így lesz a kifutó kép kifutó. A meztelen csiga (slug) leginkább a reklámügynökségek örömére került az InDesignba. Ők kreatív anyagaik - azaz hirdetéseik - alá számtalan azonosító adatot szoktak elhelyezni. Bénább lapoknál, vagy nagyon negatív sugárzású napokon aztán ezek rendre nyomtatásban is napvilágot látnak, a szakmai hozzáértôk számára jókedvet, a hirdetô és ügynöksége részére rosszabbat okozván. E kedvváltozást elkerülendô, a slugosított részre írtak nem kerülnek nyomtatásra.

Kattints rá! Eleget komolytalankodván a meztelen csigával, a képen egy – az ügynökségek által használthoz is hasonló – ”slug” részt láthatsz. A dokumentum létrehozásakor is eldöntheted, hogy PDF generálásnak, nyomtatásnak része legyen-e ez a terület.


A bleed és slug területek akár oldalanként is eltérhetnek, értékeik zárolhatók akaratlan módosítás elôl. A felhasználó döntésétôl függ, hogy PDF állomány generálásakor a két terület belekerül-e a PDF fájlba vagy sem. Ez igaz a megjelenítésre is, ahol leellenôrizheted, hogy jó helyre kerültek-e a vágójelek, a színcsíkok, vagy hogy helyesek-e a feltüntetett adatok a meztelen csigán (ez nagyon tetszik, oviban csiga volt a jelem).

Hasonló beállítással alkotsz anyagokat? Azonos a lapméret, a bleed és - nem poénkodunk! - slug terület? Akkor a beállításokat elmentheted - ezek a Document Presets-ek -, és bármikor újra elôveheted. Nem csak idôt takaríthatsz meg így, de munkáid megjelenése is egységesebbé válhat.

Összefogott stílusok

A kiadványszerkesztés egyik leggyakrabban használt parancsa az, amikor egy szövegdarabot adott stílusúvá teszel. A kezdetekben kitalált egy bekezdés - egy stílus elve máig nem változott. Ha a bekezdésen belül egy nevet ki akartál fettelni - azaz vastagabbá tenni, újtördelésül boldolni -, akkor kijelölted a nevet, és - nem, nem a B betűre kattintottál, mert okos tördelô vagy, hanem - kiválasztottad a használt betűtípus fett változatát - igen, aminek Bold vagy Black a neve, és kézzel elvégezted az összes szükséges módosítást. Majd jött a karakterstílus, amely csak a kijelölt szavakat tette a stílusban leírttá, a bekezdés többi részét nem módosította.

Az InDesign 3 megpróbálta tovább könnyíteni a helyzeted. Számtalan esetben a bekezdés elsô betűje, szava, mondata kiemelt, esetleg az utolsó sora kíván a kenyérszövegtôl kicsit eltérô tördelést. Az egyes stílusok összefoghatók, és bekezdésekre alkalmazhatók az új InDesignban. A bekezdésen belüli stílusszeparátor lehet kvirt, tabulátor vagy erôltetett sortörés, de akár megadhatod a karakterek vagy szavak számával is egy-egy stílus érvényességi hosszát. A Paragraph Styles menü alatt összeállítható Összefogott Bekezdésstílus utána a szokott módon használható.

Infopaletta

Az Infopaletta hasznosabbá vált, ami nem csoda rohanó korunkban, amikor felgyorsult az információáramlás. A beírás eszközét kiválasztva kattintasz egy szövegdobozra, akkor megjelenik a karakterek, szavak, mondatok és bekezdések száma, illetve infó a szöveg más dobozba való folyatásáról. Ha képre mész, akkor a Photoshopban és Illustratorban megszokott infókat kapod - kiegészítve a megjelenített és a teljes kép adataival, ha megvágtad az eredetit. Átméretezéskor látod a ppi értéket és a kép színterét is. Ugyan infó, de külön helyen szerepel a távolság mérésére szolgáló Measure eszköz, amely szigorúan x-y koordináta rendszerben dolgozik.

Kiadvány adatbázisból

Az InDesign XML integrációja tovább javult a beépített DTD (Document Type Definitions - Dokumentum Típus Definíció) támogatással. Mi is az a DTD? Dokumentumfüggô szabályrendszer, amely megadja, melyik XML tagoknak és milyen sorrendben kell szerepelnie a dokumentumban. Példával élve, egy XML alapú magazin cikkeinek a következô elemeket kell tartalmaznia - és ebben a sorrendben is -: cím, alcím, kopf, szövegtörzs, kép, képaláírás és szerzô. A DTD segítségével létrehozható és használható olyan template, amely dinamikusan feldolgozza az XML tartalmat. A helyesen elôkészített XML tartalom rendre a megfelelô helyre kerül szinte emberi beavatkozás nélkül. Ha az XML tagok bekezdés szintűek, akkor stílusok is rendelhetôk hozzájuk, tovább csökkentve a tördelési idôt. És az automatizálás szerelmeseinek - vagy az élômunka ellenségeinek - még ott az InDesign megszkriptelési lehetôsége is.

A DTD és XML együttes alkalmazása lehetôséget nyújt hibaszűrésre és egyszerű kijavítására is. Az adatbázisból újságkészítés ötletére fejüket felkapók és értetlenkedve tekintôk számára példaként említhetô a számtalan utazási magazin, ahol ismétlôdô elemekbôl állnak a "cikkek" - hova megy az út, rövid leírás, kis hamis kép, és táblázat az árakkal, idôpontokkal, apró betűs lábjegyzet (orvosa, gyógyszerésze). De jó példa lehet a postaládaleszakító katalógusok is, amelyeket - tisztelet a kivételnek - még mindig nem adatbázisból hoznak létre, hanem ezer fájllal és képpel kergetik halálba a tördelôt. Az XML tagok és a stílusok összerendelése teljesen felhasználóbarát módon történik, a felsorolt tagokhoz az elôre definiált stílusokat társíthatod, egy taghoz egy stílust, de több tag is lehet azonos stílusú. Ha úgy véled, itt lenne az ideje megismerkedni az XML tagok mibenlétével, akkor teljesen egyetértek veled, az Almalap elkövetkezô egyik számában ezt mindenképp megtesszük.

Képedre formálhatod

Az InDesignnal az Adobe folytatta a felhasználóbarát szoftverek fejlesztését, szinte mindent testreszabhatsz, áthelyezhetsz, kinyithatsz és bezárhatsz - az eredményt, amelyet valamilyen különös apropóból munkaterületnek neveznek, el is mentheted. Alapvetôen jó és hasznos dolog, különösen ha többen ültök egy gépnél. Mindenki megszokott egy palettaelrendezést, és kár csendes fortyogással kezdeni a munka elôtti asztalrendezést, ha csak kitt és katt, visszakaphatod a saját elrendezésed. A szoftverfejlesztôk szerint a különbözô típusú munkákhoz is érdemes egyedi elrendezést kialakítani. Ám Murphy biztos használja az InDesignt, mert rendszerint az a paletta kell mindig, ami éppen rejtve van.

Kattints rá! Van, aki narancssárgán szereti – ezért ezt az elrendezést mentette el. Jajj.


Mars-kutatás és egyéb elmésségek

A halmazelmélet és a Mars-kutatás szerelmesei is örülhetnek az új Pathfinder paletta parancsainak, amellyel kettô vagy több elem metszete, kiegészítô részhalmaza stb. tehetô új elemmé - a Photoshopban és Illusrtratorban már megszokott módon.

Felhasználó- és egérbarát megoldás, hogy duplán kattintva a szövegdobozra egybôl szövegszerkesztô állapotba jutsz. Ez a lehetôség az Illustratorból lehet ismerôs. A Gonosz Almalap mindjárt rá is ébredt a szoftverfejlesztés új perspektívájára. Az Adobe számára a fejlesztés java nem áll másból, mint a társprogramokban meglévô parancsok áttelepítése a fejlesztendô programba - ez természetesen gonosz és rosszindulatú meglátás. Az Option lenyomva tartása melletti dupla klikkeléssel kapod a szövegdoboz szerkesztésére szolgáló párbeszéd ablakot. A szövegdobozt a Command lenyomva tartásával úgy tudod átméretezni, hogy közben nem veszíted el a szövegkijelölésed - a keret átméretezése közben a szöveg dinamikusan követi a változtatásodat. Maga a szöveg szabadon torzítható, ha a szövegkeretét a Command lenyomása mellett rángatod az egérrel.

A címsorok kiegyenlítésére szolgál a Balance Ragged Line parancs, ez természetesen hasznos, de nem feltétlenül felel meg az igényes magyar tördelésnek, ahol a névelônek illik a fônévvel egybe tartozni. A rácsra illeszthetô a bekezdés elsô sora úgy, hogy a többi megmarad eredeti alkotói szándéknak megfelelôen.

Az InDesign külön eljárás keretében képes megbirkózni az azonos nevet viselô betűcsaládokkal, amennyiben PostScript nevük eltért. A betűlistán ekkor zárójelben jelzi, hogy a betűcsalád melyik törzs tagja. Az InDesign gyorsulásakor már említettem, hogy nincs gond exceles és wordös táblázatok beolvasásával és értelmezésével - különös tekintettel az összevont cellákra, sorokra, formázásokra, számábrázolások átvételére. Az InDesign képes kapcsolt táblázatdobozokba folyatni egy táblázatot, ellentétben a riválissal, amely megbolondul, ha a táblázat nem fér fel egy oldalra, át kell folyatni a következôre. Ez utóbbi esetben eddig kézzel kellett a táblázat fej- és láblécét megismételni, ez most automatikusan esik meg. E szolgáltatás igénybevételérôl persze magad dönthetsz.

Nem tartozik szorosan a táblázatokhoz, de a leggyakrabban az ô környezetükben használunk elválasztó vonalakat - ezekbôl az InDesign pompás készletet kínál. Ám gondoltak az örök elégedetlenekre, más szóval az egyedi ízlésű alkotóművészekre, így módodban áll a saját vonalstílus megalkotása a Stroke Styles paranccsal - persze csak a betűkészleted terhére.

A réteges technológia megkövetelte a grafika szöveg általi körbefolyatásának szabályozását is. Amikor elrejtesz vagy láthatóvá teszel egy réteget, amelyen a grafikai elem a szöveg útjába esik, akkor szükséges lehet a körbefolyatás, vagy annak tiltása, a kép szöveggel való felülírása. Ilyen döntési helyzet leginkább akkor fordul elô, amikor terveket készítesz a megbízó részére, és hol az egyik, hol a másik változatot jeleníted meg.

És végül az InDesign messzemenôen támogatja a speciális karakterek használatát, kezdve a dollárjeltôl az euró szimbólumán át a 3/8 jeléig.

Gazdálkodj okosan!

Számos nyomdai munkát két színnel nyomnak - egy direkt színnel és lakkozás - vagy a CMYK mellett akad még egy direkt szín is. A színek számának növelése kellemetlenül hat a büdzsére is, növeli azt. Ám a Színkeverô palettával a nyomtatni kívánt színek kevert verzióit állíthatod elô egyetlen kattintásra, hogy ezeket használva élhess a színek szépségével és mégis kordában tartsd a költségeket. Ha pedig szórakozni is szeretsz, akkor változtad meg az alapszíneket, amelyekbôl a többit a gép kikeverte. A módosítás automatikusan megesik a kevert színekkel, és a dokumentum is átszínezôdik. Ez persze ügyes kézben látványos mutációs lehetôséget ad a megrendelô elvakítására.

PDF

A legkevésbé sem meglepô módon az InDesign 3.0 (CS) képes a PDF 1.5 leírásnak is megfelelô PDF állományt generálni az 1.4 és az 1.3 mellett. Ám ennyivel nem érte be a PDF-leírást és -szabványt gondozó Adobe, az ISO-elôírás PDF/X-1a és PDF/X-3 fájl írására is alkalmassá tette az InDesignt - a PDF/X-1a és /X-3 mibenlétérôl hosszan cikkezett az Almalap kedvenc szerzôje tollából a DigitArt. A PDF 1.5 már rétegeket is kezel, így a mentés is rétegesen történhet. Hasonlóan a Photoshop és Illustrator, valamint a PDF anyagok beolvasásakor is megmarad a rétegelrendezés.

A PDF nem egyszerű hordozó - ámbár az Adobe legutoljára afféle minden belefér konténerként jellemezte -, hanem tartalommal, ugrásokkal, könyvjelzôkkel ellátható elektronikus irat, amelynek mozik, hangsávok is részei lehetnek. A könyvjelzôk és más csingilingik elhelyezését külön paletták segítik. Így a PDF állomány több lehet, mint betördelt oldalak változata. Nyomógombokat létrehozva igazi interaktív e-könyv alakítható ki. Érzésem szerint a PDF alapú interaktív irat elôállítása ismét egy új szakma lehetôségét sejteti, amely valahol az Internet és a hagyományos kiadványszerkesztés között bújik meg.

InDesign és GoLive

Az InDesign munkafolyamatba ágyazhatóságát már említettem az XML kapcsán, ám az Adobe gondolkodása, amely az egyedi programoktól, azok együttműködésén át a munkafolyamat-szemlélet felé fordul, az InDesignt a GoLive-val is összekötötte. A munkafolyamat alapja, vagy inkább vezérlôje a metaadat, az XML alapú információ. Az webre való InDesign munka a "webre nyomtatás" nevet viseli az Adobe szakmai zsargonjában. Elsô lépésben a az inDesign File > Package for GoLive parancsát kell kiadnunk. Az InDesign ekkor ôrült pakolásba kezd. Elemeire kapja az inDesignban felhasznált elemeket és egy mappába gyűjti ôket.

Befolyásolhatod, milyen módon kezelje a képeket - internetre alkalmas gif vagy jpeg állománnyá alakítva azokat. A szövegek az elsôre bonyolultnak tűnô InCopy CS story formába kerülnek - ennek oka az InDesign integrációja az Adobe említett szerkesztôségi rendszerében. Ha a szövegek XML tagokkal - címkékkel - ellátottak, akkor azok is belekerülnek a csomagba, így automatizálhatóvá válik a GoLive-os feldolgozás. Pihenésképp megnézheted InDesign táblázatként vagy böngészôben weblapként a csomagba bepakoltak listáját és jellemzôit.

Második lépésben a GoLive speciális nézetében megnyitod a csomagot. Az elemeket egyesével rántod be a kívánt helyükre. A GoLive felügyeli a képek optimalizálását. A webes stíluslap - CSS - az InDesign stílusok alapján automatikusan generálódik, az iniciálék és más turpisságok is "átjönnek". Végül, harmadik lépésben ahányszor frissíted a csomag tartalmát InDesignból, az GoLive-ban automatikusan - a program és a weboldal megnyitása után - frissítôdik.


Ferenczy Gábor


A lap tetejére