E-mail














 

Adobe Creative Suite: Érvek és ellenérvek


Az Adobe porondján nemrég új színfolt jelent meg: az Adobe Creative Suite, ami négy program, a Photoshop, az InDesign, az Acrobat és az Illustrator egybeolvasztása. Dan Margulis számítógépes szakember, több illusztris könyv szerzôje nemrég meglehetôsen lehurrogta az egyesített szoftvert, mert szerinte idejekorán álltak ki az új fejlesztésekkel, amik így hemzsegni fognak a bugoktól. Egyenesen "idiótának" nevezte azt a törekvést, miszerint 18 havonta egységes upgrade-verzióknak kell megjelenniük. Szerinte ez a sietség csak marketingfogás, és a minôség rovására fog menni.

A nemtetszésének hangot adó cikkre Michael Kieran reagált, a torontoi ColorWeb Technologies elnöke, aki szintén számos illusztris könyv szerzôje.

"Az új Creative Suite (CS) három nyilvánvaló elônnyel szolgál. Elôször is azzal, hogy egyszerre biztosítja az összes eszközt, amivel megragadó tervezeteket lehet készíteni nyomtatáshoz és webhez egyaránt, s mindezek bökkenô nélkül összeillenek a PDF-el. (Próbáld csak meg ezt a Quarkal, Macromediával, Corellel vagy bármi mással!) A legtöbb design szakember, akivel dolgozom, egyfolytában váltogatja a különbözô szempontú kreatív kivitelezô-, vektorgrafikás, lapszerkesztô-, webdesign programokat, miközben olyan határidôkkel küszködik, amiken csak nevetett volna néhány éve. A következetes palettáknak, eszköztáraknak, forróbillentyűknek és színhatározó beállításoknak köszönhetôen a CS által több idôt tudnak tölteni az alkotással, és kevesebbet kell a szoftver rejtelmeivel foglalkozniuk. Másodszor: a CS egy "Tanácsadó Verzióval" (Version Cue) jár együtt, egy egyszerűsített "vagyonnyilvántartóval", amely szemmel tartja a fájlok ismétléseit és helyeit. Bár ez nem tartalmaz teljes digitális jegyzéket, a Version Cue minden bizonnyal népszerű lesz az egyéni felhasználók és a kis üzletek körében, akik a grafikai alkotások piacának magját alkotják. Harmadszor: a CS kivételesen értékesnek bizonyult az individuum kifejezésének felségterületén, a tervezésben, a webdesignban és az illusztrációk terén. Igaz, az upgrade árát meglehetôsen magasnak ítélhetik azok, akik már megvették a programcsomag egy vagy két alkotóját."

Bob Schaffel, a Version Cue termékmenedzsere szerint "A világ túlhaladta már a specializált portékákat, amik el vannak zárva az egységes médiaközi publikációtól. Összehangolt termékkiadás nélkül nem lehetünk biztosak benne, hogy az egyes részelemek összeillenek-e, vagy a felhasználói hozzáférés következetes-e."

Mindenki, aki már próbált összehozni egy valamirevaló kiadványt (legyen az nyomtatott és/vagy internetes) tisztában van vele, milyen idegesítô egy nyavalyás oldal összehozásához két, három vagy még több szoftver közt importálgatni, exportálgatni, nyitni, csukni, kimásolni, beilleszteni, trimmelni, formátumot váltani, tömöríteni, darabolni, felbontással és színekkel vacakolni, balfék módra felülírni, rossz helyre másolni, elveszteni, kifagyni, rebootolni stb. (Jah, ez utóbbiak nem Macre szólnak... Hehe.). Nos, ezek közül majdnem mind kivédhetô az integrált rendszerrel. (Viszont még a legjobb program sem tudja visszaverni a felhasználó hibás utasításait. Emlékezzünk csak Murphy örökérvényű törvényére: A számítógép a parancsaink és nem a kívánalmaink szerint működik!)

A CS alapötlete remek, ezt még az elégedetlen Dan Margulis sem vitatja. Kiküszöböl egy halom hibaforrást, meggyorsítja a munkát, és egységes kezelôfelületével idôt és energiát spórol meg a felhasználónak, hisz nem kell minden egyes program csínját-bínját külön megtanulnia. Reméljük, Margulis aggodalmai nem válnak valóra, és a következô upgrade-ek szoros határidôi nem okozzák majd komor jóslata szerint a minôségi romlását.


The Seybold Reports alapján írta Cat


A lap tetejére