E-mail












 
Az iTunes Music Store hatása a zeneszolgáltatásra

Realnetworks csökkenti a letölthetô zene árát

Az Apple belépése a zeneszolgáltatásba felrázta a piac alvó és szerencsétlenkedô szereplôit. A iTunes Music Store minden egyes dalért 99 centet számláz. A RealNetworks Rhapsody szolgáltatásának új ára 79 cent. A Rhapsodyt a RealNetworks áprilisban vásárolta meg a Listen.comtól. A zeneszolgáltatásról az Almalap a májusi számában a Business Week nyomán írt hosszan, összefoglaló jelleggel. Ám míg az Apple felhasználói nem fizetnek regisztrációs díjat, a Rhapsody használói havi 9,95 dollárt perkálnak le - a cég szóvivôje épp az alapdíjak léte okán nevezte cégét nyereségesnek. A fejszámoló művészeket megelôzendô, a két rendszer - zenevásárlást figyelve - ötven szám megvételekor egyenértékű, ez durván havi öt CD-t jelent. Ám épp a számonkénti vásárlási lehetôség módosíthatja radikálisan a vételi szokásokat, ahhoz, hogy élvezd a slágert, nem kell másik kilenc tinglitangliért fizetned.

BuyMusic is versenyben
Élesedik a helyzet - Bástya elvtársat ugyan még nem akarja senki sem megmerényelni -, a BuyMusic.com is beszállt a zeneszolgáltató versenybe, amelyet az Apple iTunes Music Store megjelenése generált. A háromszázezer számos kínálat darabja 79 centbe kerül, az album letöltési ára 7,95 dollár. Ellentétben a havi díjat is kérô Rhapsodyval, a BuyMusic az iTuneshoz hasonlóan havidíjmentes. A BuyMusic 20 centtel olcsóbban kínálja a zenét, mint az iTunes, ám a letöltött zene a licencszerzôdés szerint sokkal kevesebbet engedélyez a felhasználónak, mint az iTunesé. Ami a felhasználók számára ennél súlyosabban nyoma a latba az az, hogy a BuyMusic Windows Media formátumban szolgáltat. Az Apple - köszönhetôen Steve Jobs ismertségének és karizmatikus személyiségének - mindenki másnál jobb és utánozhatatlanul kedvezôbb licencfeltételeket szerzett meg, panaszkodnak névtelenül a konkurensek.

A siker íze

Az iTunes Music Store kirobbanó sikere más cégeket is hasonló szolgáltatás indítására ösztönöz, a konkurenciát pedig utánzásra csábítja. Az Amazon.com, az America Online (AOL) és a RealNetworks - hogy csak három fontosabb céget említsek - árgus szemekkel követi az iTunes diadalútját. A siker mértéke hárommillió értékesített zeneszám egy hónap alatt - 99 cent bevétel mindegyik után. Szakemberek szerint a sikeresség titka a megfelelô zenekínálatnak és a roppant egyszerű vásárlási módnak köszönhetô - az ár pedig jól lett belôve, ennyiért inkább választják az emberek a vásárlást, mint az illegális másolást. Június végén már kétszázezres kínálatban lehetett turkálni cím, elôadó, szerzô szerint. Aki egyszer regisztrálta magát, valóban egy klikkeléssel képes a következô számot megvásárolni - és letölteni. A letöltött zene CD-re írható, iPodra másolható, az állomány védettségrôl májusban írt az Almalap. Az Amazon.com, amely korábban elutasította, hogy számonkénti értékesítéssel foglalkozzon, most az iTuneséhoz hasonló stratégia kialakításával van elfoglalva - ráadásul az iTunes adatai azt bizonyítják, hogy nem csekély azok száma, akik teljes CD-t vásárolnak meg. Az AOL Music, amely eddig nem értékesített zenét letölthetô formában, az év végén tervezi ennek megkezdését. A RealNetworks 79 centes akciójáról pedig másik kis hírünk szól.

Feltámad a Napster?
A Roxio tavaly vásárolta meg a Napster maradványait és nevét, miután a fájlcserélôjérôl elhíresült cég csôdbe ment. A név zeneszolgáltatóként támadna fel, újabb iTunes Music Store konkurenciaként. Az új Napster elôfizetéses szolgáltatás lesz, és félmillió dalos kínálattal tervezi színrelépését. A zenék birtokosai gyanakodva figyelik az új értékesítési ág rohamos kiépülését - ám mosolyogniuk szükséges, tavaly az államokban 32 százalékkal kevesebb CD-t értékesítettek, mint 2001-ben, azaz majd harmadával esett vissza a forgalom. A változás nagy vesztesei a zenei CD-gyártók lesznek. A CD-elôállítók titkon remélik, hogy az illegális másolás - kiegészülve a növekvô legális táborral - alapanyagigénye többé-kevésbé kompenzálja a CD-író gyárak kiesését. A zene birtokosai, a nagy kiadók számára túlélési lehetôséget jelentenek az internetes zeneszolgáltatók - ám piaci stratégiájukat gyökeresen kell átformálni.



A lap tetejére