E-mail














 

SimCity 4


A SimCity megélt már egy raklap imitátort, pár ötlettolvajt és néhány folytatást 1989-es elsô kiadása óta. A városépítô program legújabb verziója a SimCity4, ami év elején jelent meg PC-n, Macre pedig az i5works rakta át.

Gondolkodj lokálisan, cselekedj mindenhatóan!

A kezdô elgondolás briliánsan egyszerű: építs egy várost a puszta közepére, és igazgasd! A nagyja munka elvégezhetô "Mayor Mode"-ban (Polgármester-mód) de ízlés szerint választható a "God Mode" (Isten Mód) és a "My Sim Mode" (Az én Simem Mód). Az "Isten Mód" megengedi, hogy úgy szabd át a terepet, ahogy akarod, az "Én Simem Mód"-ban pedig importálni lehet a "The Sims" játékból kedvenc simünket, vagy választhatunk a felkínált simek közül.

A kezelôpanel - The Simhez igazodva - a legtöbb tulajdonságot és eszközt a bal alsó sarokba helyezi. A legérdekesebb újítás az, hogy a játékrendszer szétbontja a terepet különbözô régiókra, hogy a potenciális városok közössége specializálódni tudjon. Míg a város megépítése és igazgatása olyan egyszerű, hogy majdnem mindenki elboldogul vele, a tényleges szimuláció elég összetett. Háromféle terület - lakóövezet, kereskedelmi terület és iparzóna - található a városban, és minden típusnak három gazdasági szintje létezik: alacsony (low), közepes (middle) és magas (high). Ezen csoportok megértése és helyes használata a kulcs a sikerhez. Persze ezt könnyebb mondani, mint csinálni… És bár nincs kitűzött cél a SimCityben, azért nem ártana, ha úgy építenénk fel a városunkat, hogy az fenntartsa magát, terjeszkedni tudjon, és elég komfortérzetet adjon a kis simjeinknek.

Oktatópálya

A SimCity4 súgójával és oktatópályájával egy gond van csak: egyik sem ad megoldást arra a komoly problémára, hogyan is kellene játszani. Mindkettô megmondja, melyik gomb mire jó, de az összefüggéseket és a döntéshozatali folyamatot teljesen kihagyja a magyarázatból. Igazán fordíthattak volna erre nagyobb figyelmet, mert ez a játék nem egy "megyek oszt ütöm" gyorsklikkelô tanfolyam, hanem a logikára épít, viszont a legintelligensebb matematikus sem tud adatok nélkül, csupán műveletekbôl konkrét eredményt kapni. (Vagy mégis?) A másik vaskos probléma az, hogy a tutorial és a súgó is szinte csak az újításokat magyarázza el, mintha magától értetôdô lenne, hogy a játékos végigvitte az elôzô verziókat is. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én például utoljára a legelsô résszel játszottam, azzal sem valami nagy sikerrel, mert még nem tudtam angolul, és akkoriban még az egérkezelés is problémát jelentett, nemhogy a rendszeresen megjelenô tornádók és szökôárak.

A Simcity4 tehát inkább öreg SimRókáknak készült, mint zöldfülűeknek, hiszen még az olyan apróságok is, amelyek könnyítenék a játékot (például a nehézségi fok állítása) titokzatos módon hiányoznak a SimCity4-bôl. Ráadásul a játék elején egy deficites városba csöppenünk, ami hónapról hónapra mélyebben ás simoelonjainkba. (A simoelon a játék pénzneme.) A kísérletezés csak addig lehetséges, míg a pénzmag tart, és csak a legtapasztaltabb játékosok képesek kihasználni a játék adta lehetôségeket, és nem tönkremenni idô elôtt. A játék elméletileg csak akkor ér véget, ha százezer simoelon adóságunk van már - hiába engedélyeztünk pénzt hozó rakétasilót, vegyi üzemet, laktanyát és szövetségi börtönt telepedni a városba, a kaszinót nem is említve.

Ráadásul akad néhány komoly technikai probléma a SimCity4-gyel. A görgetés sokszor már attól elindul, hogy megpróbáljuk elérni az alsó parancspaneleket, a buldózerkurzor különcködik, az elharapódzó tűz terjedését nem zavarja az, ha pauzában van a játék. A legnagyobb probléma azonban az a bug, amely egyes közszolgáltatások - iskola, orvosi rendelô - leállása okoz. A kassza gyors kiürülésén kívül a simek fel is lázadnak, törnek-zúznak. (A rutinos Simcitys halk megjegyzése, hogy nála ilyen csak akkor fordult elô, amikor az 550 fôre tervezett orvosi rendelôre 1600 sim jutott.)

A bukkanók ellenére van néhány remek dolog is a SimCity4-ben, amelyek pont olyan szörnyen additívvá teszik, mint amilyenek az elôdei voltak. Az "Isten Mód" az egyik ezek közül. A legutolsó homokkupac is emelhetô, süllyeszthetô, eltüntethetô, letaposható, a tökéletességig formálható. Egy másik érdekesség, hogy rá lehet közelíteni minden egyes emberkére, amint napi tevékenységeit végzi. Ettôl mintha valóban lélegezne, élne városunk.

Grafika

Nyilvánvaló, hogy rengeteg odafigyeléssel készítették el a SimCity4 grafikáját. A tájkép már-már fényképszerű, nézôponttól függetlenül. Városunk csinos és napos, szép színhatásokkal, amiken a zoom nem ront. A város éjszakai képe szintén jó lenne, ha a házak nem lennének hajlamosak halványsárga pacává változni. A vízszerűen kékesfehér kezelôpanel igazán elegáns, bár - csak hogy kukacoskodjak - el kell mondanom, hogy kicsit vacillál 16 bites színpalettánál. Ha megpróbáljuk engedélyezni és újraindítani a 32 bites színpalettát, összezavarja a kezelôpanelt, és halványzöldre varázsolja magát.

Hang: a város muzsikája

Nos, ízlések és pofonok ugyebár… Bár a hangok jól megszerkesztettek és találóak, de inkább kikapcsoltam. Összességében az effektek nagyon hangulatosak, de egymásba mosódnak, így aztán hiába zseniális egy-egy zörej vagy nesz, mégis beleolvad a város zajába. Ráadásul van egy bizonyos hang, ami olyan, mint egy síró gyerek. Elég zavaró egy idô után.

Az én városom nagyobb, mint a tied.

A SimCity4 működése és részletei lenyűgözôek. Megtartotta mindazokat a tulajdonságokat, amik miatt a régi rajongók hosszú távú, kellemes idôtöltésre számíthatnak, viszont ha valaki most elôször akar belemerülni a városépítés gondjaiba, az jobb, ha elôbb szerez egy vaskos stratégiai kézikönyvet, különben több bosszúságban lesz része, mint kikapcsolódásban. Ezenfelül sajnos a játék néhány olyan gyerekbetegségben szenved, amikkel ki sem szabadott volna kerülnie a tervezôasztalról (vagyis merevlemezrôl). Mivel a SimCity az egyik legrégebbi és legnépszerűbb "sorozat" a számítógépes játékok közt, illett volna kicsit nagyobb gonddal elkészíteni és ellenôrizni. A SimCity4 így nem az a koronaékszer, ami lehetett volna.


Fordította: Cat


A lap tetejére