E-mail














 
Szeptember havi hírgyűjtemény

A videojátékok jótéteménye

A rochesteri egyetem vizsgálata szerint az akciódús videojátékot játszók vizuális képességei pozitívan változnak, legalábbis tesztük ezt mutatta ki. A teszt során felvillanó tárgyakat kellett felismerni, azonos tárgyak számát eltalálni, illetve betűk színét megmondani. A mérési jegyzôkönyv eredménye egyöntetűen azt mutatta, hogy a hónapok óta aktatáskás-lövöldözôs videojátékot játszók jobb teljesítményt nyújtottak az ezt nem tevô társaiknál. A felmérés nem foglalkozott annak megállapításával, mennyire tesz agresszívvá az akciójátékok mértéktelen használata. Az eredmény ismeretében a tudósok az akciójátékok hasznosítását javasolták a katonaságnak, javítandó az észlelési és felismerési idôt, és egyfajta gyógymódként is alkalmazhatónak vélik bizonyos szempontokból kihívásokkal küzdô embertársaink számára. A teszt eredményének közzététele kapcsán nyilatkozott az amerikai hadsereg egyik szóvivôje is, aki megerôsítette, a videojátékokon felnôtt katonáik rendre alkalmasabbak például a pilóta nélküli robotrepülôgépek irányítására.

Növekvô csipeladások

A Semiconductor Industry Association (SIA) - Félvezetô Iparági Szövetség - adatai szerint nekilendült a számítógépekhez használt csipek értékesítése. Májusban az elôzô hónaphoz képest kettô, egy évvel korábbhoz pedig tíz százalékkal többet adtak el a tagok. A növekedés Japánban 26 százalékos, Ázsiában 11,7 százalékos, Európában pedig 9,3 százalékos volt. Egyedül Észak-Amerikában csökkent a csipfelhasználás 6,7 százalékkal, az elvándorlás iránya egyértelműen a távol-kelet felé mutat. A csip értékesítés növekedése 1999-ben 7, 2000-ben 5,8 (tudod, Y2K), 2001-ben 16,8 százalék volt, tavaly pedig 10,1 százalék. A piac lenyugodni látszik - állítja a SIA - az iraki háború és a hongkongi SARS járvány után.

Szabadszöveg keresése az Amazonnál

Az Amazon.com belekezdett Look Inside the Book (Könyvekbe tekintô) programjának második fázisába. A felhasználók szavakat, kifejezéseket vagy egész mondatokat kereshetnek majd nem irodalmi művek ezreiben. Nem csak a találatok helyét mutatja meg a keresés végén a gép, de a környezô szöveg is megjeleníthetô - egy-két oldal elôre és hátra. Az Amazon jelenleg is tárgyalásban áll a legnagyobb kiadókkal, hogy megkapja a teljes szöveg használatának jogát. Az Amazon abban a hitben cselekszik, hogy így több könyvet tud majd értékesíteni. A megkeresett cégek többsége élénk érdeklôdés mellett retteg attól, hogy ügyes felhasználók megfelelô segédprogi megalkotásával akár egész művekhez ingyen hozzáférnek. De akadhat olyan is, aki például egy szakácskönyv adott oldalaival is beéri a képernyôjén, soha nem fog könyvet rendelni (persze nem azért, mert a fellelt gombapaprikás recept...)

Félmilliárdos bünti

A Microsoft 520 millió dolláros kártérítést fizethet a kaliforniai egyetemnek és az Eolas Technologiesnak, mivel engedély nélkül használta fel az Internet Explorerben a két felperes plug-in és applet weboldalba beépülési technológiáját. A Microsoft érvelése szerint nem is volt szabadalmaztatva az említett technológia, de ha igen, akkor ôk nem azt használták. A bíró 1,47 dollárt ítélt meg minden 1998 novembere és 2001 szeptembere között értékesített Windows operációs rendszer után a felperesek javára. A technológiát az egyetemen dolgozó, de az említett cégbe tömörült tudósok alkották meg, így a büntipénz java a céghez kerül.

Rohanó világ

Egy irodában eltöltött átlagos napja során a dolgozó 46 telefonhívást, illetve 9 mobilhívást fogad, továbbá mintegy 25 e-mailt, 16 hangpostaüzenetet, 23 levélpostai küldeményt, 8 irodai emlékeztetô üzenetet, valamint 16 faxot kap. Az iménti számadatok annál is inkább rémisztôek, mivel a Pitney Bowes és az Institute for the Future közös felmérése, amely a 100-nál több, 499-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek munkatársainak válaszait tükrözi, még 2000-ben készült.

E-mailtôl megfosztva

A Dynamic Markets kutatócég felmérése szerint nem csak az átlagos felhasználók, hanem az informatikai vezetôk számára is különösen sok bosszúságot okoz, ha az elektronikus levelezôrendszer - akár csak egy órára is - felmondja a szolgálatot. Mivel a cégek több mint háromnegyede létfontosságú üzleti alkalmazásként tekint az e-mailre, az esetleges fennakadások jelentôs stresszt okoznak a dolgozóknak és az informatikai vezetôknek. Minden ötödik megkérdezett vezetô azonnal méregbe gurul, ha problémát észlel, minden harmadik pedig jó öt perc után jön ki a sodrából. Fél óra elteltével a türelmesebbnek számító 30 százalék is dührohamot kap, míg egy teljes órás rendszermeghibásodás után a munkatársak 82 százaléka veszti el türelmét.
   A brit informatikai vezetôkre ugyanakkor valamivel nagyobb hidegvér a jellemzô, mint amerikai kollégáikra, jóllehet egy óra elteltével már csak alig 17 százalékuk tudja tovább türtôztetni magát. Az összes informatikai vezetôt tekintve a megkérdezettek háromnegyede már egy rövid fennakadás után is veszélyben érezné munkáját. Az informatikai vezetôk 37 százaléka számolt be arról, hogy egyhetes megfosztottság az e-mailektôl nagyobb stresszt okozna számára, mint egy válási procedúra, vagy egy költözés.

A Vatikán virtuális túrát kínál

A művészetbarátok most már a számítógépükön is megcsodálhatják Michelangelo világhírű festményét a sixtusi kápolna mennyezetén. A reneszánszkori mester által 1508 és 1512 között festett mennyezeti kép megtekintése részét képezi a vatikáni múzeumokat feltérképezô, a Szentszék weboldalán megtekinthetô új virtuális túrának.
   Az olasz fôváros szívében elhelyezkedô városállam kibôvítette weboldalát annak érdekében, hogy több látogatót vonzzon oda. Az új szolgáltatás a napokban indult, s részletesen bemutatja a pápai állam galériáit és múzeumait. A virtuális túrán kívül a Vatikán szeretne on-line jegyértékesítési szolgáltatást is indítani, hogy a turistáknak ne kelljen sorban állniuk a belépôkért. A brit The Guardian arról is beszámolt, hogy a városállam on-line ajándékbolt nyitását is tervezi.
   A virtuális túra tartalmazza a kápolna szemmagasságból való megtekintését, valamint a művész híres frízeinek látványát, többek közt az Ádám teremtését, az elsô ember Isten által való megteremtésének híres keresztény ábrázolását. A mennyezetet nemrégiben húszévnyi tisztítási munka után restaurálták. Michelangelót II. Gyula pápa bízta meg a kápolna mennyezetének megfestésével. A művész e grandiózus művét egy külön erre a célra épített állványzatról készítette. Állítólag a segédjének este úgy kellett kivennie az ecseteket a mester kezébôl.
   A Vatikán etruszk és egyiptomi múzeumaiban található gyűjteménye szintén látható a túra során, csakúgy, mint a Pinacoteca, a Vatikán nevezetes galériája.

A szerzô nemét megállapítani képes számítógépes program

Egy egyszerű algoritmust használó új izraeli számítógépes program 80%-os pontossággal képes megállapítani egy írásos mű szerzôjének a nemét. A szerzô nemének kulcsszavak és jellemzô mondattani ismertetôjegyek utáni keresés alapján történô megállapítására képes rendszer sikerrel igazolta azt a sztereotip megfigyelést, amely szerint a férfiak és nôk nyelvhasználatára bizonyos nemspecifikus jegyek jellemzôek. A férfiak általában tárgyakról, a nôk inkább viszonyokról beszélnek. A nôk több névmást, a férfiak több fônevet, mennyiségre vonatkozó szót, szófajt használnak.
   Moshe Koppel, az izraeli Bar-Ilan Egyetem kutatója és munkatársai az algoritmusok segítségével működô programmal hatékonyan mutatták ki azt a tendenciát, amely szerint a férfiak hajlamosak a kategorizálásra, a nôk pedig a megszemélyesítésre, személyivé formálásra.
   Koppel és kollégái egy néhány tesztpéldán keresztül létrehozott algoritmus segítségével igyekeztek kimutatni a nemekre jellemzô nyelvhasználati sajátosságok legjellemzôbb lenyomatait. Ezt követôen mintegy 566, több különféle műfajú és stílusú angol nyelvű művet vizsgáltak meg e lenyomatok után kutatva. A program a szerzô nemét 80%-os alapossággal tudta felfedni, a szépprózai műveket viszont 98%-os pontossággal volt képes megkülönböztetni egymástól.
   A vizsgált művek mindegyike 1975 után íródott. Az izraeli kutatócsoport most azt vizsgálja, vajon meddig lehet még visszamenni az idôben ahhoz, hogy az algoritmus még hatékonyan működjön. Így hamarosan az is kiderülhet, vajon George Eliot (Mary Ann Evans), a 19. században alkotó brit írónô csak az idejét vesztegette-e akkor, amikor férfi írói álnéven igyekezett leplezni valódi nemét.

Az átlagos internethasználó

Az ActivMedia szerint az on-line eladások száma majdnem hússzor gyorsabban növekszik, mint a hagyományos vásárlási ráta. Az internetes közönség is rohamos ütemben gyarapszik, összetétele pedig lassan változik, a társadalom demográfiai összetevôinek tükörképeként. Négy évvel ezelôtt a tipikus világhálós polgár jómódú, magasan iskolázott, fiatal fehér férfi volt. Ma már ez a személy:
  • inkább nônemű - 58 százaléka az új internetfelhasználóknak nô,
  • általában házas, és gyerekei vannak - 65%-a a netes vásárlóknak házas, vagy élettársi kapcsolatban él, 48 százalékuknak van gyermeke (ActivMedia),
  • kevesebb az esély, hogy diplomás - azok közül, akik a közelmúltban kezdtek az internetes áruházakból vásárolni, csak 24%-nak volt diplomája, míg a négy évvel ezelôtti felmérésnél ez a szám 51% volt (ActivMedia),
  • kevesebb pénze van - azoknak az ügyfeleknek, akik tavaly vásároltak elôször a világhálón, háztartásuknak átlagos évi bevétele 46 000 dollár volt, míg a négy évvel ezelôtti felmérésben ez az összeg 64 000 dollár volt (ActivMedia),
  • több esély van rá, hogy nyugdíjas, vagy otthon dolgozik - a nyugdíjasok száma majdnem megduplázódott: 9%-ról 16%-ra nôtt négy év alatt, az otthon dolgozók 4%-ról 18%-ra gyarapodtak (ActivMedia),
  • nagyobb hajlandóságot mutat az internetes átutalásra - majdnem 70% a megrendelôk közül a világhálón keresztül fizet, ami azt sugallja, hogy a biztonság miatti aggodalmak halványulnak (AC Nielsen),
  • a webvásárlást kellemesnek találja - az ügyfelek, akik kapcsolatba kerültek az internetes kereskedelemmel, 85%-ban "nagyon elégedettek" a tapasztalatok szerint (Odyssey, L.P.),
  • több idôt akar on-line tölteni - 61%-a a felmérés megkérdezetteinek úgy tervezi, hogy internetes vásárlásai növekedni fognak a következô 12 hónapban. Csupán 7 százalékuk szándékszik csökkenteni kiadásait ezen a téren.

Java-mentes Microsoft

Hosszan tartó jogvita végén a bíróság úgy döntött, hogy a Microsoft nem köteles operációs rendszerével együtt a Sun Javáját is terjeszteni, amiért persze a Sun tartotta volna a markát. Mivel a Javának több nyelvjárása is létezik, ezek egyikét sem köteles a döntés értelmében a Microsoft csatolva forgalmazni. A döntést mindkét fél sikerként értékelte. A határozat ugyanis elítélte a Microsoft magatartását. A redmonti cég saját Java nyelvét nem különböztette meg markánsan a Sun által fejlesztettôl, így megtévesztette a vásárlókat - és a két Java természetesen nem kompatibilis egymással. A Microsoft szolid piaci súlyát is bevetette a Javák közti küzdelembe, a bíróságnak ez sem tetszett. A döntés eltiltotta a Microsoftot attól, hogy saját Javáját kötelezôen csatolja az operációs rendszeréhez - milyen ismerôs eljárás ez! A számítógépgyártók így dönthetnek, kinek a javát akarják, melyik Javát telepítik a gépekre elôre. (És ha én nem akarom a Javát a gépemre, az mennyivel lesz olcsóbb - sírdogált egy pingvinrajongó az asztal jobb sarkán, de ez az IBM kompatibilis PC-vásárlók gondja.)

Gyorsabb RAM-ok

A Motorola, az IBM és az Infineon Technologies közös tulajdonában lévô Altis egyaránt magnetorezisztív technológiájú RAM (MRAM) gyártásán töri a fejét. Mivel a RAM csak áram alatt ôrzi tartalmát, ezért (is) utazik az adat minden ki- és bekapcsoláskor a memória és a merevlemez között. Az MRAM polarizálható mágnese rétegekbôl állna össze, amelyek árammentes állapotban is ôriznék beállítódottságukat - ez gyorsítaná a gépindítást és véget vetne a "számítógép most kikapcsol" eseménynek. A Motorola az elsô csipeket az év végére ígéri. A mobiltelefonokban és zsebészekben is használt MRAM-ok a jövô év elején jutnak el a készülékek tervezôihez. Az Altis is abban bízik, hogy ô lesz a Föld elsô MRAM szállítója.

Függetlenedô Netscape

A kilencvenes évek derekán piacvezetô Netscape-et, amely látványos háborúban maradt alul a Microsoft gôzhengere támogatta, ingyenes Explorerrel szemben, 1998-ban az America On-line (AOL) vásárolta fel. Ám nem sikerült megállítani a Netscape hanyatlását - az Explorer piacrészesedése 96 százalékos -, ezért az AOL most a lassú és rugalmas elszakadás mellett döntött. Továbbra is elvégzi a Mozilla alapú Netscape karbantartását, patcheket, javításokat ad ki, de nem fejleszti tovább a sokkal szebb napokat látott böngészôt. Összetéve ezt a hírt a Microsoft Explorerrel kapcsolatos döntésével (valahol a mostani számban), akkor megállapíthatjuk, hogy az Explorer pirruszi gyôzelmet aratott. Piacrészesedése kivívta a Microsoft elleni monopolpereket, amely egyik eredménye, hogy megszűnik önálló termék lenni - beolvad vagy belerejtekezik a Windows op. rendszerébe.

Testreszabott keresés

A Stanford Egyetem PageRank csoportjának három tagja céget alapított forradalminak tartott webkeresési eljárásuk gazdasági hasznosítására. A PageRank csapat alapcélkitűzése az volt, hogy javítgassa az egyetem egykori diákja, Larry Page kidolgozta keresô algoritmust. Larry egyébként már nincs az egyetemen, mert barátjával sikeresnek tűnô vállalkozásukat, a Google-t irányítják. A Kaltixnak nevezett új cég fogja össze az egyetemen és a cégben végzett kutatásokat, amelyek a webkeresés személyre szabhatósági területén folynak. A szakértôk a keresés testreszabását tartják a következô lehetséges fontos újdonságnak, így érthetô, hogy a nagyok - Google, MSN és a Yahoo - nem kevés pénzt és energiát áldoz a megoldás fellelésére. A keresés személyre szabása azt jelenti, hogy a felhasználó szokásainak - általa látogatott oldalak, elôzô találatok közüli választásai stb. - figyelembe vételével javítják a találati listát.

Gyorsabb, de szabványtalan wi-fi

A frissen alapított Airgo Networks bemutatta csipkészlet nagyobb távolságot hidal át, és nagyobb átviteli sebességet biztosít, mint a jelenleg forgalomban lévô wi-fi technológiai eszközök - amelyekkel viszont nem is kompatibilis. Az Airgo azt reméli, hogy ez a hátrány eltörpül a kínált elônyökhöz képest. Az Airgo csipjei a wi-fi 54 Mb/s sebességének a kétszeresére képesek, és hatszor olyan távolságból képesek kommunikálni. A nagyreményű cég hite szerint termékéhez igazítják a szabványt, ám eközben már dolgoznak a 200 Mb/s sebesség elérésén is. Hogy kerül ez az Almalapba? Airport!

Halk a vízhűtéses PC

A Cooligy is nemrég alapított vállalkozás, hasonlóan az Airgohoz. Az ô világmegváltó ötletük a vízhűtéses számítógép - az eddigi léghűtéssel szemben -, amely a várakozások szerint halk vagy tejesen zajtalan működést eredményezhet. A csipek integráltságának növekedése egyre rettenetesebb hűtôbordák megjelenését hozza magával, a számítógépház lassan nem is szolgál más célt, mint a hűtôbordák elrejtése. A Stanford egyetem mérnöke, Ken Goodson kidolgozta a számítógéphűtéshez használható vízpumpa prototípusát. Egy elektromosan befolyásolt üveglap az elektroozmozis hatására áramoltatja a vizet a számtalan üvegen belüli hajszálcsôben - így nincs mozgó alkatrész. A vízhűtéses számítógép nem újdonság, mivel már épült pár darab, ám azokban mechanikus pumpa áramoltatja a hűtôfolyadékot. A PC-t is látottak közül talán páran emlékeznek arra a vicces vírusra, amely kis ablakban közölte, hogy a merevelemez vízbe került, ezért most jól megpörgeti, szárítás céljából - meg le is formázta. Hogy a Gonosz Almalapnak ez mirôl jutott eszébe...

A dolgozók e-leveleinek 51%-a spam

Az email-biztonsági szolgáltatásokat nyújtó MessageLabs az üzleti ügyfelekbôl álló globális hálózatának tagjaihoz beérkezett 133,9 millió üzenet elemzése során megállapította, hogy a kereskedelmi ajánlatokat tartalmazó kéretlen e-mail üzenetek aránya - idén májusban elsô ízben - meghaladta a munkahelyi felhasználók által kapott összes elektronikus levél 50%-át.
   "A nap mint nap a számítógép-használók nyakába zúduló kéretlen levelek mennyisége mára már jócskán meghaladta azt a határt, amikor csak kis kellemetlenségrôl beszélhetünk, sôt, ma már jelentôs termelékenységbeli veszteséget, illetve számottevô (információtechnológiai) költségterhet jelent az üzleti világ számára" - emelte ki Mark Sunner, a MessageLabs technológiai igazgatója. Az internetszolgáltatók és a törvényhozók az utóbbi hónapokban élénken vizsgálták annak a lehetôségeit, miként fékezhetnék meg a kéretlen levéláradatot. A lehetséges megoldások köre az új technológiáktól kezdve az ipari önszabályozáson át a törvényi szabályozásig sokféle intézkedésre kiterjed. A cégvezetôk ugyanakkor attól tartanak, a tervezett intézkedések eredménye csak két-három év múlva érzôdik.
   Ryan Hamlin, a Microsoft spamellenes technológiai és stratégiai csoportjának vezetôje úgy véli, a kéretlen üzenetek aránya idén is meg fogja haladni a jogszerűen kiküldött elektronikus levelek arányát.
   A MessageLabs globális hálózatának ún. "megfigyelôtornyai" révén igyekszik kiszűrni a vírusokat és a kéretlen ajánlatokat ügyfelei e-mailjei közül. Az Egyesült Államokra, az Egyesült Királyságra, Németországra, Hollandiára és Hongkongra kiterjedô, központilag felügyelt hálózat naponta több millió üzenetet szűr át. A MessageLabs mintegy hatezer üzleti ügyfele között a brit kormány is megtalálható.

Az e-üzlet öt legnagyobb kihívása

Az e-Business Communication Association (eBCA), az elektronikus kereskedés szakértôit tömörítô szervezet legfrissebb kutatásai szerint a legnagyobb szakmai kihívás, amivel az ilyen téren érdekelt cégek szembenéznek, az, hogy miképp maradjanak naprakészek mind tartalmilag, mind technikailag. A felmérésben részt vevô szakemberek 66 százaléka állította, hogy jelenleg a legnagyobb problémájuk az, hogy műszakilag lépést tudjanak tartani.
    A megkérdezetteket nem csak a technológiai frissesség foglalkoztatta, hanem az is, hogyan tudnák a fejlesztéseket a leghatékonyabban megvalósítani rendszerükben. A megkérdezetteknek 62%-a a második legégetôbb problémaként jelölte meg a gyakorlati információkhoz való hozzáférést.
   A lista folytatása:
  • A képzettség megszerzése: a megkérdezettek 47%-a azt mondta, hogy a megfelelô képzettséget nyújtó tanulási lehetôség felkutatása nagy szakmai gond.
  • Információ megtalálása: a résztvevôk 33%-a azt állította, hogy az információ megtalálása az egyik legnagyobb problémájuk az internetes ügyekben.
  • Belsô segítség hiánya: a megkérdezettek 30%-a szerint nem kapnak elég támogatást az internetes üzletükhöz.

Szeles Macromedia

Kiadványszerkesztés? E-tanulás? Nehéz eldönteni, minek is nevezzük a Macromedia szoftver újdonságát, a Breeze Live-ot (talán Éltetô Szélnek, ez olyan indiános, uff!). A Communications Server és a Flash MX érintésével PowerPointból Flasht generáló Breeze egyszerűsíti az animált oktatási anyagok készítését. Az egyszerűsége vonzó lehet vállalati továbbképzô központok és oktatásban érdekelt végek számára.
   A PowerPoint állományból Flasht készítô technológia az év elején lett a Macromediáé, amikor felvásárolta a Presedia céget. A Macromedia az alaptudást hanggal, élô chat lehetôséggel és videokonferencia képességgel bôvítette. A prezentáció vezetôje saját Asztalát élôben teheti láthatóvá a résztvevôk számára, az onnan indított akciókkal - demo program futtatása, böngészés a weben... - egyetemben. A nézôi, oktatott oldal kezelôi felülete ritka egyszerű. Az elhangzott prezentáció rögzíthetô és Flash-ben visszajátszható - akár az interneten át is.
   A Breeze Live az elsô Macromedia szolgáltatás a tavaly bemutatott Communication Serverén. Noha a Macromedia a képzést és az oktatást tartja elsôdleges felhasználási területnek, a szakemberek nem lennének meglepve, ha a találékony felhasználóknak köszönhetôen sokkal szélesebb körben terjedne el a Breeze.

A webdesign hatása az e-kereskedelemre
Egy új kutatás szerint a weboldal koncepciója erôsen befolyásolja az ügyfél vásárlói kedvét. A nemzetközi felmérést a chicagói Synovate eNation végezte a Genex, egy internettervezô és -fejlesztô cég szemrevételezése céljából.
   A vásárlói tapasztalatok felmérése azt mutatta ki, hogy a megkérdezett 1100 internethasználó 65%-a nem vásárol gyatrán megszerkesztett oldalról - még a legnépszerűbb márkákból sem. Majdnem 30 százalékuk inkább felkutatja a világhálón kívüli lehetôségeket kedvence beszerzésére, ha az on-line élményt túl szegényesnek találja. Nagyon sokaknak a jó minôségű termék nem elég ahhoz, hogy megérje a küzdelmet egy zavaros weblappal. 30%-a a vásárlóknak azt mondta, hogy a lap kinézete fontosabb, mint a csodás termék, amit árul. Csupán 4% vásárol gyenge minôségű weblapokról, de csakis akkor, ha az árak annak a bizonyos kétéltűnek a hátsója alatt vannak.
   "A weblaptervezés nem arról szól, hogy csinosak vagy villámgyorsak legyünk, hanem arról, hogy mi csapódik le az egészbôl a vevôben. Végtére is errôl szól az üzlet - mondja David Glaze, a Genex kreatív alelnöke. - Amint a felmérésünk mutatja, súlyos következményei vannak, ha a vállalat nem fordít elég figyelmet weboldala használhatóságára és a tájékoztatásra."
   A weblapok kinézete leginkább a tehetôseknek számít. Azoknak, akiknek a bevétele 75 000 dollárnál több évente, majdnem 70%-a mondja, hogy nem fog vásárolni igénytelenül megtervezett weblapról, sôt, az off-line vásárlói kapcsolatot is megszakítja azzal a bolttal, aminek színvonalon aluli az internetes oldala. Ez az arány 60% azok közt, akik kevesebb, mint 50 000 dollárt keresnek évente.
   A legaktívabb fogyasztói csoport a felhasználóbarát környezetre érzékeny leginkább. Több mint 75%-a a 25 és 34 év közti megkérdezetteknek azt mondja, hogy ez különösen fontos szempont az on-line és off-line vásárlásaikban, viszont ez a szám csak 64% a 45-54 közti korosztályban.



A lap tetejére