E-mail














 

Amszterdami Seybold-PDF konferencia


Várakozáson felüli résztvevôt, majdnem 500 fôt regisztráltak a nyár elején Amszterdamban megrendezett PDF-fel és környezetével foglalkozó Seybold konferencián, amely az elsô ilyen rendezvény volt Európában. A háromnapos konferencia külön munkacsoportban foglalkozott a nyomdászati elôkészítés, a JDF szerepével, és párhuzamos bemutatók igazolták, követhetetlenül sok PDF-szerkesztô eszköz található a piacon.

A konferencia egyik legérdekesebb elôadását az adobe-s Jim King tartotta - aki az éppen tíz esztendeje piacon lévô Acrobat termékük tervezett szerepérôl - legyen az elektronikus irat - és a vásárlók fejlesztési irányt befolyásoló felhasználási szerepérôl (digitális film, elektronikus űrlap, média konténer) beszélt. Az Acrobat jövôjét ôk, az Adobe-nál úgy tervezik - mondta, és a fentiek ismeretében jókedvű kacagás futott át a termen -, hogy szorosabbra fűzik a PDF és az XML kapcsolatát, és igyekeznek figyelembe venni a PDF-mutációkat - PDF/X-1a, PDF/X-3, PDF/X Plus. Ez utóbbi némi elmozdulást jelent az Adobe eddigi hozzáállásától, amely figyelmen kívül hagyta az általa fejlesztett és gondozott szabvány felhasználói csoportok általi továbbgondolását.

Az IKEA katalógus kiadásáért felelôs leányvállalat vezetôje, Björn Zitting negyedórás elôadásában dicsérte a PDF felbontásfüggetlenségét. A PDF használatával a negyven nyelven megjelenô katalógus készítési költségét nagyságrenddel sikerült csökkenteni. Az IKEA ofszetnyomáshoz csak PDF állományt használ, a mélynyomáshoz eddig TIFF-IT-et használtak a nem szöveges és PDF-et a szöveges részekhez - az Acrobat hat megjelenésével várhatóan elhagyják a TIFF-IT-et.

Az elôadásokat a büfé és a kapcsolódó kiállítók standjai közül kísérô látogatók számára fontos olvasmánynak bizonyult a "Seybold 2003 PDF Usage" felmérés.. A nem reprezentatív felmérés szerint a PDF nyomdaiparra, elôkészítésre kihegyezett változatait - PDF/X-1, PDF/X-3 - inkább alkalmazzák Európában, mint Amerikában. Továbbra is a képek rossz felbontása és a betűk be nem ágyazása okozza a hibák jelentôs hányadát. Az ellenôrzés leghatékonyabb eszköze az Enfocus Certified PDF, amely megszerezte az európai piac negyedét, ám a tengerentúlinak csak a tizedét birtokolja.

A konferenciát egyébként áthatotta a nemrég megjelent Acrobat 6 értékelése, úgy elôadások, mint munkamegbeszélések témája volt, de még az ebédek és vacsorák idején is kellemes beszélgetéstárgynak bizonyult.

Tartalommenedzsment kurzus

Az egynapos párhuzamos program elsô elôadói és vitavezetôi Frank Gilbane (Gilbane Report) és Erik Hartman holland szakember volt, akik az általános trendeket vázolták fel. A tartalom-kezelés-fejlesztés-karbantartás világa elválaszthatatlan az XML-tôl, derült ki a nap fel- és hozzászólásaiból, valamilyen módon mindegyik kötôdött az XML-hez. A nap végére a vita középpontjába a nyitott forráskódú tartalommenedzsment elônyei és hátrányai kerültek, összevetésben a felhasználói tartalommenedzsmenttel. A felhasználók és fejlesztôk számára napjaink kihívása az adott tartalom többcsatornás felhasználása és célhoz juttatása - megküzdve az eltérô tartalomszolgáltató, -továbbító rendszerekkel, az Adobe megoldásaival. És természetesen ezen belül a PDF használhatóságával. A konferencialátogatók számára szokatlan módon heves viták, élvezetes szócsaták és elôrántott notebookokon és PowerBookon kivetítôre citált érvek tették feledhetetlenné a szekció amúgy baráti hangulatú napját.

A JDF (Job Definition Form) a 2003-2004-es években nyerheti el a felhasználók bizalmát, vagy kerül a süllyesztôbe. A rendezvény egyik legtöbb hallgatót vonzó elôrendezvénye foglalkozott a JDF-fel. Noha a részvételért külön kellett fizetni (ügyes), a konferencia majd háromszáz résztvevôje ezt meg is tette, jelezvén, a JDF szerepe egyre fontosabb - noha kis közvélemény-kutatásunk alapján sokan azért jöttek el, hogy megértsék a PDF és a JDF kapcsolódási lehetôségét, jelentôségét. Az idô múlásával vált világossá, a kettô találkozása megeshet, ám teljesen eltérô célt szolgálnak. Ismeretes módon a JDF-et a PDF-be bele lehet foglaltatni, így az elôkészítés és gyártás során nem szakadhatnak el egymástól, de ennél nem több a kapcsolatuk. Ám gyakoribb, hogy csak egybetömörítik a két fájlt.

A JDF 1.0 leírása nem nyerte meg a szakmai közönséget, az 1.1 viszont úgy tűnik, sikert arat, hiszen számos kívánalomnak, elvárásnak adtak benne helyet. Felhasználták a CIP3 és PrintTalk megoldások tapasztalatait, figyelembe vettek más szabványokat - ICC, Ifra, PODi, CGATS - és iparág által sugallt ötleteket. A JDF tartalmazza azokat az infókat, amelyek nem férnek bele a PDF-be - annak szintaktikája nem teszi lehetôvé. Ilyen a gyártási folyamatra vonatkozó feljegyzések, változtatási kérések és eredményük, költségkövetés, stb.

A JDF még messze nem tökéletes, az 1.2 már tervezés alatt - fájlátvitellel és ellenôrzés automatizálással kapcsolatos információkkal fog bôvülni -, év végére várható elkészülte. JDF-et is értelmezô rendszereket már ma is kínálnak a nagyobb cégek: az Agfa, a Creo, az Esko-Graphics, a Heidelberg, a Screen és a Vio. További JDF alapú rendszerek megjelenése a jövô májusi Drupára várható. A JDF pártolói 2004-et az áttörés évének remélik.

Jövôre ismét megrendezi a Seybold az európai PDF-XML-JDF konferenciát.



A lap tetejére