Megnyerheti az Apple ...

Egy ideig nem lehetett az Apple PowerMac G4-et exportálni Észak-Koreába és számos más, nem NATO-tag országba, mert alkalmatlannak találtattak az amerikai hadi hardver használatára; a PowerMac G4 volt a világ elsõ asztali szuperszámítógépe, mely képes volt egymilliárd lebegõpontos mûveletet elvégezni egyetlen másodperc alatt - azaz egy gigaflop teljesítménnyel bírt! Az Apple ezt nagyszerû eredménynek tartotta és G4 tornyát már egy sor hadieszköz társaságában látta büszkén állni. A gigaflop, nem pedig a szerény megahertz a teljesítmény valódi fokmérõje a személyi számítósátechnikai eszközök terén - gondolta az Apple.

A közvélemény azonban úgy tûnik, nem volt meggyõzve. Ahogyan az ezt a szuperszámítógépet hajtó Motorola G4 processzor lassan feljebb kúszott 400-ról 500MHz-re, az Intel, mely a chipek elsõszámú gyártója a Windows-alapú PC-k körében, jócskán elrugaszkodott ettõl a számtól; egyre több és több hertzet gyömöszölve bele Pentium chipjébe, egészen addig a pontig, hogy lassan az elsõ két gigahertzes chip is megjelenik.

Olyannyira sikertelen volt az Apple gigaflopot hangsúlyozó politikája, hogy a cég taktikát váltott. Most az Apple "Megahertz mítosz" nevû stratégiájával próbál érvelni olyannyira, hogy Steve Jobs elnök a legutóbbi Macworld Expo-n nyitóbeszéde folyamán a színpadra hívta Jon Rubinstein-t, a hardver részleg vezetõ alelnökét, hogy õ elmagyarázhassa pontosan, miért is gûyri le teljesítményében a G4 az Intel Pentium 4-t, mely láthatólag kétszeres sebességgel fut.

A Megahertz mítosz

Eléggé veszett fejsze nyele olyan vitában próbálni meggyõzni a többieket igazunkról, amelyben már régen veszítettünk, legalábbis a nagyközönség körében. Ám az elmúlt néhány hétben hirtelen mindenki a Megahertz mítoszról kezdett el beszélni. Az egész az AMD-vel kezdõdött, mely cég az Intel versenytársa a Windows piacon. Hirtelen ráébredtek arra a tényre, hogy kevés hasznát látja annak a teljesítmény, ha csupán az Intel megahertz szintjét próbálják utolérni. Az AMD felfedezte, hogy a chip sebességének felpörgetése végülis lecsökkenti a valódi teljesítményt, ígyhát nem is erõltették ezt tovább. Most úgy tûnik, hogy az AMD kicsit kétségbeesett a sebesség visszaesése miatt és az iparág megfigyelõi szerint a cég nagy marketing kampányra készül, melyben a Megahertz mítoszról szeretné felvilágosítani a nagyközönséget.

Az új processzor

Az Intel, azt gondolhatnánk, nyugodtan ül babérjain, processzorai látszólag egyre gyorsabbak és erõsebbek, mint legfõbb versenytársaié. Ennek ellenére az Intel aggódik. Az architektúra, melyet Pentium chipjeikhez használnak - CISC - öregszik, így új architektúra fejlesztésébe kezdtek a RISC egyik variációjával. A RISC a hosszú, bonyolult utasításokat feldarabolja több kisebb utasításra, melyek azután gyorsabban feldolgozhatók. A RISC az a technológia, melyet a Motorola és az Apple használ a G4-ben.

Az Intel számára mindebbõl az következik, hogy mivel a RISC chipek hatékonyabbak, éppen ezért nem olyan "gyorsak". Így ennek a fejlesztésnek az eredménye, az Itanium processzor csupán 800MHz-re képes jelenlegi formájában. Azonban a teljesítmény egy dolog laboratóriumban és más dolog valós körülmények között. A chipek általában magasabb órajelen mûködnek tesztelés során, mint majd a valódi gépben fognak. Így az Intel, mely erõsen a "megahertz marketing"-re támaszkodott eddig, most saját reklámja áldozatává válhat.

Cél a csúcs

Visszatérve az Apple, Motorola, IBM (AIM) társulásra és G4 processzorukra. Az Apple a múlt hónapban megjelentette legújabbját, a 867MHz processzort, s a közeljövõben várható az 1GHz is. Ehhez jön még az OS X, az új UNIX-alapú operációs rendszer, mely lehetõvé teszi a valódi többprocesszoros teljesítményt függetlenül attól, hogy az alkalmazás speciálisan erre lett -e tervezve vagy nem. Persze az Apple "leggyorsabb" G4 gépe nem az egyprocesszoros, 867MHz modell, hanem a dupla-processzoros 800 MHz modell.

Ahogy az Intel az Itanium megjelenésére készül, az AIM társulás elõkészíti következõ generációját, a G5-öt, mely valószínûleg 2002 közepén jelenik majd meg. Bár sokáig egyeduralkodó volt sok tekintetben, az Intel egyre inkább csak az elõtte levõk után próbál majd loholni. Nemrégiben szivárgott ki a hír, hogy az Internet-rendszerek egyik óriása, a Cisco G4 processzorokat vásárolt a Motorola-tól, saját routereiben való alkalmazásra, mely eszközök az Internet építõköveiként ismertek. A megfigyelt eredmények fényében valószínû, hogy az Intel nem tarthatja már sokáig egyeduralkodó pozícióját.

Simon Aughton